A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

  • narancs.hu
  • 2023. december 3.

Belpol

A magyarok többsége egyetért azzal, hogy az ukrajnai háború veszélyt jelent az országra. 

Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében, amit a 24.hu dolgozott fel. 

A magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).

A magyarok szerint a kormány leginkább egy – valahol a világban lezajló – nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén tudna a leghatékonyabban fellépni, miközben a legkevésbé a terrorizmussal szemben kompetens, de egy jelentős természeti katasztrófa vagy világjárvány is nagy nehézséget okozna.

Összességében a magyarok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a kormány jó a kríziskezelésben

– derül ki a kutatásból. 

Azzal a felvetéssel, hogy az ukrajnai háború jelentős veszélyt jelent-e a hazájára, az összes ország válaszadóinak 61 százaléka értett egyet, a magyaroknak pedig a 60 százaléka. Ezzel együtt a magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború az ukránok gondja, és nem szabad beleavatkozni – ez jelentősen magasabb az összes ország átlagánál, amely 48 százalék volt, és főleg a lengyelek eredményénél, amely 35 százalék volt.

A magyarok nem különösebben hívei a fegyverkezésnek, mert kevesebb mint a megkérdezettek fele (43 százalék) vélte úgy, hogy a kormánynak többet kellene költenie fegyverkezésre, 80 százalék szerint pedig a gazdasági hatalom fontosabb a katonai hatalomnál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A legfrissebb számok mutatják: a nyugat-romániai megyék megelőzték a szomszédos magyar térségeket

Az Európai Unió átlagát tekintve, vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-romániai megyék – Szatmár kivételével – megelőzték az összes kelet-magyarországi és dél-alföldi térséget. Békést még a legszerényebb értékekkel rendelkező Szatmár is. Nagyobb a nyugat-romániai megyék növekedési potenciálja, itthon alig van beruházás, az innováció pedig szinte a nullával egyenlő.  

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.