A magyarok egynegyede már nem agressziónak tartja Ukrajna lerohanását, szerintük Oroszország csak védekezik

  • narancs.hu
  • 2022. május 13.

Belpol

Egyre többen hisznek a propagandának.

Két hónap alatt 8 százalékkal csökkent azok aránya, akik agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Népszava a  Publicus Intézet felmérésének eredményéről.

A friss adatok szerint Magyarországon a megkérdezetteknek csak 56 százaléka minősíti agressziónak az orosz inváziót.

A korábbi eredményekkel való összehasonlításból pedig az is kiderül, hogy az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak. Ugyanis március elején még a megkérdezettek 64 százaléka, március végén már csal 58 százaléka szerint agresszió Ukrajna lerohanása, ez az arány pedig most még tovább csökkent.

Ezzel párhuzamosan ráadásul március végére 15 százalékról 28-ra nőtt azok aránya, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják. Az ezt állítól száma mostanra 25 százalékra ugyan visszaesett, de ez még így is azt jelenti, a megkérdezettek negyede elhiszi a magyar állami médiában is hangsúlyosan megjelenő orosz kormánypropaganda felé hajló hírmagyarázatokat.

A válaszok pártpreferencia alapján is erősen megoszlanak:

  • a Fidesz-KDNP szimpatizánsai csak 42 százalékban gondoljék, hogy Ukrajna lerohanása„inkább agresszió”,
  • az ellenzékhez húzók – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül – 85 százalékban gondolják „inkább agressziónak” az orosz támadást.

A felmérés szerint  79-ről 81 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint nem valószínű, hogy Magyarországra is átterjed a háború, viszont az orosz atomcsapás réma erősödött: a megkérdezettek 77 százaléka (a korábbi 73 helyett) nem vagy inkább nem tartja valószínűnek ezt.

Az új mérések szerint Orbán Viktortól Oroszország keményebb elítélését

  • az ellenzékiek 81 százaléka várja el;
  • a kormánypárt szavazóinak azonban csupán 15 százaléka.

z ellenzékiek 81 százaléka úgy látja, hogy Orbán Viktor kormányfőnek a jelenleginél keményebben kellene elítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, addig a Fidesz-híveknek csak 15 százaléka véli ezt. A pártpreferenciák szerint hasonló megosztottság mutatkozott meg, amikor a kormány háborúra adott eddigi reagálását kellett értékelni.

Kiemelik viszont, hogy a felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra.

  • A megkérdezettek 66 százaléka mondta, hogy elégedett a kormány reakcióival.
  • 72 százalékos többség pedig nem támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, "amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért”. Ebben a kérdésben is nagy a pártpreferenciák közti megosztottság: a fideszeseknek csupán 6 százaléka lenne hajlandó erre, az ellenzékieknek viszont 61 százaléka. 

Viszont pártpreferenciától függetlenül nagyjából konszenzus látszik abban a kérdésben, hogy  „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.” (A különböző csoportokban legalább 57, legfeljebb 87 százalék egyetértett ezzel a kijelentéssel.)

A felmérésben a megkérdezettek 60 százaléka állította, hogy támogatta vagy támogatja valamilyen módon az Ukrajnából érkező menekülteket.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.