Tarsoly Csaba arról beszél a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, hogy egyik befektetéséhez Ghaith Pharaonnal tárgyalt, akit a Külügyminisztérium ajánlott a figyelmébe. „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”
Miután a Tarsoly Csabával készült interjúnk fenti részletét megjelentettük, megkerestük a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), hogy igazak-e a Quaestor-vezér állításai. A Külügyminisztérium a válaszában gyakorlatilag elismerte, hogy ők ajánlották ki Tarsoly egyik projektjét Pharaonnak.
Ahogy írják, „A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) feladata, hogy magyarországi befektetési lehetőségeket ajánljon külföldi befektetőknek”. Válaszuk szerint ez a munka igen eredményesen zajlik, hiszen rengeteg tőkét hozott az országba tavaly a HIPA. A Befektetési Ügynökség portfóliójában mintegy 50, nemzetközi sztenderdek szerint minősített projekt található – írják –, és ezek közül csak az egyik volt a Quaestorhoz tartozó Duna City projekt.
A Soroksári-Duna-ág mentén mintegy 33 hektáron 500 000 m² alapterületű ingatlanfejlesztés lett volna a Duna City, szakértői becslések szerint mintegy 300 milliárd forint értékben. „A KKM és a HIPA nemcsak ezt az egyet, hanem az összeset folyamatosan ajánlja külföldi befektetők figyelmébe.”
Így kerülhetett képbe az Interpol által körözött, többek között pénzmosással és terrorizmus támogatásával is vádolt Ghaith Pharaon. Mikor arra kérdeztünk rá, hogy ellenőrizték-e Pharaon előéletét, a kormányzati körökben agyonismételt választ adták: „Ghaith Pharaon szabályos körülmények között, vízummal és tartózkodási engedéllyel volt Magyarországon, az országba történő belépése ellen egyik schengeni tagállam és az Interpol sem emelt kifogást.”
Majd elismerik, hogy ők közvetítettek Pharaon és Tarsoly között. „A KKM-nek és a Befektetési Ügynökségnek nem volt feladata az ő további ellenőrzése, és nem volt oka arra, hogy elzárkózzon a befektetési lehetőségek kiajánlásától.” Arra a kérdésünkre, miszerint igazak-e azok a korábbi sajtóhírek, hogy a Pharaon–Tarsoly-találkozón Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára is részt vett, nem kaptunk választ.
A Tarsoly Csabával készült exkluzív interjúnkat a november 24-én, csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. A Quaestor-vezér szokatlan őszinteséggel vallott politikusokról is: egyebek mellett hátbatámadás, be nem váltott ígéretek a „megfelelő helyekről” és kettős mércével dolgozó felügyelet kerül szóba az interjúban.
