„A lányvécében mindenki arról beszélt, hogy ez mennyire rossz”

  • Gera Márton
  • 2016. június 5.

Belpol

Beolvasások és felolvasások pedagógusnapon.

Tóth Krisztina, Darvasi László és Spiró György a Ruttkai Éva parkban, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) rendezvényén gyűltek ma délelőtt össze, hogy „irodalomórát tartsanak”. Zajlott is nagyban az élet: volt, aki pokrócot hozott, a szakszervezet tagjai pogácsával kínálták az érkezőket, s bár a székeket jórészt nyugdíjasok foglalták el, jöttek középiskolások is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A PSZ és a Láng Téka meghívták Tóth Krisztinát, Darvasi Lászlót, Spiró Györgyöt, Péterfy Gergelyt és Grecsó Krisztiánt, az osztályfőnök szerepét pedig Váradi Júlia látta el. Sajna Péterfy és Grecsó Váradi Júlia szerint igazoltan távol maradtak.

A beszélgetés elején Darvasi László elmesélte, hogy ő az olvasás szeretetét otthonról hozta, de az iskolában nem volt soha ötös irodalomból, és „csak módjával” szeretett tanulni. Noha a fiát már úgy próbálta rávenni az olvasásra, hogy megígérte,

10 ezer forintot fizet egy-egy elolvasott könyv után.

Egy probléma volt: a fia mindig előre elkérte a pénzt.

Tóth Krisztinát a Tonio Kröger fogta meg, azt olvasván érezte ugyanis először, hogy az irodalom róla szól, és nincs egyedül a világban. Persze az is furcsa volt neki, hogy amikor az Antigoné volt a kötelező olvasmány, a lányvécében mindenki arról beszélt, hogy ez mennyire rossz, ő azonban élvezte a drámát. De az igazi változást az egyetem hozta el, ahol Lator László műfordító szemináriumait soha nem hagyta ki. Ha valaki azt mondta egy fordítással kapcsolatban Latornak, hogy ez lehetetlen, akkor ő így felelt: „15 percet kell vele pöcsölni.”

Spiró György nem meglepő módon Bada tanár úrról beszélt, akinek megírta már a történetét, de most azt is elmondta, hogy milyen számonkérés volt nála. Nyárra feladta a legvastagabb olvasmányokat, év közben pedig ki is kérdezte azokat, méghozzá úgy, hogy a legapróbb részlet is érdekelte, és ha valaki nem tudta a választ, másnap megkérdezte tőle ugyanazt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A beszélgetésbe, ha nehezen is, de

végül csak bekapcsolódott a közönség,

Váradi Júlia kérdésére, miszerint jó módszer-e a verselemzés a tanításhoz, lendültek magasba a kezek. A memoriterek hasznosságáról már nem voltak ennyire meggyőződve az emberek. Így volt ezzel egy kilencvenéves hölgy is, aki olyan összeszedetten és szépen beszélt az irodalomról, hogy nem lehetett nem csodálni. Azt mondta, hogy a memoritereknek nincs értelme, ő soha nem magolt be egyetlen művet sem, a legtöbbet mégis az irodalomtól kapta. Szerinte „a verset nem tanulni kell, hanem olvasni és ízlelgetni”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Aztán előkerült az is, hogy „a klasszikusokat vagy a kortárs műveket kell-e tanítani”, és jó volt látni, ahogy

egy vasárnap délelőtt arról szavaznak emberek egy parkban,

hogy igenis több kortárs művel kellene foglalkozni az iskolákban.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Spiró szerint egyébként az a probléma, hogy a magyarórák nem az irodalomról szólnak, hanem irodalomelméletről és -történetről, ami igazából senkit nem érdekel.

Pedagógusnapi nosztalgiázásra tökéletes volt az amúgy kicsit rövidke rendezvény; amikor a végén Váradi Júlia megkérdezte, mi legyen a záróakkord, a parkban üldögélők jelezték: azt szeretnék, ha az írók a saját műveikből olvasnának fel. S lőn.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.