A New York Times az Origo példáján keresztül mutatja meg, hogyan szűnhet meg a szabad sajtó

  • narancs.hu
  • 2018. november 24.

Belpol

A lap részletes elemzést írt a magyar helyzetről.

„Az oldal, ami megmutatja, hogyan halhat meg a szabad sajtó” című hosszú cikk jelent meg ma a The New York Times online felületén. Az írás sorra veszi azokat a fontos történéseket, amelyek ahhoz vezettek, hogy egy független, a mindenkori kormány ügyeiről objektív módon beszámoló újság egy hazug, propagandagépezet része legyen.

A történet a magyar olvasók számára nem ismeretlen, emlékezetes nap volt, amikor pillanatok alatt rúgták ki az Origo főszerkesztőjét, mert a lap nem volt rest beszámolni arról, hogy a magyar adófizetők pénzéből milliók szálltak el titkos külföldi hotelszámlákra. „Az Origo vezetősége egy (gyanúsan és/vagy vérlázítóan) semmitmondó nyilatkozatot adott ki a váltásról, de a 444 (majd kicsivel később a szintén számos origóst jól ismerő Cink és Index is) gyorsan megírta a teljesen hihető változatot, mely szerint nagyon nagy valószínűséggel politikai izomfeszítés áll a kirúgatás hátterében. Konkrétabban a Fidesz, még konkrétabban Lázár János: az Origo vezetőségének és/vagy tulajának (Deutsche Telekom) állítólag nagyon nem tetszett, hogy az óriásportál szolidaritást vállalt a választások idején a Fidesz rendezvényéről kitiltott lapokkal (így a Magyar Naranccsal is), az meg, hogy az Origo pár hete pert nyert a Miniszterelnökség ellen, és így kiderült, hogy Lázár János hogyan bokázott el utazgatásai során kétmilla közpénzt, amit aztán sűrű fintorgás kíséretében végül saját zsebből vissza is fizetett, nyilvánvalóan legfőképp Lázár Jánosnak nem tetszett.” – írtuk mindezt aznap.

Darth Lázár a fénykardját lengeti

Kirúgták az Origo főszerkesztőjét, a Magyar Nemzet a sajtószabadságot félti, jöhet a Facebook-adó. Plusz Lázár János. Keddi híreink súlyosak és feketék. Lázár János Bárcsak azt mondhatnánk, hogy minden olyan nap ünnepnap, amely a magyar sajtóról szól, de a mai kedd egyszerűen csak fekete volt és nyomasztó: Hiszen azon pörgött mindenki, hogy Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét tegnap éjszaka kirúgták, és már meg is van az utódja Pálmai L.

A New York Times cikke elején felidézi, hogy a fent említett közpénz elköltéséről szóló történet nyilvánosságra kerülése is emlékeztette Orbánt arra, hogy országában még létezik a független sajtó intézménye. A továbbiakban gondoskodott hát róla, hogy ez alaposan megváltozzon és az Origo olyan aljas propagandalappá váljon, mint amilyen napjainkban.

A cikk szerzői a Telekommal való kavarás részleteinek bemutatása mellett kiemeli, hogy az Origo esete nem csak a magyaroknak lehet érdekes, hiszen olyan korban élünk, ahol ez egy figyelmeztető történet arra vonatkozóan, hogy milyen kihívások, illetve támadások érik a demokratikus normákat például olyan vezetők által, mint Donald Trump.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.