A Liget-projekt szégyene: enyészeté lett a 100 milliós pavilon

Belpol

Már a külső szigetelés is lehullott a 2017-ben átadott pavilonról, amely hónapok óta elhagyottan áll. Az épületről a Városliget Zrt. gondoskodik, amely három éve a Liget megújulásának szimbólumaként mutatta be.

Amikor egy épületnek nincs gazdája, előbb-utóbb arra a sorsa jut, mint a Feszl Frigyes tervei alapján 100 millió forintból megépített városligeti pavilon. A homlokzatról körben lehullott a festék, a szigetelés, a Ligetben sétáló, Széchenyi fürdőbe tartó turisták natúrban láthatják a kőművesek illesztési, habarcsolási technikáját, a téglák, a kötőanyag aktuális állapotát.

A Városliget Zrt. által az Állatkerti körúton felépített három pavilon kudarcos történetével bő egy éve foglalkoztunk, amikor az összesen 300 millió forintba került három körépületbe költözött boltok bajba kerültek, sorban húzták le a rolót.

Katóék leléptek

Akkor még kívülről rendben voltak az, ám azóta az az épület, ahol korábban kürtös kalácsot árultak, a képeken látható állapotba került. Ebben a pavilonban "Kató Néni finomságait" kínálta az azonos nevű kft. Az épület belül is elhanyagolt: piszkot, kartondobozokat, konyhai berendezést hagytak maguk után Katóék.

Omlik a friss vakolat

Omlik a friss vakolat

Fotó: A szerző felvéte

A pavilonok fenntartása a Városliget Zrt. feladata, amelyet meg is kérdeztünk, kinek a felelőssége, hogy ennyire lepusztult az épület. Arra is kíváncsiak vagyunk, milyen funkciót szánnak az ex kürtöskalácsos helyiségnek – viszont kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A Városliget Zrt. korábban azt hangsúlyozta: az új pavilonok felépítése a Liget megújításának első, szimbolikus lépése. Baán László igazgató 2016-ban a pavilonok létesítésekor azt mondta, ideje eltüntetni a fabódés lufiárusokat, fel kell számolni a Ligethez méltatlan állapotokat.

Tartosan zárva

A három pavilonból jelenleg csak a középső üzemel kávézóként, a harmadik – amelyben a 2017-es tavaszi nyitáskor dizájnos ajándéktárgyakat árultak – szintén tartósan zárva.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

 

A minőségi árukínálat valóban minőségi lett, négyezer forintot is elkértek egy bögréért, 20 ezret egy rongybabáért. A kereslet nem pörgött fel, az átadást követően hamarosan ismét feltűntek a lufik, a csokiszeletek, ám ez se vonzott tömegeket, végső megoldásként kezdték a pavilonokat vendéglátós raktárként hasznosítani, üdítős rekeszek, fagylaltozó pultok, székek tárolására.

A Városliget Zrt. a „kínálat átszervezésének” újabb lépésként csábította a Ligetbe Kató Nénit, aki ezer-ezerötszáz forintos áron kínálta portékáit, de végül ő is lehúzta a rolót.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.