A minisztérium először pénzt kért, majd eltitkolta, volt-e zűr a Lázár János feleségéhez is köthető alapítvány támogatásával

  • Magyar Krisztián
  • 2018. február 8.

Belpol

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 22 ezer forintért adott át egy paksamétát Hadházy Ákosnak, de biztos, ami biztos, a lényeges részeket előtte kisatírozták.

Az LMP társelnöke szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékosan sumákolt, amikor egy újabb dokumentumcsomagot akart kikérni azzal az 1,2 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban, amelyet még tavaly kapott meg egy szegedi alapítvány, ahol a kuratóriumi tagok között ott található Lázár János kancelláriaminiszter felesége is. Ahogy arról tavaly szeptemberben már írtunk, a Korábban Érkeztem Alapítvány 2017 nyarán szerepelt sikerrel egy pályázaton, így 1,2 milliárd forintból alakíthatnak ki egy mentorhálózatot, amellyel a koraszülötteket és azok szüleit segítik. A támogatáshoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek.

Korábban Hadházy elsősorban nem Lázár János személyes érintettségét – bár az sem elhanyagolható tény – kritizálta, hanem az általa látott megvalósíthatósági tanulmány számai szúrtak szemet neki. Akkor azt állította: erős a gyanú, hogy több túlárazott tételt is beterveztek az egyébként nemes cél érdekében elindított projektbe. Szakértői díjakra, tanulmányok és kutatások elkészítésére, megrendelésre, marketingköltségekre 507 millió forintot szántak, eszközbeszerzésre, beruházásokra és felújításokra 124 milliót, az alapítvány működtetésére, vagyis arra, hogy a pályázatban bemutatott célt meg tudják valósítani, 489,9 millió forint áll rendelkezésre.

Az ügy nagy politikai vihart kavart, a kormánypropaganda beleszállt Hadházyba, Lázár János is megszólalt, de végül elcsendesedett a balhé, bár az még kiderült, hogy a Lázárnéék alapítványához hasonló tevékenységre csupán 600 millió forint támogatást kapott a pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, amely a Dél-dunántúli régióban három megyére kiterjedő mentorprogram kialakítására és működtetésére pályázott. Szintén 600 millió jutott egy debreceni alapítványnak.

Később az is napvilágot látott, hogy a Korábban Érkeztem Alapítványnak úgy ítélték meg az 1,2 milliárd forint uniós forrást, hogy a pályázati költségeik jelentős részét csak megbecsülte a szervezet, holott az eredeti pályázati kiírás egyértelműen feltételként rögzítette, hogy a betervezett összegek alátámasztására árajánlatokat kell bekérni. Ezt követően hosszú huzavona indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Hadházy Ákos között, ugyanis a politikus kikérte az alapítvány támogatási kérelmének elbírálása során született dokumentumokat. (A sztorit Hadházy a csütörtöki korrupcióinfóján mutatja be, mi a tájékoztatója előtt beszélgettünk vele a témáról.) A minisztérium először azt közölte, hogy az adatszolgáltatás nekik túl sok energiájukba és idejükbe telik, ezért elkértek 22 ezer 759 forintot az extra munkadíjak fedezésére. Hogy mi került ennyibe néhány tucat oldal beszkennelésére és elküldésére, rejtély, de ennél is nagyobb kérdőjel az, hogy miért takartak ki több részletet a dokumentumokban, például azt, ahol a pályázat értékelési adatlapján a minőségbiztosítási észrevétel szerepelt.

false

De a döntést előkészítő bizottság emlékeztetőjében is vannak kisatírozott részek, nem is kevés. A hétből öt oldalon vannak érdemi megjegyzések a pályázatokról, ezek közül három oldalon teljesen befeketítették a szövegeket, egy oldalon pedig részben.

false

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a kitakarásokat azzal magyarázta Hadházynak írt levelében, hogy a másik két alapítvány adatait satírozták ki, és olyan részeket, amelyekre „az aktanyilvánosság nem terjed ki”. Azt már az LMP-s politikus mondta lapunknak: képtelenség megállapítani, hogy a kitakart részeken hol vannak a másik két sikeres pályázattal kapcsolatos információk és hol a Korábban Érkeztem Alapítványra vonatkozó részek. „Egészen elképesztő, hogy lenyúlnak több mint 22 ezer forinttal, majd eltitkolják azt, amire kíváncsi lettem volna, és amit szerintem meg kellene mutatniuk” – hangsúlyozta Hadházy Ákos, aki szerint az is megdöbbentő, hogy országgyűlési képviselőként több hónapnyi levelezésébe került, hogy megtudja a semmit.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.