A Lánchíd fel(nem) újításának háttere
Lanchid_top_story_lead.jpg

A Lánchíd fel(nem) újításának háttere

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. június 18.

Belpol

A Lánchíd és környékének felújításával az egész belvárost élhetőbbé lehetne tenni, a kormány azonban bekeményített, ezért e lehetőség kihasználatlan marad. Csak annyira újul meg a Lánchíd, hogy a következő harminc évben még használni lehessen.

Politikai csatározássá silányult a Lánchíd felújítása, pedig hatalmas lehetőség lenne a környék megújításában. A beruházás elhúzódásának politikai hátteréről, hogy mi történt a híddal az elmúlt majd’ 10 évben, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat. Az írásból az is kiderül, milyen átalakításokkal lehetne élhetőbb környezetet varázsolni a belváros szívébe.

Ízelítő a cikkből:

Ahhoz képest, hogy milyen régóta napirenden van, meglehetősen nehéz információhoz jutni a Lánchíd állapotáról. Fürjes Balázs államtitkár többször is idézett a decemberben készült műszaki jelentésből, mely szerint „a vasbeton szerkezetrészek állapotára való tekintettel számítani lehet arra, hogy kisebb betondarabok lehullhatnak a szerkezetről és ezek esetlegesen kárt is okozhatnak”. Fürjes szerint a jelentés hat hónapban állapította meg azt az időtartamot, amíg a híd még biztonsággal használható.

false

 

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes szerint azonban ezek csak kontextusból kiragadott mondatok, a hat hónap pedig azért szerepel a szövegben, mert a jelentést csak féléves kitekintéssel kérték, bízva abban, hogy addigra megkezdődhet a felújítás. Hamarosan újabb műszeres vizsgálatot végeznek, hogy kiderüljön, jelenleg milyen állapotban van a Lánchíd. „Napi hídszemle van, a híd kezelője folyamatosan végzi azokat a javításokat, amiket a szakértői jelentés előír (ezekről az intézkedésekről még Tarlós döntött – K.-A. Á.).

Két helyen van igazi probléma: a járdatesten és az útpályán. Ott, ahol meg kell erősíteni a pályalemezt, zajlanak ezek a munkálatok, hogy ne szakadjon be a pálya. Ha a szakértők azt mondják, hogy le kell zárni a hidat, akkor le fogjuk zárni.” Tüttő Kata azt nem tudta megmondani, miért nem nyilvános a Lánchíd állapotáról szóló műszaki jelentés. A hidat legjobban ismerő és a felújítási terveket készítő Főmtervnél azzal utasították el megkeresésünket, hogy többször is előfordult, hogy újság­írók kiforgatták a nyilatkozatukat – ezért majd csak akkor adnak felvilágosítást, ha elült a politikai vita, mert addig „bármilyen nyilatkozat csak a híd felújítását veszélyeztetné”.

A Lánchíd hídmesterét letiltották a nyilatkozatról, ő a BKK-hoz irányított bennünket, ahonnan továbbküldtek a Budapest Közúthoz, onnan pedig lapzártánkig nem érkezett válasz. Arra sem kaptunk magyarázatot, miként fordulhat elő, hogy míg 2014-ben 3,5 tonnás súlykorlátozás volt a hídon, addig januártól 5 tonnásról tudni. A turistabuszok nem használhatják a Lánchidat, a BKK hasonló súlyú buszai viszont igen.

Egy évtizedek óta a szakmában dolgozó hídmérnök név nélkül nyilatkozott a Narancsnak, de mivel ő nem dolgozik a Lánchídon, ezért csak a nyilvános, illetve a szakmai körökben ismert információk alapján tudott véleményt mondani. „A Lánchíd nem fog leszakadni, olyan statikai hibái nincsenek. Az alapvető probléma a korrózió. A pályatartó vasszerkezet és az acél kereszttartók csatlakozásánál van komoly korróziós kár. Az utak téli sózása megeszi a cementes kötést a betonban, az elkezd porladni. A sós lé így eléri a vasat is, azzal reakcióba lép, és úgynevezett duzzadórozsda jön létre. A betonacél képes másfélszeresére megduzzadni, elkezdi magáról lefeszíteni a betont, még nagyobb lesz a betonkorrózió, még több só éri, és így tovább. Ekkor eshetnek le betondarabok a közlekedőkre, de hogy ez mikor következik be, azt lehetetlen megmondani. Olyan is előfordulhat, hogy ha felhajt a szegélyre egy busz, akkor beszakad alatta a pálya, és meg kell várni, míg daruval leemelik.

A felújítási tervek szerint a vas pályalemezt acélra cserélnék ki, ezzel a híd teherbírása is javulni fog. A függesztőlánc-csatlakozások is annyira korrodáltak, hogy attól félnek, hogy ezek elpattanhatnak. Az általam ismert tervek szerint ezeket úgy javítanák, hogy egyenként kiszednének belőle 15–20 méteres darabokat, majd felújítás után visszaillesztik a helyére. Ez egy meglehetősen bonyolult és hosszadalmas eljárás, és csak 30–35 évre nyújt megoldást. Célravezetőbb lenne, ha új láncokat csinálnának, 21. századi anyagokból. Már léteznek olyan időjárásálló lemezek, amik akár 100−150 évre megoldást nyújthatnának, és a műemlékvédelmi szempontoknak is megfelelnek.”

A teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő cikkében olvashatják.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.