A külföldi voksokat szinte kivétel nélkül a Fidesz vitte

  • narancs.hu
  • 2019. május 27.

Belpol

Több tízezer vajdasági magyar szavazott az EP-választáson. Cikkünkre reagált a rendőrség is.

Jól mozgósított a Fidesz a Vajdaságban. A Szerbiában élő magyarok közül a számok alapján legalábbis úgy tűnik, hogy nagyon sokan szavazhattak onnan a magyar kormánypártra.

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján összesen 115325  fő szerepelt abban a szavazói névjegyzékében, amely a levélben voksolókat gyűjtötte össze. A beérkezett levélszavazatok száma ennek ugyan kevesebb, mint a fele volt, összesen 55 280, amelyből végül 34690 voksot találták érvényesnek. Ezt viszont szinte teljes egészében a Fidesz vitte.

A Fidesz-KDNP összesen 33302 érvényes szavazatot kapott.

Levélszavazatot összesen 88 országból lehet leadni, de ezek többségéből alig néhányan küldték el voksukat. Szerbia toronymagasan a legtöbb szavazatot szállította külföldről. A névjegyzékben szereplő 59400 szavazó közül végül 33308 ember adta le a voksát. Ez pedig figyelemreméltó egybeesés a Fideszre leadott érvényes szavaztok számával, még akkor is, ha feltételezzük, hogy a többi országból is kaphatott a kormánypárt támogató szavazatokat.

Az Ukrajnában élő magyarok nem levélben adták le voksukat, hanem átjöttek szavazni.  Meg is adtak ehhez minden segítséget a magyar rendőri szervek. A Magyar Hang információi szerint a múlt héten Kisvárdára vezényeltek mintegy harminc készenléti rendőrt, hogy a záhonyi határátkelőnél segítsék meggyorsítani a Magyarország és Ukrajna közti határellenőrzést.

A határátlépést gyorsító rendőri akció időzítése azért érdekes, mert a 2018-as -országgyűlési választások alatt jelentős számú, fiktív magyarországi lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárt szállítottak szervezett keretek között a határhoz közeli településekre, hogy ott a feltételezések szerint a Fidesz–KDNP jelöltjére szavazzanak.

A kárpátaljai, tehát Ukrajna területén élő magyar állampolgárok levélben is szavazhatnak, de a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint egyetlen levélvoks sem érkezett az EP választásokra Ukrajnából. A személyes szavazáshoz azonban magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie a választónak. A határ környékén akadnak is olyan ingatlanok, szép számmal ahová tucatnyi, esetenként akár kétszáz ukrán-magyar kettős állampolgárt is bejelentettek a 2018-as választások előtt.

A Fidesz mellett a levélvoksokból 1344 jutott más pártokra. Az ellenzékre leadott szavazatokból a legtöbbet a Momentum szerezte meg (314). De mögötte olyan pártok kapták a legtöbb voksot, amelyek a magyarországi voksoláson kevésbé bizonyultak erősnek: a Mi Hazánk (247) Magyar Kétfarkú Kutya Párt (200). A DK 198, az MSZP-Párbeszéd (153), a Jobbik 118, az LMP 114 szavazatot gyűjtött.

Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

Ebben a következőt szögezték le: "cikkükkel kapcsolatban ajánljuk figyelmükbe a Nemzeti Választási Iroda által 2019. május 26-án tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat". A levélből sajnos nem derült ki, hogy az ORFK kommunikációs osztálya mire gondol pontosan, hiszen Pálffy Ilona, az NVI vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján sok mindenről beszélt, ugyanis átfogó elemzést adott a választások lebonyolításáról.

Így csak találgatni tudunk. A rendőrség szerepére vonatkozóan a következőt mondta: "több a rendőr, és gyorsabb a harárátlépés a szokásosnál, illetve nem ellenőrzik annyira a belépőket". Pálffy szerint a kárpátaljai ukrán kettős állampolgárok száma valóban magas, és sokan közülük rendelkeznek magyar lakcímmel, szerinte feltételezhető, hogy ők akarnak átjönni a határon, ezért segíteni kell őket.

Lehet, hogy a rendőrség kommunikátorai arra gondoltak, Pálffy szerint "a még meg nem számolt, körülbelül hatvanezer külképviseleti és levélszavazat várhatóan nem befolyásolja a választás eredményét".

Csak remélni tudjuk, legközelebb az ORFK nem hagyja barkochbázni a sajtót, hanem részletesen kifejti, mire utal.

Figyelmébe ajánljuk

„Mások érdekeit nézik” – otthagyta a fideszes roma közösséget az országos önkormányzati elnök

Úgy tűnik, valamilyen feszültség lehetett Sztojka Attila államtitkár és Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke között, ami miatt utóbbi kilépett a Cigány Közösségek Szövetségéből, ahonnan e szervezet elnöke is távozott. Aba-Horváth lapunknak adott nyilatkozata szerint miközben a felzárkóztatásra elkölthető milliárdok sorsáról nem kérdezik meg, az eddigi saját szövetségesei csorbították volna a hatalmát. 

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.