"A magzatnak több lehetőséget kell adni"

Nagy Kálmán, a KDNP egészségpolitikusa

  • Bányai György
  • 2012.10.27 14:30

Belpol

Ő volt az, aki nagy vitát kavarva májusban felszólalt az abortusztabletta ellen. Néhány napja a magzatok fokozott védelmét hangoztatta, míg a családon belüli erőszak e néven történő szankcionálását elutasította.

Magyar Narancs: A Fidesz kulturális tagozata elnökségének tagja, azonban első mandátuma kezdetétől, 2006-tól a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjában ül.

Nagy Kálmán: Nem voltam egyik pártnak sem tagja. A kulturális tagozatba meghívtak, elvállaltam. Másrészt a Fidesznek 2006-ban volt egy igen erős egészségpolitikusa, Mikola István. Kellett valaki e területre a másik frakcióba is. A Fidesz egyébként is egy nagy gyűjtőpárt, a KDNP sokkal inkább való nekem.

MN: Nem csupán politikusa az egészségügynek. Ma is aktívan gyógyít.

NK: A Miskolci Megyei Kórház Gyermekellátási Intézetét vezetem igazgatóhelyettesként, és címzetes egyetemi tanár vagyok Debrecenben.

MN: Szerényen elhallgatja életrajzában.

NK: Hát, sok csontvelő-transzplantációt csinálok, és azt tanítani is kell.

MN: Van olyan beavatkozás is, amelyet a világon elsőként hajtott végre, nyolc évvel ezelőtt.

NK: Nem egymagam. Egy team vezetőjeként végeztem idegen csontvelőből átültetést ízületi gyulladásban szenvedő gyermeken, amiről addig nem volt semmilyen tapasztalat. Az az autoimmun betegség - amelynek lényege, hogy a szervezet saját magára támad - állandó gyulladást tart fenn, és ez annál a kislánynál már hét éve tartott. Sokan kétségbe vonták, de én biztos voltam benne, hogy a transzplantáció sikerül, a gyerek meg fog gyógyulni. Így lett. A csontvelői sejtek az immunitásért felelősek, és abból indultam ki, hogy ha végrehajtjuk a cseréjüket, az eredményre vezet. Azt, hogy egy másik ember csontvelőjét - ez esetben a kislány testvéréét - ültessék be, mások nem akarták elvállalni, magas kockázatúnak tartották a beavatkozást. Én azonban úgy ítéltem meg, hogy ennek a gyereknek annyira súlyos az állapota, hogy meg kell próbálni. Több csigolyája már összeroppant, folyamatosan lázzal küzdött, és olyan szervi elváltozásai is voltak, amelyek következtében belátható időn belül meghalt volna. Megbeszéltem a szülőkkel, hogy beterjesztem a kérelmet a csontvelő-transzplantációs bizottsághoz. Engedélyt kaptam rá, és elvégeztük a műtétet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II-es Számú Klinikáján, ami akkor Miskolcon volt.

MN: Azt írja életrajzában, hogy keresztény szellemű orvoslást végez. Nyilván ez az abortuszkérdésre és az eutanáziára vonatkozik.

NK: Vallásos vagyok, az egész családom az. Nagyapám görög katolikus pap, nagymamám görög katolikus írónő volt. Nálunk mindenki gyakorló hívő. De a vallásosságot nem keverem össze az orvoslással. Bízom a jóistenben, de amikor be kell mennem a betegekhez, nem ezzel foglalkozom.

MN: Azért tértem ki erre, mert az abortusztabletta ügyében igen élesen nyilatkozott meg, pedig ez nem szokása.

NK: Főleg nem személyeskedem. Orvosként megtanítottak, hogy sosem a személyhez, hanem a tárgyhoz kell hozzászólni. A konkrét esetben nem értettem a helyzetet. Szavaimat nem az ellenzékhez címeztem, hanem a saját államtitkárságomhoz, amivel egy platformon vagyok. 2005-ben a szakmai kollégium az eljárást elfogadta, és ha ez történik, maximum két év alatt ki szoktuk csikarni az egészségügyi kormányzatból, hogy egy új beavatkozás alkalmazható legyen. Ez esetben miért nem? Oka kellett, hogy legyen. Egyébként ezt a beavatkozást a WHO elsősorban a túlnépesedett országokban élőknek ajánlja.

MN: Nyilván, mert kevés az orvos, elmaradott az infrastruktúra.

NK: Nem kell annyi orvosi közreműködés. Más okból, de ez nálunk is lényeges körülmény. Az abortuszról egy bizottság határoz, de orvos végzi el. A gyógyszeres terhességmegszakítást is e testület engedélyezi, de a második tabletta bevételéről az édesanya dönt, és saját maga végzi el az orvos helyett. Azt olvastam a nemzetközi szakmai irodalomban, hogy ez igen komoly pszichológiai problémákat okozhat, különösen olyan nőknél, akiknek valamilyen okból nem születik gyerekük a későbbiekben.

MN: Nem azt mondja, hogy ne legyen abortusz, csak azt, hogy a szabályozást ezen eljáráshoz is hozzá kell igazítani?

NK: Azt gondolom, hogy egy olyan országnak, ahol nagyon magas a terhességmegszakítások aránya, nem azzal kellene föltétlen kísérleteznie, milyen abortuszmódszert találjon ki, hanem azzal, miként lehet olyan helyzetbe hozni egy nőt vagy egy családot, hogy ne történjen ilyen beavatkozás. Ezenfelül ez egy gyógyszer, amit Indiában gyártanak. Nagyon tisztelem Indiát, de a világ legjobb gyógyszereit nem ott szokták előállítani. Nem értettem azt sem, miért egy olyan országgal kell szövetkeznünk, amely nem a gyógyszerellátásáról a legismertebb.

MN: Ha neves cég készítménye lenne...

NK: ...akkor is elleneztem volna, ahogyan önmagában az abortuszt is, de így szakmailag sem érthető.

MN: De ha már öt évvel ezelőtt elfogadta ezt az eljárást a nőgyógyászati kollégium...

NK: Egy javaslatot tett, hogy ez a módszer is elfogadható. Ám ha annyira jó lenne, mi a fenét csináltak hét évig?

MN: Miért a parlamentben kell ezt megbeszélni az illetékes államtitkárral, aki ráadásul a párttársa? Miért nem sétál oda hozzá a folyosón, s mondja el neki?

NK: Azért, amiért a legutóbbi alkalommal is felszólaltam. Egyre jobban megismerjük az intrauterin történéseket, s én foglalkoztam a méhen belüli transzplantáció kérdéseivel is. Magyarországon például egyetlen méhen belüli műtétet sem végeztek. Nyugat-Európában nagyon sokat. Úgy érzem, és ezért szólaltam fel, nem teszünk meg mindent a magzatért; a jelenlegi magzatvédelmi törvény nem jó. Magyarországon a magzatnak több lehetőséget kell adni. Azon szorgoskodom, hogy a gyermekek, magzatok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos módosítások megtörténjenek. Sokszor tapasztaltam, hogy valaki bejön a szülészetre úgy, hogy addig egyetlenegy alkalommal sem járt orvosnál, s megszüli a gyereket. Komplikációk tömege következhet: megy a baba a koraszülöttosztályra, oxigénszegény lesz. Nem értem, miért nem kell adminisztratíve is védeni a magzatot, ha már egyszer az alaptörvényben elfogadtuk, hogy az élet a fogamzással kezdődik. Arra gondoltam, ezen valamilyen formában változtatni kell, de nem titkoltan az is a célom volt, hogy felhívjam a figyelmet arra, milyen óriási a felelősségünk.

MN: Orvosként sokat láthat abból, mi történhet egy családban. Mégsem szavazta meg - kilenc KDNP-s képviselőtársával együtt -, hogy önálló törvényt alkosson a parlament a családon belüli erőszakról, mondván, a két fogalom nem illik össze. Hogy lehet ezt a problémát, mondjuk így, szótanilag szemlélni?

NK: Az erőszak kategorizálásával nem értek egyet. Hogy megkülönböztetünk családon belülit és kívülit.

MN: Ott a fizikain kívül egy kapcsolat adta eredendő fölényhelyzet is van. A gyerek például nemigen üthet vissza.

NK: Nehézkes a jogi procedúra. Ha egy idegen gyereknek töri el valaki a lábát, lecsukják. De ha a sajátjáét, akkor elkezdenek jobbra-balra magyarázni, hogy így meg úgy... Volt olyan gyerek, akit kitettek a hidegre, és huszonhárom fokos testhőmérséklettel került hozzánk.

MN: Erről beszélek én is. A saját gyerek adott esetben védtelenebb, ha a szülei támadnak rá.

NK: Magyarországon évtizedek óta működik egy családvédelmi rendszer. Mi meg szoktuk oldani. Például ha leukémiás vagy daganatos gyereket nem hoznak vissza, felhívjuk az önkormányzatot. És állami gondozásba vetetjük a gyereket, ha azt látjuk, hogy a gyereknek nem biztosítják a feltételeket a gyógyulásához.

MN: Az ön által említettek is azt bizonyítják, hogy egy szülőnek nagyobb a felelőssége mindenki másénál, és hogy a gyerek rendkívül kiszolgáltatott lehet. Egy asszony szintúgy, már csak fizikuma okán is.

NK: Tisztelettel elnézést kérek a hölgyektől, ők talán úgy érzik, hogy a családon belüli erőszak csak rájuk vonatkozhat. Valahol ebben a kérdésben nekem mindig volt olyan érzésem, hogy arra egyszerűsítik, hogy a férj üti a feleséget.

MN: A javaslat is a családon belüli erőszakról szólt. Önöknek a szóhasználattal gondjuk van. Párkapcsolatinak nevezve már elfogadnák talán az önálló tényállást.

NK: A "család" ebben a tekintetben nem definiálható pontosan. Az utóbbi időben az együttélésre is alkalmazni kell.

MN: Akkor azt a KDNP-s álláspontot mire lehet vélni, hogy a párkapcsolatban élőké nem igazi család. Egyik képviselőtársa ki is fejtette, hogy az élettársi viszony szabályozását a családjogból áttenné a kötelmi jogba.

NK: Ez szakmai kérdés. Van olyan jogi vonatkozása a kérdéskörnek, amit nem tudok felmérni. De én is azt érzem igazán családnak, amely olyan kötésen alapul, amelyet az egyház vagy az állam által ráruházott hatalom folytán valaki jóváhagy.

MN: Az egyházi esküvő állami elismerésének szorgalmazását a KDNP pihenteti. Mindazonáltal a templomban tartott esküvőt fontosabbnak tartják, mint az államilag elismert aktust?

NK: Bocsásson meg, másként tenném fel a kérdést! Az én értékrendem szerint azt nemesebbnek tartom. Nem fontosabbnak, de nemesebbnek. Azért, mert nem lehet csak úgy, könnyen felbontani. Ki sem merem mondani, mennyi ideje vagyunk együtt a feleségemmel. Több évtizede.

MN: Gondolom, nem azért nem bontották fel házasságukat, mert nehéz lett volna, hanem mert együtt akartak maradni.

NK: Hát, keményen tűrtünk egymásnak. Annyit voltam külföldön, a családnak ki kellett bírnia.

A tabletta

Nagy Kálmán ez év májusában szólalt fel napirend előtt az abortusztabletta alkalmazása ellen. Beszédét azzal zárta: "Felkérem az államtitkárságot, hogy az abortusztabletta Magyarországon ne kerüljön bevezetésre." Az egészségügyi kérdésekben illetékes államtitkár, Szócska Miklós rövidre zárta a dolgot, mondván, a készítmény négy nappal korábbi regisztrációja "a tagországok számára kötelezően betartandó európai gyógyszerkódex előírása szerint történt, de a regisztráció csak egy folyamat első része". Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, világosan kiderült válasza végén: "Mivel azonban az alkalmazás kockázatai, hosszú távú mellékhatásai többek között az eljárás rövid életkorára való tekintettel jelenleg is vita tárgyát képezik, ezért ezúton tájékoztatom önt, képviselő úr, és önöket, hogy az eljárás engedélyezése, ennek hiányában pedig az OEP által történő befogadása és a fekvőbeteg-intézményekben történő bevezetése sem történik meg."

Egy budapesti magánklinikán egy ideig még alkalmazták - hiszen a tablettának uniós engedélye van évek óta -, ám augusztusban kiszállt oda vizsgálódni az ÁNTSZ. A klinika végül feladta, mint az MTI-hez eljuttatott közleményében írták: "Az intézet a továbbiakban sem szeretne részt venni abban a vitában, amely arról szól, legyen-e a jövőben Magyarországon gyógyszeres terhességmegszakítás, vagy sem."

A magzatvédelem egy másik aspektusáról október első napján beszélt az Országgyűlésben Nagy Kálmán. Beszédét így zárta: "Az Emberi Erőforrások Minisztériumát tisztelettel kérjük, hogy jogi, egészségügyi és szociális oldalról egyaránt vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogyan kaphat a méhen belüli magzat, az újszülött és a csecsemő nagyobb védelmet, és a kötelességszegés miatti elmarasztalása a szülőnek, gondozónak vonatkozzon a magzati életre is."

Neked ajánljuk