A magyar alkotmánymódosítást bírálja a Velencei Bizottság

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 6.

Belpol

Aggályos a "születéskori nem" meghatározása, az örökbefogadás szabályozása és a közvagyon alapítványi kimentése is.

Felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, "nyilvános konzultáció nélkül elfogadott" kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében - jelentette ki az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság hétfőn.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szakértői csoportja véleményében mindenekelőtt hangsúlyozta: "aggodalommal veszi tudomásul", hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el.

A Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy a gyors eljárás nem volt összhangban a demokrácia, az emberi jogok és jogállamiság védelme érdekében a szükségállapotok idejére vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokkal. 

A szakbizottsági vélemény az alkotmánymódosítás egyes cikkeire is kitért. A házasság meghatározása, ami a magyar alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, valamint az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, a szakbizottság szerint a módosításban vázolt módon a magyar államra és annak jogalkotójára tartozik. Az alkotmánymódosítás azonban nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló hatályos törvények csorbulását.

Ezzel összefüggésben vizsgálták azt az új törvényi rendelkezést, mely szerint alapesetben csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermekeket, egyedülállók kizárólag a családügyi miniszter külön engedélyével válhatnak örökbefogadó szülőkké. A Velencei Bizottság arra figyelmeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel akkor, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók, vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást.  

Az egyedülállók számára a gyermekek örökbefogadásához való hozzájárulás megadása vagy megtagadása tekintetben egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására, biztosítva a megkülönböztetés tilalma elvének érvényesülését, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást is - írták.

 Közölték, hogy a kilencedik alkotmánymódosítás a gyermekek nemi identitását a "születéskor regisztrált" nemükre korlátozza, ezzel alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. Ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, a rendelkezés a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezethet.

A szakértők azt javasolták az illetékes magyar hatóságoknak, helyezzék hatályon kívül a szóban forgó módosításokat, de legalább biztosítsák, hogy a szabályozás nem csorbítja a transzneműek jogait megszerzett nemi identitásuk jogi elismerésére. Azt is javasolták, hogy a születési nyilvántartás és a nemi identitás utólagos jogi elismerésének rendszere feleljen meg mind a nemzetközi emberi jogi szabályok, mind pedig az alkalmazandó magyar, a megkülönböztetés-mentességet biztosító normák követelményeinek.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló paragrafusokat érintően a Velencei Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki "az alkotmánymódosításnak az oktatási rendszerre gyakorolt hatása" miatt. A vélemény szerint a módosítás "veszélyeztetheti az akadémiai szabadságot és gyengítheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját". A bizottság ezért arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tekintsék az egyetemeket a szabad gondolkodás helyszíneinek, biztosítsák akadémiai szabadságukat és autonómiájukat, emellett pedig az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonásának kockázatára figyelmeztetett.

A Velencei Bizottság véleményében végezetül kijelentették: a módosításnak a különleges jogrendre vonatkozó cikkei "komoly kérdéseket vetnek fel" a hatásköröknek a végrehajtó hatalom kezében való koncentrációját illetően, ami nem tekinthető biztató jelnek.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk