A New York Times az Origo példáján keresztül mutatja meg, hogyan szűnhet meg a szabad sajtó

  • narancs.hu
  • 2018. november 24.

Belpol

A lap részletes elemzést írt a magyar helyzetről.

„Az oldal, ami megmutatja, hogyan halhat meg a szabad sajtó” című hosszú cikk jelent meg ma a The New York Times online felületén. Az írás sorra veszi azokat a fontos történéseket, amelyek ahhoz vezettek, hogy egy független, a mindenkori kormány ügyeiről objektív módon beszámoló újság egy hazug, propagandagépezet része legyen.

A történet a magyar olvasók számára nem ismeretlen, emlékezetes nap volt, amikor pillanatok alatt rúgták ki az Origo főszerkesztőjét, mert a lap nem volt rest beszámolni arról, hogy a magyar adófizetők pénzéből milliók szálltak el titkos külföldi hotelszámlákra. „Az Origo vezetősége egy (gyanúsan és/vagy vérlázítóan) semmitmondó nyilatkozatot adott ki a váltásról, de a 444 (majd kicsivel később a szintén számos origóst jól ismerő Cink és Index is) gyorsan megírta a teljesen hihető változatot, mely szerint nagyon nagy valószínűséggel politikai izomfeszítés áll a kirúgatás hátterében. Konkrétabban a Fidesz, még konkrétabban Lázár János: az Origo vezetőségének és/vagy tulajának (Deutsche Telekom) állítólag nagyon nem tetszett, hogy az óriásportál szolidaritást vállalt a választások idején a Fidesz rendezvényéről kitiltott lapokkal (így a Magyar Naranccsal is), az meg, hogy az Origo pár hete pert nyert a Miniszterelnökség ellen, és így kiderült, hogy Lázár János hogyan bokázott el utazgatásai során kétmilla közpénzt, amit aztán sűrű fintorgás kíséretében végül saját zsebből vissza is fizetett, nyilvánvalóan legfőképp Lázár Jánosnak nem tetszett.” – írtuk mindezt aznap.

Darth Lázár a fénykardját lengeti

Kirúgták az Origo főszerkesztőjét, a Magyar Nemzet a sajtószabadságot félti, jöhet a Facebook-adó. Plusz Lázár János. Keddi híreink súlyosak és feketék. Lázár János Bárcsak azt mondhatnánk, hogy minden olyan nap ünnepnap, amely a magyar sajtóról szól, de a mai kedd egyszerűen csak fekete volt és nyomasztó: Hiszen azon pörgött mindenki, hogy Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét tegnap éjszaka kirúgták, és már meg is van az utódja Pálmai L.

A New York Times cikke elején felidézi, hogy a fent említett közpénz elköltéséről szóló történet nyilvánosságra kerülése is emlékeztette Orbánt arra, hogy országában még létezik a független sajtó intézménye. A továbbiakban gondoskodott hát róla, hogy ez alaposan megváltozzon és az Origo olyan aljas propagandalappá váljon, mint amilyen napjainkban.

A cikk szerzői a Telekommal való kavarás részleteinek bemutatása mellett kiemeli, hogy az Origo esete nem csak a magyaroknak lehet érdekes, hiszen olyan korban élünk, ahol ez egy figyelmeztető történet arra vonatkozóan, hogy milyen kihívások, illetve támadások érik a demokratikus normákat például olyan vezetők által, mint Donald Trump.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.