A Mazsihisz elnöke szerint hatalom a zsidó közösség megosztására törekszik

  • narancs.hu
  • 2019. március 23.

Belpol

Heisler András elárulta, miről beszélt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével budapesti látogatásán.

Magyarországon nincsenek fizikai atrocitások, sem zsidó emberek, sem zsidó intézményekkel szemben. "Magyarországon 'csak' verbális antiszemitizmus létezik, ami mellett persze nem szabad szótlanul elmenni" – többek között erről beszélt Heisler András, a Mazsihisz elnöke Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével budapesti látogatásán.

A Népszavának adott interjújában Heisler elmondta, hogy Webernek hangsúlyozta, a kormánnyal széles körű az együttműködésük, ugyanakkor a problémákról is beszélt. "Három okot találtam, ami negatívan befolyásolja a zsidó közösség komfortérzetét" – mondja az interjúban.

Az egyik a nagyon erős gyűlöletbeszéd. "Nem zsidóellenes. Van, hogy filozófusok ellen, a CEU ellen, a migránsok, muszlimok, a melegek, romák ellen, vagy konkrét emberek, európai politikusok, vagy éppen Soros ellen szól." Történelmi tapasztalatai szerint a zsidó közösség a gyűlöletbeszédet társadalmi betegségnek tartja, ami minden kisebbségre veszélyes. "Tudjuk, ha egy társadalomban a gyűlölet energiái feldúsulnak, az képes bármely kisebbség ellen aktivizálódni."

A másik ok, amit említ, a történelem átírásának a szándéka. "Közösségünk holokausztot megélt tagjainak nehéz volna megmagyarázni Horthy Miklós kiválóságát."

Szintén problémaként értékeli a Mazsihisz vezetője, hogy a hatalom a zsidó közösség megosztására törekszik. Heisler Köves Slomóra és az általa vezetett EMIH-re utal, amit azért támadnak, mert úgy érzik, túlságosan kötődik a Fideszhez.

"Látom, ahogy a magyar kormány helyzetbe akarja hozni azt az egyébként kicsiny közösséget, amelyik a chábád mozgalom részeként, erős kormányzati hátszéllel működik. Nem csak a pénzről beszélünk. Fontos azonban kimondani: az EMIH működése legitim Magyarországon, s lenne feladata is. A probléma ott kezdődik, amikor túl akarnak terjeszkedni ezen, és megpróbálnak úgy mutatkozni, mint ha ők lennének a magyarországi zsidóság képviselete" – mondta Heisler András.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.