Egyre jobban megéri a dörgölődzés, a függetlenség nem kifizetődő

Belpol

Kulturális elitünk balra húz, de az intézményvezetők között többségben vannak a jobboldaliak. Az MTA konferenciáján az is kiderült, hogy a választók már a Fideszt tartják a legjobboldalibb pártnak.

A magyar kulturális elit szereplői inkább baloldalra sorolják magukat, de az ezredforduló óta jelentősen csökkent a középen állók, és nőtt a magukat jobboldalinak nevezők aránya. Ez derült ki az MTA Szociológiai Intézetében dolgozó Kristóf Luca előadásából, amelyet április 4-én, a Körösényi András politológus 60. születésnapja alkalmából rendezett konferencián mutatott be.

A 2018-as vizsgálatban a kulturális elit 458 tagja helyezte el magát a politikai jobb-bal skálán. A mintába egyetemek, múzeumok, színházak, könyvtárak vezetői, akadémiák - MTA, MMA, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia - tagjai, rangos kulturális és tudományos díjak birtokosai kerültek be. Az elit egy kisebb részét a piaci siker vagy a többi elittag szavazatai alapján válogatták össze a kutatók.

Politikai hovatartozás

Kristóf Luca a 2018-as felmérés egyes almintáira vetítve is bemutatta az elittagok politikai önbesorolását. Látható, hogy a baloldaliak minden kategóriában többségben vannak, kivéve a vezetők között, ahol a magukat jobbra sorolók aránya 46 százalékos. Nyilván a vezetői kinevezések függnek a leginkább az aktuális kormány színezetétől, így a fideszes kultúrharc eredményei is itt mutatkoznak meg a leghamarabb.

false

A szavazással az elitbe kerülőket külön is vizsgálták a kutatásban. A megkérdezetteknek a mai magyar kulturális élet öt legkiemelkedőbb alakját kellett megnevezniük, a szavazatok alapján összeállt egy lista, az élen Nádas Péter, Alföldi Róbert és Fischer Iván végzett.

Egyúttal azonban azt is kimutatták, hogy a kulturális elit tagjai 2,5-ször nagyobb eséllyel szavaztak a velük politikailag egy oldalon állókra, mint a másik oldal szereplőire. „Ez alapján úgy tűnik, hogy a politikai hovatartozás is alakítja a kulturális elitet, érdemes lehet szekértáborokhoz csatlakozni, ha elismerést akar szerezni egy kulturális szereplő” – mondta Kristóf Luca.

Ennyit a centrális erőtérről

A baloldal-jobboldal felosztásról szólt Szabó Andrea (Politikatudományi Intézet) előadása is. Ő Körösényi András egy 1993-as tanulmányát vette elő, melyben a szerző amellett érvelt, hogy a baloldal és jobboldal kategóriái továbbra is az európai és a magyar politika alapvető viszonyítási rendszerét jelentik.

false

Szabó szerint, bár azóta talán még inkább divatba jött a bal-jobb megosztottság elavultságáról beszélni, Körösényi megállapításai ma is érvényesek. A European Social Survey felmérésein rendre legfeljebb a megkérdezettek 15 százaléka nem tudja elhelyezni magát a bal-jobb skálán, és a magyar egyetemisták is releváns fogalmakat társítanak a két kategóriához, még akkor is, ha sokan azt mondják, számukra „semmit” nem jelent a baloldal és a jobboldal fogalma.

false

Szabó Andrea bemutatott egy 2018-ból származó érdekes adatsort is, melyből az derül ki, hogy a magyar választók már a Fideszt tartják a leginkább jobboldali pártnak. Az ábra első skáláján az látszik, hogy a válaszadók általában a Jobbiktól is jobbra sorolták a Fideszt (7,7 pont a 7,1-hez képest); a második vonal azt mutatja, hogy a Fidesz-szavazók a saját pártjukat a jobbszélhez közelebb helyezték, mint a jobbikosok a Jobbikot (8,3 vs. 7,9); a harmadik sor pedig azt jelzi, hogy a fideszesek magukat is jobboldalibbnak tartják, mint a Jobbik-szavazók (7,5 – 6,8).

false

Az előadás erre már nem tért ki, de az adatokat szemlélve sikeresnek tűnik a Jobbik középre húzási politikája, és leomlani látszik a centrális erőtér, legalábbis a szavazópolgárok fejében.

A politikai elemzés halála

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója egy Körösényivel és Török Gáborral közösen írt 2008-as cikkét gondolta újra. A Politikatudományi Szemlében megjelent eredeti tanulmányban ötféle „politológus-szerepet” különítettek el: a politikatudósét, a politikai elemzőét, a politikai tanácsadóét, a publicistáét és a „politikus politológusét.”

Tóth szerint a helyzet azóta sokat változott, és mára mindössze két szerep maradt: a politikatudós, mint a politikától távoli politológus, szemben a politikához közeli politológussal. A változás egyik fő oka a politikatudomány „professzionalizálódása”, a másik viszont a politikai elemzés Török Gábor által is megénekelt halála, amiben a NER-nek is jócskán volt szerepe.

„A politikai elemzés racionális szereplőket feltételez, akik versenyhelyzetben, politikai logika alapján cselekednek. A kétharmados többség számára viszont az érdeknél fontosabbá vált a mit lehet megtenni kérdése, ráadásul a fontos ügyek a kormánypárton belül dőlnek el, és ezek a mozgások az elemző számára csak korlátozottan hozzáférhetők” – mondta Tóth.

G. Fodor Gábor és Hollik István a 888 szerkesztőségében. Képünk illusztráció.

G. Fodor Gábor és Hollik István a 888 szerkesztőségében. Képünk illusztráció.

Fotó: Mónus Márton / MTI

A Republikon igazgatója szerint továbbá a tanácsadó, az elemző és a publicista szerepek összecsúsztak. Gyakran előfordul, hogy egy politológus privátban javasol valamit egy pártnak, közben a nyilvánosságban érvel mellette, majd elemzőként méltatja a végrehajtását.

(Borítóképünkön Balog Zoltán, az emberi erőforrások volt minisztere és Fekete György, az MMA első elnöke 2016-ban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.