Miért jött létre a bűnügyi felügyelet és mit jelent pontosan? Kérdések és válaszok a Schadl-ügy apropóján

Belpol

Amikor Schadl Györgynek, a végrehajtók volt elnökének és egyik vádlott-társának a letartóztatását megszüntették, helyette bűnügyi felügyelet alá helyezték őket, reflektorfénybe került ez a jogintézmény. Különösen azon belül az ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyelet (köznyelven szólva: házi őrizet) elrendelése. Vajon számít-e ennek előírásakor, hogy valaki egy nagy kerttel rendelkező luxusvillában vagy mondjuk egy panellakásban lakik? Egyebek mellett erről is szó esik Jován László ügyvéddel folytatott beszélgetésünkben.

magyarnarancs.hu: Mi a bűnügyi felügyelet?

Jován László: Bíró által elrendelhető, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés. Ilyen a letartóztatás is. Az új büntetőeljárási törvény a korábbi házi őrizetet és a lakhelyelhagyási tilalmat, valamint az óvadékot egységesen szabályozta, ez a bűnügyi felügyelet.

magyarnarancs.hu: Ugyebár önállóan is elrendelhető, nem csak a letartóztatást követően, kvázi annak enyhébb fokozataként.

JL: Önállóan is elrendelhető.

magyarnarancs.hu: A közfelfogás nálunk nagyon letartóztatáspárti.

JL: Ha nézzük, hallgatjuk a bűnügyi híradásokat, úgy teszi hozzá a végén a riporter vagy a kommentátor, hogy a gyanúsított, illetve vádlott szabadlábon védekezhet, mintha ez valami különös dolog lenne. Pedig ez a kiindulási alap, és az lenne az extra, hogy valaki nem szabadlábon védekezik.

magyarnarancs.hu: Annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy gyanúsított, vádlott ítélet nélkül egyáltalán ne, vagy csak a legszükségesebb ideig legyen elzárva?

JL: Pontosan. Az erről szóló törvény meghozatalakor volt ilyen szándék, hogy csökkenteni kellene a letartóztatások számát, s ezért azok feltételeinek teljesülésekor bűnügyi felügyelet is elrendelhető ahelyett. Sőt a letartóztatáshoz vizsgálni kell más, különös, úgynevezett többletfeltételt is. Például ha bűnszervezetben követték el a bűncselekményt. És a gyanúsítottak közötti az alá-fölérendeltségi viszony esetén is érdemes elrendelni mondjuk a főnöknek a letartóztatását, mert a beosztottak azt fogják csinálni, amit ő mond.

magyarnarancs.hu: Mindez hogyan érvényesül a gyakorlatban?

JL: A többletfeltételek körében az a tapasztalatom, hogy kevés konkrétummal támasztják alá, többnyire csak a törvény szövegével indokolják; ezt én nem tudom elfogadni. Az ügyész által indítványozott letartóztatások 97 százalékát elrendelik, de van olyan megye, ahol 100 százalékát. És a statisztikai adatok szerint népességarányosan az Európai Unióban még mindig nálunk a legmagasabb az ítélet nélkül fogvatartottak, letartóztatottak száma.

magyarnarancs.hu: Számszerűségében, vagy összesített időtartamában?

JL: Mind a kettőben. Nos, emiatt hozták létre a bűnügyi felügyelet jogintézményét. Több fokozata van. A legszigorúbb: az ingatlanhoz kötött. Ez azt jelenti – azzal a kivétellel, hogy az egyedül élők naponta legfeljebb egy órára kimehetnek vásárolni és más szükséges dolgok beszerzésére –,

ha valaki panelban él, a folyosóra sem mehet ki. Aki villában lakik, akár több hektáros birtokon, a kerítésen belül oda megy, ahova akar.

Az is az ingatlanhoz tartozik. Ezzel szemben áll – a legenyhébb előírások egyike –, ha valakinek azt rendelik el, hogy csak bírói engedéllyel hagyhatja el városa vagy megyéje, illetve Magyarország területét, és mondjuk hetente egyszer jelentkeznie kell a rendőrségen. A kettő között pedig vannak egyéb korlátozási fokozatok.

magyarnarancs.hu: Mindegyiknél feltétel nyomkövető alkalmazása?

JL: Nem. Az egy szigorított verzió. Ha valakit a lehető legnagyobb mértékben korlátozni akarnak a bűnügyi felügyelettel, akkor elrendelik az ingatlanhoz kötöttet, ráteszik ezt a nyomkövető technikai eszközt, és mondjuk még óvadékot is kivetnek. Ilyen is volt, Vizoviczki Lászlónál például.

magyarnarancs.hu: Figyelembe veszik-e, hogy ki hova, milyen körülmények közé megy haza?

JL: Nem. Csak egy szempontból: ha a nyomkövető használatát elrendelik, megvizsgálják, van-e a lakásban áram. Mert a készüléket tölteni kell.

magyarnarancs.hu: Meghatározzák-e, hol kell lennie a házi őrizetnek, illetve kérheti-e ezt a gyanúsított, vádlott?

JL: Kérheti, de igazolnia kell, hogy joga van ott lennie, akár saját tulajdonról, szívességi lakáshasználatról, bérletről, bármi másról van szó. Mondok megint egy példát: ha valakinek nincs lakása, be kell mutatnia egy befogadó nyilatkozatot valakitől, aki vállalja, hogy a bűnügyi felügyelet alatt az illető ott lakhat nála.

magyarnarancs.hu: A bérelt lakás, albérlet ilyen szempontból hogyan „működik”?

JL: Kikötés, hogy a bérbeadónak, a főbérlőnek tudnia kell, hogy bérlője, albérlője bűnügyi felügyelet alatt áll, és annak tudatában köt vele szerződést, vagy nem mondja fel az addigit.

magyarnarancs.hu: Praktikusan nyilván már ezzel mennek a bíró elé, amikor szeretnék ezzel felváltani a letartóztatást. Ám ha eleve ingatlanra elrendelt bűnügyi felügyelet a verdikt, s nincs rá felkészülve az illető, amíg el nem intézi, mégiscsak letartóztatják, esetleg kérheti is?

JL: Nem. De olyan van, hogy mégis a vádlott dönti el: ha csak óvadékot állapítanak meg, addig nem jöhet ki, amíg be nem fizeti. Erre van egy hathónapos határidő, legkésőbb addig össze kell gyűlnie a pénznek.

magyarnarancs.hu: Ha valakinek több lakása van, mondhatja, hogy melyikben „szeretne” ingatlanra elrendelt bűnügyi felügyeletben lenni?

JL: Igen, ennyi választási lehetősége van, de ahogy mondtam, megvizsgálják van-e jogcím, és – ha nyomkövetőt kap –, van-e áram.

magyarnarancs.hu: Szempont-e, hogy a család megélhetése függ-e attól, hogy a gyanúsítottat, vádlottat letartóztatják-e vagy bűnügyi felügyelet alá helyezik?

JL: Figyelembe vehető. Azt pedig eleve vizsgálja a bíróság, hogy miből élne az illető, ha kiengednék. Ma már lehet konkrétan otthon végzendő munkát vállalni. Volt olyan ügyfelem, aki ugyanúgy dolgozott, mint korábban. Igaz, a bűncselekmény nem kapcsolódott a számítógéphez. Ugyanakkor szabály, hogy a munkáltatónak tudnia kell, ha bűnügyi felügyeletet alatt áll az illetőt.

magyarnarancs.hu: És ha ez nem megy?

JL: Akkor arra vonatkozóan kell valamiféle igazolás hozzátartozótól, baráttól, ismerőstől, hogy gondoskodik a megélhetéséről, az élelmezéséről meg az eltartásáról.

magyarnarancs.hu: Mi van akkor, ha valakinél már nem állnak fenn a letartóztatásának feltételei, ezért nem tartható bent, vagy konkrét törvényi kényszerűségből kell elrendelni a bűnügyi felügyeletet, hiszen lejárt a letartóztatás idejének maximuma, de nincs hova mennie?

JL: Emlékszik a tescós rabló tíz évvel ezelőtti esetére? Nem lehetett már a letartóztatást fenntartani, s a bíró – még a régi büntetőeljárási törvény adta lehetőség szerint – házi őrizetet rendelt el. Ekkor egy hölgytől befogadó nyilatkozatot kapott a terhelt. Később lakhelyelhagyási tilalomra enyhült a korlátozás, aztán megint házi őrizetre szigorodott. Ám a házi őrizet újbóli előírásakor a hölgy visszavonta a befogadó nyilatkozatot, így a férfinak valamilyen lakhatási lehetőséget kellett találnia, méghozzá úgy, hogy elérhető legyen. Az illető végül bement egy télen nem üzemelő kempingbe lakni. 

magyarnarancs.hu: Melyek a letartóztatás végső időbeli határai?

JL: Attól függ, hogy mivel gyanúsítottak, illetve vádoltak meg valakit. Csak egy példa: a legsúlyosabb az emberölés, annak kapcsán öt évig tartható bent valaki elsőfokú ítélet nélkül.

magyarnarancs.hu: És ha az megszületett, de nem jogerős?

JL: Akkor a kiszabott büntetés tartama a felső határ, s ebből lejön az előzetes fogva tartásban töltött idő.  Tehát ha valaki 14 évet kapott első fokon, de abból letartóztatásban leült mondjuk kettőt, maradt 12. Ha addig sem születik jogerős ítélet, annak meghozataláig ki kell engedni.

magyarnarancs.hu: S ha valakit kapcsolati erőszak alapos gyanújával vagy vádjával tartóztattak le – akár épp a bűnismétlés valószínűsége miatt –, de ez az idő lejárt, ugyanakkor attól lehet tartani, ha hazamegy, agyonveri a családot?

JL: Ezt egy másik jogintézménnyel lehet elvileg megfékezni: a távoltartással. Elrendelhetik együtt a bűnügyi felügyeletét és a távoltartását is a családtagoktól. Nem veheti fel a kapcsolatot a korábbi sértettekkel, mert abban a pillanatban letartóztatják.

 
Jován László
Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: A letartóztatás megszüntetésének indoka lehet az is, hogy a gyanúsított, vádlott nem tudja már befolyásolni a tanúkat. Ezt nyilván alaposan nehezíti a bűnügyi felügyelet is, főleg az ingatlanhoz kötött. De az abban levőnek mondjuk egy családtag segít ebben, akkor bűnsegéddé válik?

JL: Elméletileg igen, de csak akkor, ha ezzel vagy valami mással – mondjuk fenyegetést közvetít – bűncselekmény valósul meg.

magyarnarancs.hu: A bűntársával beszélhet a bűnügyi felügyeletben levő?

JL: Igen. Azt a törvény nem szankcionálja. De ha azt mondja a bűntársának, hogy „figyelj ide, amennyiben nem változtatsz a vallomásodon, akkor fölrobbantom a házad”, az már nem mindegy, az már bűncselekmény.

magyarnarancs.hu: A bűnügyi felügyelet alatt állónak a telefonját lehallgatják-e, vagy külön engedély kell hozzá?

JL: Automatikusan nem, külön engedély kell hozzá.

magyarnarancs.hu: Internethasználatát korlátozzák vagy figyelik?

JL: Azt sem csinálhatják. Arra is távoltartás vonatkozik: ha valakit internetes, vagy neten keresztül elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítják, akkor elrendelhetik az eszköztől való távoltartást.

magyarnarancs.hu: Vendéget fogadhat az ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyeletben lévő?

JL: Fogadhat.

magyarnarancs.hu: Ha nem él egyedül, de családtagja fizikailag nem alkalmas rá, hogy kivigye a szemeteskukát a háza elé, megteheti helyette?

JL: Kérhet rá engedélyt, egyébként nem. Van diszpécserközpont, és ott egyénenként be van állítva ez a nyomkövető. Volt olyan ügyfelem, aki kiment a háza elé, egy méterre távolodott el a kerítéstől, és már csilingelt a jelző.

magyarnarancs.hu: Ha ilyenkor tudja igazolni, tényleg – maradjunk a példánál – csak kivitte a kukát, akkor pusztán figyelmeztetik, hogy nagyon vigyázzon, még egyszer ne forduljon elő?

JL: Ilyenkor előjön az a magatartási szabály, hogy az ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyelet esetén azt engedély nélkül nem hagyhatja el. Ha valaki ezt notóriusan megszegi, akkor a kezdeti időszakban pénzbírságot kap. A gyakorlat szerint a „három a magyar igazság esetén” pedig visszakerül letartóztatásba.

magyarnarancs.hu: Ha nem nagyon súlyos az első vagy második szabályszegés, teszem fel.

JL: Persze. Ha mondjuk valakit az országhatáron fognak meg, nyilván nem kérdés, hogy egyből letartóztatják ismét.

magyarnarancs.hu: Egyébként a bűnügyi felügyeletben lévő is kezdeményezhet kommunikációt a diszpécserközponttal? Ha tűzeset van, vagy mentő jön érte…

JL: Kap egy telefonszámot, ha bármi gond van, jeleznie kell. Még az is előfordul, szerencsére kis számban, olyan 5-10 százalékban, hogy meghibásodik a nyomkövető. Ekkor föl is kell hívni a diszpécsert – megtörtént egy ügyfelemmel, hogy nem tudta feltölteni –, akkor kimennek a rendőrök, és kicserélik a műszert.

magyarnarancs.hu: Hogyan számítják be a büntetésbe a bűnügyi felügyelet idejét?

JL: Egy és öt nap között határozhatja meg a bíró. Ez attól függ, hogy az eljárás végén milyen jogerős büntetést szabnak ki és annak milyen a végrehajtási fokozata, fegyház, börtön satöbbi.

magyarnarancs.hu: Attól is függ, hogy milyen körülmények között kellett eltölteni?

JL: Nem függ tőle. És csak az ingatlanra elrendelt bűnügyi felügyeletre vonatkozik. Tehát ha valaki az ingatlant elhagyhatja, de a települését – adott esetben egy kisközséget – nem, az esetben egyetlen napot sem lehet beszámítani a bűnügyi felügyeletből. Akkor sem, ha hordania kell a nyomkövetőt.

magyarnarancs.hu: Megpróbálom elképzelni azt az embert, aki ilyen helyen lakik, van egy szép kertje, és azt mondják, hát nyugodtan sétáljon ki, az a könnyebbsége, hogy elmehet a falu határáig – azonban egyetlen ilyen napot sem számítanak bele a majdan kiszabott büntetésébe. Jobban járna, ha otthon kellene maradnia, nem?

JL: Igen, ezt szokta mondani az ügyfelek egy része, hogy neki inkább a szigorú kell, mert mit ér azzal, ha el tud menni a falu végéig 500 méterre, egyébként pedig korlátozva van a szabadsága, de az nem számít semmit.

magyarnarancs.hu: Hacsak azt nem, hogy nincs börtönben. Viszont nem mindegy, hogy mondjuk Budapesten kószálhat szabadon – járhat vendéglőbe, moziba, színházba, fodrászhoz –, avagy egy zsákfaluban. Nem ugyanaz a mérvű bezártság.

JL: Persze. Eleinte volt erről vita. Korábban a házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom beszámítását a bírói gyakorlat dolgozta ki, de a jelenleg hatályos Btk.-ban már pontosan meg van határozva a beszámítás módja és mértéke. Van, aki emiatt nem is indítványozza, hogy neki a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet rendeljenek el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.