A New York Times az Origo példáján keresztül mutatja meg, hogyan szűnhet meg a szabad sajtó

  • narancs.hu
  • 2018. november 24.

Belpol

A lap részletes elemzést írt a magyar helyzetről.

„Az oldal, ami megmutatja, hogyan halhat meg a szabad sajtó” című hosszú cikk jelent meg ma a The New York Times online felületén. Az írás sorra veszi azokat a fontos történéseket, amelyek ahhoz vezettek, hogy egy független, a mindenkori kormány ügyeiről objektív módon beszámoló újság egy hazug, propagandagépezet része legyen.

A történet a magyar olvasók számára nem ismeretlen, emlékezetes nap volt, amikor pillanatok alatt rúgták ki az Origo főszerkesztőjét, mert a lap nem volt rest beszámolni arról, hogy a magyar adófizetők pénzéből milliók szálltak el titkos külföldi hotelszámlákra. „Az Origo vezetősége egy (gyanúsan és/vagy vérlázítóan) semmitmondó nyilatkozatot adott ki a váltásról, de a 444 (majd kicsivel később a szintén számos origóst jól ismerő Cink és Index is) gyorsan megírta a teljesen hihető változatot, mely szerint nagyon nagy valószínűséggel politikai izomfeszítés áll a kirúgatás hátterében. Konkrétabban a Fidesz, még konkrétabban Lázár János: az Origo vezetőségének és/vagy tulajának (Deutsche Telekom) állítólag nagyon nem tetszett, hogy az óriásportál szolidaritást vállalt a választások idején a Fidesz rendezvényéről kitiltott lapokkal (így a Magyar Naranccsal is), az meg, hogy az Origo pár hete pert nyert a Miniszterelnökség ellen, és így kiderült, hogy Lázár János hogyan bokázott el utazgatásai során kétmilla közpénzt, amit aztán sűrű fintorgás kíséretében végül saját zsebből vissza is fizetett, nyilvánvalóan legfőképp Lázár Jánosnak nem tetszett.” – írtuk mindezt aznap.

Darth Lázár a fénykardját lengeti

Kirúgták az Origo főszerkesztőjét, a Magyar Nemzet a sajtószabadságot félti, jöhet a Facebook-adó. Plusz Lázár János. Keddi híreink súlyosak és feketék. Lázár János Bárcsak azt mondhatnánk, hogy minden olyan nap ünnepnap, amely a magyar sajtóról szól, de a mai kedd egyszerűen csak fekete volt és nyomasztó: Hiszen azon pörgött mindenki, hogy Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét tegnap éjszaka kirúgták, és már meg is van az utódja Pálmai L.

A New York Times cikke elején felidézi, hogy a fent említett közpénz elköltéséről szóló történet nyilvánosságra kerülése is emlékeztette Orbánt arra, hogy országában még létezik a független sajtó intézménye. A továbbiakban gondoskodott hát róla, hogy ez alaposan megváltozzon és az Origo olyan aljas propagandalappá váljon, mint amilyen napjainkban.

A cikk szerzői a Telekommal való kavarás részleteinek bemutatása mellett kiemeli, hogy az Origo esete nem csak a magyaroknak lehet érdekes, hiszen olyan korban élünk, ahol ez egy figyelmeztető történet arra vonatkozóan, hogy milyen kihívások, illetve támadások érik a demokratikus normákat például olyan vezetők által, mint Donald Trump.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.