A kulturális dolgozók a jogfosztó cselédtörvény ellen tiltakoznak

  • narancs.hu
  • 2020. április 16.

Belpol

Követelik, hogy a törvényjavaslatot vegyék le az országgyűlés napirendjéről.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) kemény hangvételű tiltakozást fogalmazott meg az ellen a törvénytervezet ellen, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) múlt csütörtökön küldött ki a szakszervezeteknek azzal, hogy április 14-én, vagyis kedd reggel fél 9-ig küldjék el az észrevételeiket.

A szervezetek így gyakorlatilag csak a húsvéti hétvégét kapták meg véleményezésre, miközben  tervezet szerint a levéltárak, múzeumok és előadó-művészeti szervezetek dolgozói november elsejével elvesztenék közalkalmazotti státuszukat, és attól kezdve sima munkaviszonyban foglalkoztatnák őket.

A javaslat minden intézményre vonatkozik, kivéve az erősen kormánybarát VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárat.

A közlemény kiemeli, hogy Magyarország kormánya kedd késő este a szakmai szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek egyöntetű tiltakozása ellenére az országgyűlés elé terjesztette „a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvénytervezetét –a benyújtás módjával a kormány „újfent bizonyította bátorságát és tántoríthatatlanságát, elkötelezettségét honi viszonyaink jobbítására a rendkívüli helyzet dacára” – írja nem kevés iróniával a KKDSZ:

Nem lehet kétségünk arról, hogy a parlamenti képviselőik hasonló bátorsággal fognak dönteni, hiszen igaz ügyet képviselnek. Mindezek ellenére kötelességünknek tarjuk, hogy a valóság más olvasatával is megismertessük a közvéleményt és a döntés előtt álló képviselőket.

Innen változtatás nélkül közöljük a lényeget:

A kormány álláspontja szerint „ A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében.”

A közszféra területén a feladatellátás miatt nem a munkaerőpiac változásaira való gyors alkalmazkodás, hanem a stabilitás a fontos. Persze ha az kell, hogy a rugalmasság jegyében a levéltáros utcaseprő legyen, a könyvtáros sebész, a muzeológus pénzügyi ügyintéző, vagy bármi, amire szüksége van a piacnak?

Utána természetesen az orvosból történész, a lakatosból levéltáros, a grafikusból könyvtáros… Miért ne?

A változtatással a kormány szerint a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak.”

Tehát a fejlődés gátja a bértábla…

A közszféra fizetéseinek a rendezését nem a bértábla kötöttsége gátolta eddig, hanem az a tény, hogy a bértábla összegeit 2008 óta nem változtatták. A bértábla megszüntetésével nem lesz több pénz a bérekre, a dolgozók közel 90 %-a ugyanis már most is csak a garantált bérminimumot kapja fizetésként. Pluszforrást ezért csak elbocsájtással lehet teremteni, ez pedig a munkaterhek növekedésével jár. A minőségi feladatellátásról pedig sajátos véleménye lehet a kormányzatnak, ha a piaci rugalmasság jegyében az olcsó munkavállaló biztosítása a cél.

A jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi és értékteremtő faktorrá.”

A kormány tehát azt sugallja, hogy jelenleg nem a tudás, a képesség és a tenni akarás mozgatja a kulturális területen dolgozókat.

Az évente megvalósuló több ezer kulturális program, előadások, újszerű kiállítások, az olvasók, kutatók látogatók hagyományos és digitális igényeinek milliós számokban kifejezhető kiszolgálása úgy tűnik, kevés.

Meg is érdemlik ezért, hogy kikerüljenek a foglakoztatás biztonságát garantáló törvény hatálya alól! A kormány szerint a bizonytalanság jótékony hatással lesz a munka minőségére, hiszen más szakmák képviselőivel is versenyeznünk kell majd munkahelyeink megtartásáért.

Szerencsére kormányunk jóindulatú 2020-tól 6 %-os béremelést ígér a közalkalmazotti jogviszonyától megfosztott dolgozóknak. Ha igaz a kulturális államtitkár nyilatkozata a semmittevő könyvtárosokról és az ágazatban dolgozók nem kellő tudással és hatékonysággal végzik a munkájukat akkor ez sok. Ha azonban a statisztikai adatok, és a látogatók visszajelzései alapján másként látjuk a dolgot akkor vérlázítóan kevés. Több, mint 10 év semmi után 6 %?

„Az EMMI tájékoztató közleménye alapján a kormány kiemelten fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését

Ennek jegyében nem rendezték a bértáblát több, mint 10 évig, szüntetik meg a foglalkoztatás biztonságát, a kiszámítható szakmai előmenetelt, a csekély mértékben is, de azért az évek számával növekvő bért, a bérpótlékokat, a jubileumi jutalmat, a hosszabb felmentési időt, és a minimálbér alapján fizetett, a több évtizede dolgozóknál maximálisan 8 hónapos végkielégítést.

Javasoljuk a kormánynak, amennyiben komolyan gondolja törvényjavaslatát, legyen bátor, nevezze nevén a módosítást Kulturális Cselédtörvénynek.

Vállalja fel bátran azt is, hogy a magyar kultúrát sem becsüli jobban, mint a cselédeit!

Követeljük, hogy a törvényjavaslatot vegyék le az országgyűlés napirendjéről, kezdődjön érdemi egyeztetés és társadalmi vita!

Neked ajánljuk