A Kúria elnöke aggódik a bírákat ért nyilvános támadások miatt

  • narancs.hu
  • 2023. február 26.

Belpol

Varga Zs. András szerint a Kúria egyetlen bírája sem minősíthető politikai szempontok alapján.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke vasárnap kiadott közleményében fejezte ki aggodalmát a testület tekintélyének csorbulása miatt.

Közleményében a főbíró azt írja, a Kúria „egyre nagyobb aggodalommal szembesül azzal, hogy az elmúlt évek számtalan figyelmeztetése és kérése ellenére mindennapossá váltak a bírái elleni nyilvános támadások.”

„Elfogadhatatlan a bírák személyét érintő minden olyan kritika, amely a bírák kinevezésének törvényességét, függetlenségét vagy pártatlanságát kérdőjelezi meg. Esetenként csak alaptalanul, máskor önkényesen és egyre gyakrabban gyalázkodásig süllyedve”

– fogalmazott Varga Zs. András, hozzátéve, mindez azért elfogadhatatlan, mert sérti Magyarország alkotmányos működését.

Éppen ezért Varga Zs. leszögezte, „ismételten visszautasítok minden hasonló, korábbi vagy újabb kijelentést, származzon külföldről vagy belföldről, közszereplőtől, civil szervezettől, magánszemélytől, bíróságon belülről vagy akár bírósági vezetőtől.

A Kúria minden bírája törvényesen kinevezett bíró. A Kúria egyetlen bírája sem minősíthető politikai szempontok alapján.”

Bár a Kúria elnöke konkrét esetet nem nevezett meg, a közlemény megjelenése egybeesik egy kormányközeli szervezet, az Alapjogokért Központ részéről érkezett bírálattal, akik szerint az Alkotmánybíróság „megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás »elmaradt kérdésének« ügyében, amikor érdemi elbírálás helyett tárgytalannak minősítette a vonatkozó indítványt”.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.