A magyarok fele elfogadhatatlannak tartja, hogy Orbán találkozott Putyinnal

  • narancs.hu
  • 2023. november 7.

Belpol

A Publicus Intézet által megkérdezettek 32 százaléka szerint a találkozó inkább a magyar kormányfőnek állhatott érdekében.

A Publicus Intézet friss felméréséből – amit a Népszava közölt – kiderült, a megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy Orbán Viktor kormányfő Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal.

A találkozót az orosz elnökkel 52 százalék nem – vagy "inkább nem" – tartotta elfogadhatónak,

míg 35 százalék szerint nincs vele különösebb baj, elfogadható. A kutatásból kiderült, azt, hogy ki miként vélekedik erről, döntően a politikai preferenciák határozzák meg. 13 százalék nem válaszolt.

A megkérdezettek 32 százaléka szerint a találkozó inkább Orbán Viktornak állhatott érdekében, mert a gáz- és olajszállítások miatt fontos a jó kapcsolat Oroszországgal. Épphogy többen (33 százalék) gondolták azt, hogy mindkét félnek érdekében állt, és csak 19 százalék vélekedett úgy, hogy inkább Vlagyimir Putyinnak volt ez jó.

Mint ismert, a pekingi tárgyalásokon Orbán Viktor nem háborúnak, hanem katonai műveletnek nevezte Ukrajna lerohanását. Ez a megkérdezettek 36 százaléka szerint szándékos, 23 százalék szerint "csak diplomatikus" volt. Azzal a megközelítéssel, hogy Orbán "tisztában volt kijelentése súlyával, de nem tehetett mást", 15 százalék értett egyet.

A felmérésben résztvevőket arról is megkérdezték, mit gondolnak, a Fidesz lassan másfél éve halogatja Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Erről 17 százalék gondolta azt, hogy a lépéssel a magyar kormány Putyin kedvében akar járni. Azt a verziót, hogy Erdogan török elnök kedvében akar járni a Fidesz, mindössze 3 százalék tartja valószínűnek. A legtöbben (35 százalék) arra hajlanak, hogy Orbán mindkét vezetőnek meg akar felelni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.