A mélypontok éve – Szavazza meg 2014 botrányát!

  • narancs.hu
  • 2014. december 21.

Belpol

Kitiltási ügy, szégyenszobor, villanó aranyórák: szavazza meg, ön szerint melyik volt az év legsúlyosabb belpolitikai botránya!

1. Paks és az oroszok

Putyin és Orbán

Putyin és Orbán

 

A paksi atomerőmű új, igazából szükségtelen blokkjait az orosz állam fogja építeni. Szerkesztőségi cikkünkben ezt írtuk az „évszázad üzletéről”: „Ez így és most leginkább az oroszoknak lehetett fontos: az atomenergia rapid népszerűségvesztése miatt Moszkva még minden lehetséges üzletet szeretne mihamarabb bezsákolni. Putyin elnök a keze fejére húzta Orbán Viktort, játszik vele, és még a hangját is mókásan utánozza."

2. Az Origo kivégzése

Jókedvű fiú

Jókedvű fiú

Fotó: MTI

Nyáron hirtelen kirúgták az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt. Amint azt legrészletesebben a 444 megírta (itt és itt), a szálak egyenesen a kormánypárthoz, azon belül is Lázár Jánoshoz vezettek. A döntés eredményeképp a vezető hírportál meghatározó munkatársainak több mint felét elveszítette. A belpolitikai rovattól a zenei részlegig gyakorlatilag minden eltűnt, ami az Origót azzá tette, ami eddig az évig volt.

3. Pásztor Albert jelölése

Pásztor Albert

Pásztor Albert

 

2009-ben még kínosnak találtatott (jogosan), hogy a miskolci rendőrkapitány cigányozik. 2014-ben viszont gond nélkül Pásztort jelölte Miskolc polgármesterének az MSZP és a DK. Szánalmas magyarázkodásban persze nem volt hiány.

4. Az „urizálás”: Rogán, Szijjártó, Lázár

false

 

Fotó: MTI

Pasapark, úszómedence, Rolex: szavak, amiket ma Magyarországon mindenki pontosan ért. A közpénzek rafinált ellopásának és az ízléstelen magamutogatásnak a szinonimáiként.

5. A civilek nyomasztása

false

 

Fotó: Reviczky Zsolt

A köz boldogulása érdekében rendkívül fontos munkákat elvégző civil szféra veszélyes a kormány számára, mert nem tudja dróton rángatni. A brutális válasz nem is maradt el, az Ökotársra még a készenlétiseket is rázavarták. Az eredmény kész katasztrófa.

6. A Toldi-film elkaszálása

Andy Vajna

Andy Vajna

 

Az a Filmalap, amely a forgatókönyveket minden másnál előbbre valónak tartja, végül mégsem engedte meg Pálfi Györgynek, hogy elkészítse Toldi-filmjét, pedig az még szerintük is az elmúlt 25 év legjobb könyvére épült volna. De Andy Vajnának valami nem tetszett, és most mindenki megtanulhatta, hogy ha neki nem tetszik valami, akkor nincs filmezés, nincsen semmi.

7. A szobor a Szabadság téren

false

 

Fotó: MTI

Hazug, sértő és párját ritkítóan ocsmány, ráadásul suttyomban, sötétben állították fel: bármi volt is az eredeti cél, ez a szobormű lett és marad Orbán rendszerének leghűbb szimbóluma.

8. A kitiltási ügy

false

 

Fotó: MTI

Amióta megtudtuk, hogy mások mellett Vida Ildikót, a NAV elnökét sem engedik ezentúl az USA területére lépni, mert nyilvánvalóan korrupt embereket nem szívesen fogadnak ott, azóta szüntelen majomparádé a magyar közélet. Ezt az anyatigrises interjút például nehéz volna feledni, ahogy azt is, hogy Orbán Viktor igazi balkáni tahó stílusban hívta a kocsma elé André Goodfriend amerikai ügyvivőt.

9. A netadó terve

false

 

Fotó: Németh Dániel

Értelmetlen, anakronisztikus, a szabad információfogyasztás korlátozását célzó – tüntetésekkel szerencsére visszavonatott – tervével Orbán Viktor akkora öngólt lőtt, hogy még most is rezeg a háló.

10. A vasárnapi boltbezárás

A jedik is itt vásárolnak

 

Fotó: Sióréti Gábor

Jövőre 1985 lesz: Amerikát utáljuk, a közmédia hazudik és vasárnap zárva lesznek a közértek… Tömegek esnek el attól a pluszfizetéstől, amit a hétvégi munkáért kapnak, és ami számukra élet-halál kérdése, és az egész országtól elvesznek kicsit a saját szabadidő szabad eltöltésének élményéből. Mindezt a CBA felemelkedéséért.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.