A New York Times az Origo példáján keresztül mutatja meg, hogyan szűnhet meg a szabad sajtó

  • narancs.hu
  • 2018. november 24.

Belpol

A lap részletes elemzést írt a magyar helyzetről.

„Az oldal, ami megmutatja, hogyan halhat meg a szabad sajtó” című hosszú cikk jelent meg ma a The New York Times online felületén. Az írás sorra veszi azokat a fontos történéseket, amelyek ahhoz vezettek, hogy egy független, a mindenkori kormány ügyeiről objektív módon beszámoló újság egy hazug, propagandagépezet része legyen.

A történet a magyar olvasók számára nem ismeretlen, emlékezetes nap volt, amikor pillanatok alatt rúgták ki az Origo főszerkesztőjét, mert a lap nem volt rest beszámolni arról, hogy a magyar adófizetők pénzéből milliók szálltak el titkos külföldi hotelszámlákra. „Az Origo vezetősége egy (gyanúsan és/vagy vérlázítóan) semmitmondó nyilatkozatot adott ki a váltásról, de a 444 (majd kicsivel később a szintén számos origóst jól ismerő Cink és Index is) gyorsan megírta a teljesen hihető változatot, mely szerint nagyon nagy valószínűséggel politikai izomfeszítés áll a kirúgatás hátterében. Konkrétabban a Fidesz, még konkrétabban Lázár János: az Origo vezetőségének és/vagy tulajának (Deutsche Telekom) állítólag nagyon nem tetszett, hogy az óriásportál szolidaritást vállalt a választások idején a Fidesz rendezvényéről kitiltott lapokkal (így a Magyar Naranccsal is), az meg, hogy az Origo pár hete pert nyert a Miniszterelnökség ellen, és így kiderült, hogy Lázár János hogyan bokázott el utazgatásai során kétmilla közpénzt, amit aztán sűrű fintorgás kíséretében végül saját zsebből vissza is fizetett, nyilvánvalóan legfőképp Lázár Jánosnak nem tetszett.” – írtuk mindezt aznap.

Darth Lázár a fénykardját lengeti

Kirúgták az Origo főszerkesztőjét, a Magyar Nemzet a sajtószabadságot félti, jöhet a Facebook-adó. Plusz Lázár János. Keddi híreink súlyosak és feketék. Lázár János Bárcsak azt mondhatnánk, hogy minden olyan nap ünnepnap, amely a magyar sajtóról szól, de a mai kedd egyszerűen csak fekete volt és nyomasztó: Hiszen azon pörgött mindenki, hogy Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét tegnap éjszaka kirúgták, és már meg is van az utódja Pálmai L.

A New York Times cikke elején felidézi, hogy a fent említett közpénz elköltéséről szóló történet nyilvánosságra kerülése is emlékeztette Orbánt arra, hogy országában még létezik a független sajtó intézménye. A továbbiakban gondoskodott hát róla, hogy ez alaposan megváltozzon és az Origo olyan aljas propagandalappá váljon, mint amilyen napjainkban.

A cikk szerzői a Telekommal való kavarás részleteinek bemutatása mellett kiemeli, hogy az Origo esete nem csak a magyaroknak lehet érdekes, hiszen olyan korban élünk, ahol ez egy figyelmeztető történet arra vonatkozóan, hogy milyen kihívások, illetve támadások érik a demokratikus normákat például olyan vezetők által, mint Donald Trump.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.