A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

  • narancs.hu
  • 2023. december 3.

Belpol

A magyarok többsége egyetért azzal, hogy az ukrajnai háború veszélyt jelent az országra. 

Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében, amit a 24.hu dolgozott fel. 

A magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).

A magyarok szerint a kormány leginkább egy – valahol a világban lezajló – nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén tudna a leghatékonyabban fellépni, miközben a legkevésbé a terrorizmussal szemben kompetens, de egy jelentős természeti katasztrófa vagy világjárvány is nagy nehézséget okozna.

Összességében a magyarok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a kormány jó a kríziskezelésben

– derül ki a kutatásból. 

Azzal a felvetéssel, hogy az ukrajnai háború jelentős veszélyt jelent-e a hazájára, az összes ország válaszadóinak 61 százaléka értett egyet, a magyaroknak pedig a 60 százaléka. Ezzel együtt a magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború az ukránok gondja, és nem szabad beleavatkozni – ez jelentősen magasabb az összes ország átlagánál, amely 48 százalék volt, és főleg a lengyelek eredményénél, amely 35 százalék volt.

A magyarok nem különösebben hívei a fegyverkezésnek, mert kevesebb mint a megkérdezettek fele (43 százalék) vélte úgy, hogy a kormánynak többet kellene költenie fegyverkezésre, 80 százalék szerint pedig a gazdasági hatalom fontosabb a katonai hatalomnál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.