A még működő üvegvisszaváltást is kinyírhatja a kormány betétdíjas rendszere

A 2023-tól élesedő rendszer civil szervezetek szerint csak azt fogja elérni, hogy senkinek nem fogja megérni újratölteni a palackokat, és még több egyszer használatos csomagolás keletkezik majd. 

Hatékonyabb betétdíjas rendszer bevezetését javasolja több civil szervezet a kormánynak. A Humusz Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Cserkészszövetség, a Felelős Gasztrohős Alapítvány és a Reloop Platform egy június végi állásfoglalásában írt arról, hogy a Magyarországon bevezetni kívánt visszaváltási rendszernek milyen komoly hiányosságai vannak, kifejezetten rossz tendenciákat erősítene fel, illetve több javaslatot is megfogalmaztak a kormánynak.

Az elmúlt években egyre többen hívták fel a figyelmet a műanyagok és csomagolások káros hatásaira, mozgalomszerűen terjed az úgynevezett „zero waste” életmód, amelynek képviselői igyekeznek a mindennapokban minél kevesebb hulladékot termelni, és évente sokan csatlakoznak a „műanyagmentes július” kihíváshoz is, hogy akár csak egy hónapra kipróbálják, milyen lehet műanyagok nélkül élni, illetve kevesebb hulladékot termelni.

A csomagolásnak ugyanakkor megvan a maga haszna; fontos például az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben is, és megfelelő csomagolásokkal, illetve jól tervezett visszagyűjtési rendszerrel kormányzati szinten is sokat lehetne tenni azért, hogy kevesebb szemetet termeljünk, illetve több mindent hasznosítsunk vagy használjunk újra.

Magyarország ebben a küzdelemben egyelőre meglehetősen rosszul áll: bár egy 2008-as európai uniós irányelv azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra a lakossági papír-, fém-, műanyag- és üveghulladékot legalább 50 százalékban újra kell hasznosítani, nálunk tavaly még csak 35 százalék hasznosult újra. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke tavaly úgy fogalmazott lapunknak, hogy az arra alkalmas műanyagoknak csak körülbelül 2 százalékát hasznosítják újra.

Fontos lépésnek tűnhet, hogy 2021 elején a parlament megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása, és visszaváltási díj is terhelni fogja ezeket a csomagolásokat. Az elfogadott törvény a civil szervezetek szerint viszont „nem elég ambiciózus”, nem előzte meg társadalmi konzultáció, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett. 

A törvény úgy fogalmaz, hogy „kormányrendelet állapítja meg az olyan termékek körét, amelyek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának visszaváltási díjat kell felszámítania.” Összességében viszont kizárólag az úgynevezett egyutas csomagolások visszagyűjtését fogja ösztönözni, magyarul

azért vetnek majd ki visszaváltási díjat, hogy a vásárlóknak megérje visszavinni a csomagolást, és ezzel növeljék az újrahasznosítható tiszta hulladék mennyiségét.

A szelektív kukákba jelenleg ugyanis vegyesen kerülnek be a hulladékok, de a visszaváltási díjjal egyrészt ösztönzik a vásárlókat a csomagolások visszavitelére, másrészt jól újrahasznosítható tiszta hulladékra tesznek szert, és így javíthatnak az EU által megkövetelt újrahasznosítási arányokon.

A Humusz Szövetség állásfoglalásáben kiemeli, hogy kétféle betétdíjas rendszer létezik:

• az egyutas (egyszer használatos) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszer – ilyen műödik például Skandináviában, de több más európai országban is, itt a kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackok, fémdobozokat nem újratöltik, hanem újrafeldolgozzák, így a begyűjtéssel csak tisztább hulladék keletkezik;
• és a többutas (újratölthető) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszer – ennél viszont nem az újrahasznosítás a cél, hanem az, hogy ugyanazt a csomagolást újra felhasználják, a palackot (többnyire üveg, de működnek újratöltésre alkalmas PET alapú rendszerek is) visszaváltás után újratöltik. Így kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, kevesebb nyersanyagot kell felhasználni, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés, majd töltőüzembe szállítás esetén ismételten használhatóak. Egy üvegpalack akár 50 alkalommal is újratölthető, Magyarországon viszont jelenleg elenyésző számban lehet ilyesmivel találkozni, például sörök, borok, szörpök üvegeinek visszaváltásánál. Ezeknél a gyártók vagy forgalmazók önkéntes alapon működtetik a betétdíjas rendszerüket, de a Humusz Szövetség szerint hosszú távon megéri ezt a formát alkalmazniuk.

A két típusú rendszer működtethető egymás mellett is, de  

a magyar, csak az egyutasra koncentráló szabályozás a civilek szerint továbbra is az „eldobó kultúrát” erősíti a hulladékcsökkentéssel szemben.

Az elfogadott törvény a „betétdíj” helyett a „visszaváltási díj” kifejezést használja, ez alá fognak tartozni az egyutas és többutas italcsomagolások is, és mindkettőt megilleti a csomagolóeszközök termékdíjmentessége. „Fennáll a veszély, hogy a betétdíj eltűnésével megszűnne az újrahasználat többletköltségeinek részleges ellentételezése, amely a még megmaradt újratöltési rendszerek teljes felszámolását eredményezheti” – írják az állásfoglalásban, amelyben arra is kitérnek, hogy szerintük inkább ösztönözni kellene az újratöltést. 

A szövetség szerint az, hogy mindkétféle visszaváltási díjas csomagolás termékdíjmentes lesz, kimondottan ösztönözni fogja az egyutas csomagolások használatát, ugyanis az a jelenleginél sokkal olcsóbb is lesz. „Ez a jelenleg működő betétdíjas rendszerek feltételezhető megszűnése mellett az egyszer használatos italcsomagolások kibocsátásának jelentős növekedéséhez is vezetne” – írják, az újratöltéshez ugyanis külön infrastruktúrát kell kiépíteni.

A Humusz Szövetség szerint a kormány az uniós elvekkel is szemben megy, a kibocsátott hulladék mennyiségének ugyanis prioritásnak kellene lennie, de a magyar törvény nem tesz különbséget az újratöltendő és az elvileg újrahasznosításra szánt, de végső soron hulladéknak minősülő palackok között.

Hab a tortán, hogy

a törvény szerint az állam, vagy annak koncessziós megbízottja birtokolja a gyártók vevők által visszaváltott újratölthető palackjait, és a koncessziós cég rendelkezik arról, mit és milyen áron ad vissza a gyártónak újrahasználatra. 

A Humusz Szövetség szerint újra kellene gondolni a betétdíjas termékek teljes pénzügyi-számviteli szabályozását, ugyanis Magyarországon jelenleg a termelő hiába vásárolja meg a saját egyedi palackját, amikor azt eladja, az termékértékesítésnek minősül, és adózik utána, míg Németországban például a betétdíjas üvegek átadásakor az továbbra is a gyártó tulajdona marad, a palack csak a fogyasztóhoz kihelyezett tárolóeszköz, a betétdíj pedig egyfajta kaució, nem pedig eladási ár.  

Összességében

sem a gyártóknak nem fűződik így érdeke az újratöltéshez, sem a kereskedőknek a szétválasztáshoz, és a vásárlóknak sem éri meg az újratöltött palackos terméket választani.

Az utóbbi években egyre csökken is a betétdíjas üvegpalackban kapható termékek száma, több lánc alig hajlandó ilyeneket forgalmazni, és a fogyasztóknak is egyre nehezebb a betétdíjas üveget visszaváltaniuk. 

A civilek ezért intézkedéseket is javasolnak a betétdíjas-újratöltős rendszer felvirágoztatásához:

• Vezessenek be az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámokat, a magyar kormány törvényileg kötelezze a gyártókat és forgalmazókat, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re, és az italcsomagolások legalább 70 százaléka legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.
• Különböző italcsomagolások esetében különböző termékdíj-kategóriákat állapítson meg a szabályozás, emellett díjtétel javasolható színezett és nagyon vékony falvastagságú PET esetében, ugyanis ezek újrahasznosítása nehézkes. 
• Vegyék ki a betétdíjas termékeket az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól – így lehetne ugyanis megoldani azt, hogy az üvegek a német rendszerhez hasonlóan a gyártó tulajdonában maradjanak.
• Hozzanak létre regionálisan működő mosodákat, az üveg italcsomagolás újrahasználatának környezeti előnyei ugyanis kevesebb szállítás mellett mutatkoznak meg igazán. A civilek szerint mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből (Kiterjesztett Gyártói Felelősség) származó bevételek jelenthetnék.
• A fogyasztók megfelelő tájékoztatását és felelős döntését a csomagolás kiválasztásához egyértelmű jelölésekkel kell segíteni. A csomagolásokon szembetűnően és tisztán kell szerepeljen, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.