A magyarok egynegyede már nem agressziónak tartja Ukrajna lerohanását, szerintük Oroszország csak védekezik

  • narancs.hu
  • 2022. május 13.

Belpol

Egyre többen hisznek a propagandának.

Két hónap alatt 8 százalékkal csökkent azok aránya, akik agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Népszava a  Publicus Intézet felmérésének eredményéről.

A friss adatok szerint Magyarországon a megkérdezetteknek csak 56 százaléka minősíti agressziónak az orosz inváziót.

A korábbi eredményekkel való összehasonlításból pedig az is kiderül, hogy az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak. Ugyanis március elején még a megkérdezettek 64 százaléka, március végén már csal 58 százaléka szerint agresszió Ukrajna lerohanása, ez az arány pedig most még tovább csökkent.

Ezzel párhuzamosan ráadásul március végére 15 százalékról 28-ra nőtt azok aránya, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják. Az ezt állítól száma mostanra 25 százalékra ugyan visszaesett, de ez még így is azt jelenti, a megkérdezettek negyede elhiszi a magyar állami médiában is hangsúlyosan megjelenő orosz kormánypropaganda felé hajló hírmagyarázatokat.

A válaszok pártpreferencia alapján is erősen megoszlanak:

  • a Fidesz-KDNP szimpatizánsai csak 42 százalékban gondoljék, hogy Ukrajna lerohanása„inkább agresszió”,
  • az ellenzékhez húzók – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül – 85 százalékban gondolják „inkább agressziónak” az orosz támadást.

A felmérés szerint  79-ről 81 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint nem valószínű, hogy Magyarországra is átterjed a háború, viszont az orosz atomcsapás réma erősödött: a megkérdezettek 77 százaléka (a korábbi 73 helyett) nem vagy inkább nem tartja valószínűnek ezt.

Az új mérések szerint Orbán Viktortól Oroszország keményebb elítélését

  • az ellenzékiek 81 százaléka várja el;
  • a kormánypárt szavazóinak azonban csupán 15 százaléka.

z ellenzékiek 81 százaléka úgy látja, hogy Orbán Viktor kormányfőnek a jelenleginél keményebben kellene elítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, addig a Fidesz-híveknek csak 15 százaléka véli ezt. A pártpreferenciák szerint hasonló megosztottság mutatkozott meg, amikor a kormány háborúra adott eddigi reagálását kellett értékelni.

Kiemelik viszont, hogy a felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra.

  • A megkérdezettek 66 százaléka mondta, hogy elégedett a kormány reakcióival.
  • 72 százalékos többség pedig nem támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, "amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért”. Ebben a kérdésben is nagy a pártpreferenciák közti megosztottság: a fideszeseknek csupán 6 százaléka lenne hajlandó erre, az ellenzékieknek viszont 61 százaléka. 

Viszont pártpreferenciától függetlenül nagyjából konszenzus látszik abban a kérdésben, hogy  „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.” (A különböző csoportokban legalább 57, legfeljebb 87 százalék egyetértett ezzel a kijelentéssel.)

A felmérésben a megkérdezettek 60 százaléka állította, hogy támogatta vagy támogatja valamilyen módon az Ukrajnából érkező menekülteket.

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.