A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

  • narancs.hu
  • 2023. december 3.

Belpol

A magyarok többsége egyetért azzal, hogy az ukrajnai háború veszélyt jelent az országra. 

Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében, amit a 24.hu dolgozott fel. 

A magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).

A magyarok szerint a kormány leginkább egy – valahol a világban lezajló – nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén tudna a leghatékonyabban fellépni, miközben a legkevésbé a terrorizmussal szemben kompetens, de egy jelentős természeti katasztrófa vagy világjárvány is nagy nehézséget okozna.

Összességében a magyarok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a kormány jó a kríziskezelésben

– derül ki a kutatásból. 

Azzal a felvetéssel, hogy az ukrajnai háború jelentős veszélyt jelent-e a hazájára, az összes ország válaszadóinak 61 százaléka értett egyet, a magyaroknak pedig a 60 százaléka. Ezzel együtt a magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború az ukránok gondja, és nem szabad beleavatkozni – ez jelentősen magasabb az összes ország átlagánál, amely 48 százalék volt, és főleg a lengyelek eredményénél, amely 35 százalék volt.

A magyarok nem különösebben hívei a fegyverkezésnek, mert kevesebb mint a megkérdezettek fele (43 százalék) vélte úgy, hogy a kormánynak többet kellene költenie fegyverkezésre, 80 százalék szerint pedig a gazdasági hatalom fontosabb a katonai hatalomnál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.