Egy magyar bíró hivatalos panaszban állítja, hogy politikai okokból rúgták ki

  • narancs.hu
  • 2021. július 6.

Belpol

Szabó Gabriella 2018-ban menedékjogi ügyben fordult az EU Bíróságához. Nem maradt el a retorzió.

Panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz Szabó Gabriella, a Fővárosi Törvényszék bírája - írja az EUobserver.

Szabó azt állítja, bírói kinevezését azért nem hosszabbították meg, mert 2018-ban az EU Bíróságához fordult a frissen életbe lépő magyar menedékjogi szabályozás miatt.

Az ügyről akkoriban mi is írtunk, a kormány bevezetett egy új elfogadhatatlansági okot a mendékjogi törvénybe, ami alapján az összes Szerbián keresztül érkező menedékkérő kérelmét el kellett utasítani.

Szabó előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult a luxemburgi bírósághoz, mert azt valószínűsítette, hogy a jogszabály ellentétes lehet az uniós joggal. Az EU bírósága a magyar bíróval értett egyet, és tavalyi ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás ténylegesen nincs összhangban az EU-s szabályokkal.

2018-ban Szabót határozott időre, három évre nevezték ki bíróvá. Kinevezését most kellett volna határozatlan idejűvé alakítani, azonban elbukott a Törvényszék értékelésén, így június 30-án megszűnt a munkaviszonya.

Szabó Gabriella és ügyvédje azt állítja, valójában politikai okokból, azaz a kormánynak fontos törvény megkérdőjelezése miatt löknék ki a bírói karból.

A Bizottságnak írt levélben felidézik, hogy 2018-ban lejárató cikkek jelentek meg róla a kormánymédiában, a közigazgatási és munkaügyi bíróság korábbi elnöke pedig informálisan figyelmeztette, hogy ha ilyen döntéseket hoz, a kinevezését nem fogják meghosszabbítani.

Szabó a negatív értékelést szolgálati bíróság előtt is megtámadta.  

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.