A Kúria döntött: 5 év börtönbüntetés vár Kocsis István volt MVM-vezérre

  • MTI
  • 2019. november 26.

Belpol

15 milliárd forintnyi kár, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények – a harmadfokú eljárás helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla márciusi döntését.

Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) volt vezetőjét még márciusban ítélte a Pécsi Ítélőtábla másodfokon, nem jogerősen öt év börtönbüntetésre. Kocsist társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésben és sikkasztásban találta bűnösnek. A Fővárosi Főügyészség összesen hat ember ellen emelt vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság miatt, azt állítva: munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, az MVM-nek 15 milliárd forint vagyoni hátrány okoztak, amelyből 12 milliárd térült meg. A vádlottak között az MVM-et 2005 és 2008 között vezető Kocsison kívül ott volt annak felesége és Szász András volt főtanácsadó is.

A főügyészség a szerbiai erőműfejlesztést, az energianád-programot, valamint tanácsadói szerződéskötéseket kifogásolt, a bűncselekményekhez a vádirat szerint Szász András másodrendű vádlott érdekeltségébe tartozó offshore cégét is felhasználták. A tábla azt azonban nem állapította meg, hogy a bűncselekményeket  bűnszervezetben követték-e el. A határozat ellen a vádlottak felmentésért fellebbeztek, így került az ügy harmadfokon a Kúriához.

A Kúria a harmadfokú eljárásban helybenhagyta a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla bűnösséget megállapító döntését, és a törvény kötelező rendelkezése alapján kétmillió forint pénzbüntetést is kiszabott a vádlottra.

A keddi tárgyaláson a Legfőbb Ügyészség képviselője azt mondta, hogy az ítélőtábla megalapozott döntést hozott, és helyesen állapította meg a vádlottak bűnösségét. Kemenes Csaba, az MVM képviselője a tárgyaláson arról beszélt, hogy a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mert véleménye szerint a tényállás megalapozott és a levont jogi következtetés is helytálló. Kérte, hogy az MVM-nek ne kelljen kifizetnie 5 milliárd forintot az egyik, a vádiratban érintett cégnek.
Kocsis István védője megalapozatlannak nevezte az ítélőtábla által megállapított tényállást. Szász András ügyvédje is felmentést indítványozott, Varga-Sabján László védője pedig arra hívta fel a figyelmet, a vádlott nem is volt abban a helyzetben, hogy tudja, mi miért alakult úgy, ahogy. Úgy vélte, az ítélőtábla a tényekből helytelenül következtetve állapította meg a vádlott bűnösségét, ezért felmentését kérte. Az utolsó szó jogán Varga-Sabján László azt mondta, nem bűnös, nem terheli semmilyen jogellenes cselekmény vagy mulasztás. A másik két vádlott nem jelent meg a tárgyaláson.

A Kúria kedden lényegében helybenhagyta az ítélőtábla döntését, álláspontja szerint a táblabíróság helyesen állapította meg a tényállást és helyesen vont le jogi következtetéseket. A Kúria szerint "irracionális ügyletek" történtek, alapvető szabályokat nem tartottak be a vádlottak és kihagyták az MVM közgyűlését a döntésekből.

A Kúria annyiban pontosította a táblabíróság határozatát, hogy Kocsis Istvánra a törvény kötelező rendelkezése folytán pénzbüntetést is kiszabott, kétmillió forint értékben, Szász Andrásnak pedig 48 millió forintot a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek kell megfizetnie. A jogerős bírósági döntés következménye, hogy az MVM-nek nem kell megfizetnie az egyik törvénytelen ügylet miatt az egyik cégnek polgári bíróság által megítélt ötmilliárd forintot.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.