A Lánchíd fel(nem) újításának háttere
Lanchid_top_story_lead.jpg

A Lánchíd fel(nem) újításának háttere

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. június 18.

Belpol

A Lánchíd és környékének felújításával az egész belvárost élhetőbbé lehetne tenni, a kormány azonban bekeményített, ezért e lehetőség kihasználatlan marad. Csak annyira újul meg a Lánchíd, hogy a következő harminc évben még használni lehessen.

Politikai csatározássá silányult a Lánchíd felújítása, pedig hatalmas lehetőség lenne a környék megújításában. A beruházás elhúzódásának politikai hátteréről, hogy mi történt a híddal az elmúlt majd’ 10 évben, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat. Az írásból az is kiderül, milyen átalakításokkal lehetne élhetőbb környezetet varázsolni a belváros szívébe.

Ízelítő a cikkből:

Ahhoz képest, hogy milyen régóta napirenden van, meglehetősen nehéz információhoz jutni a Lánchíd állapotáról. Fürjes Balázs államtitkár többször is idézett a decemberben készült műszaki jelentésből, mely szerint „a vasbeton szerkezetrészek állapotára való tekintettel számítani lehet arra, hogy kisebb betondarabok lehullhatnak a szerkezetről és ezek esetlegesen kárt is okozhatnak”. Fürjes szerint a jelentés hat hónapban állapította meg azt az időtartamot, amíg a híd még biztonsággal használható.

false

 

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes szerint azonban ezek csak kontextusból kiragadott mondatok, a hat hónap pedig azért szerepel a szövegben, mert a jelentést csak féléves kitekintéssel kérték, bízva abban, hogy addigra megkezdődhet a felújítás. Hamarosan újabb műszeres vizsgálatot végeznek, hogy kiderüljön, jelenleg milyen állapotban van a Lánchíd. „Napi hídszemle van, a híd kezelője folyamatosan végzi azokat a javításokat, amiket a szakértői jelentés előír (ezekről az intézkedésekről még Tarlós döntött – K.-A. Á.).

Két helyen van igazi probléma: a járdatesten és az útpályán. Ott, ahol meg kell erősíteni a pályalemezt, zajlanak ezek a munkálatok, hogy ne szakadjon be a pálya. Ha a szakértők azt mondják, hogy le kell zárni a hidat, akkor le fogjuk zárni.” Tüttő Kata azt nem tudta megmondani, miért nem nyilvános a Lánchíd állapotáról szóló műszaki jelentés. A hidat legjobban ismerő és a felújítási terveket készítő Főmtervnél azzal utasították el megkeresésünket, hogy többször is előfordult, hogy újság­írók kiforgatták a nyilatkozatukat – ezért majd csak akkor adnak felvilágosítást, ha elült a politikai vita, mert addig „bármilyen nyilatkozat csak a híd felújítását veszélyeztetné”.

A Lánchíd hídmesterét letiltották a nyilatkozatról, ő a BKK-hoz irányított bennünket, ahonnan továbbküldtek a Budapest Közúthoz, onnan pedig lapzártánkig nem érkezett válasz. Arra sem kaptunk magyarázatot, miként fordulhat elő, hogy míg 2014-ben 3,5 tonnás súlykorlátozás volt a hídon, addig januártól 5 tonnásról tudni. A turistabuszok nem használhatják a Lánchidat, a BKK hasonló súlyú buszai viszont igen.

Egy évtizedek óta a szakmában dolgozó hídmérnök név nélkül nyilatkozott a Narancsnak, de mivel ő nem dolgozik a Lánchídon, ezért csak a nyilvános, illetve a szakmai körökben ismert információk alapján tudott véleményt mondani. „A Lánchíd nem fog leszakadni, olyan statikai hibái nincsenek. Az alapvető probléma a korrózió. A pályatartó vasszerkezet és az acél kereszttartók csatlakozásánál van komoly korróziós kár. Az utak téli sózása megeszi a cementes kötést a betonban, az elkezd porladni. A sós lé így eléri a vasat is, azzal reakcióba lép, és úgynevezett duzzadórozsda jön létre. A betonacél képes másfélszeresére megduzzadni, elkezdi magáról lefeszíteni a betont, még nagyobb lesz a betonkorrózió, még több só éri, és így tovább. Ekkor eshetnek le betondarabok a közlekedőkre, de hogy ez mikor következik be, azt lehetetlen megmondani. Olyan is előfordulhat, hogy ha felhajt a szegélyre egy busz, akkor beszakad alatta a pálya, és meg kell várni, míg daruval leemelik.

A felújítási tervek szerint a vas pályalemezt acélra cserélnék ki, ezzel a híd teherbírása is javulni fog. A függesztőlánc-csatlakozások is annyira korrodáltak, hogy attól félnek, hogy ezek elpattanhatnak. Az általam ismert tervek szerint ezeket úgy javítanák, hogy egyenként kiszednének belőle 15–20 méteres darabokat, majd felújítás után visszaillesztik a helyére. Ez egy meglehetősen bonyolult és hosszadalmas eljárás, és csak 30–35 évre nyújt megoldást. Célravezetőbb lenne, ha új láncokat csinálnának, 21. századi anyagokból. Már léteznek olyan időjárásálló lemezek, amik akár 100−150 évre megoldást nyújthatnának, és a műemlékvédelmi szempontoknak is megfelelnek.”

A teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő cikkében olvashatják.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.