A nógrádi csoda: 200 millió forint egyetlen kilométer kerékpárútért

Belpol

Szendehelyen még 2015-ben adtak át három kerékpáros útszakaszt, amihez az állam uniós forrást biztosított. 

Minden különösebb hírverés nélkül adták át még 2015 végén a Szendehely nevű nógrádi községben készült kerékpárutat, amihez az állam 199, 39 millió forint európai uniós támogatást biztosított. Ugyanakkor lapunk egy helyi forrása a minap panaszkodott az immáron hatéves út egyik szakaszára (erre majd később kitérünk). 

Megnéztük a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában a még 2015-ben kiírt pályázatot, amiből az derül ki, hogy összesen három különálló kerékpárút-szakaszt építettek meg a beruházás keretein belül a településen méghozzá 655,43, 338,04, valamint 146,02 folyóméter hosszúságban.

Ez viszont azt jelenti, hogy összesen 1,1 kilométer utat építettek közel 200 millió forint értékben.

(A kerékpárutakat ún. folyóméterben szokták megadni, ami az út folyamatosságát jelöli). 

Késtek az elszámolással

Az építőiparban nem meglepő, hogy egy út megépítése irracionálisan drágának tűnik: az M6-os autópályát kilométerenként 4,5 milliárd forintért valósítják meg a kivitelezők. Természetesen a kerékpárutak nem kóstálnak ennyibe, hiszen a műszaki tartalmuk jelentősen szerényebb, de adott esetben sok százmillió forintba kerülhet a megépítésük: Ságvár és Som között például 5,6 kilométer kerékpárutat építettek 627 millió forintért, ami azt jelenti, hogy egy kilométer hozzávetőlegesen 111 millió forintba került. 

Ettől függetlenül kicsit a több mint egy kilométerért közel 200 millió forintos költség soknak tűnik. A beruházást egy bizonyos Közmű-Alagút Magas és Mélyépítő Zrt. bonyolította le, ami egyebek mellett csapadékvíz-elvezetést, támfal- és kerékpároshíd építését, valamint bontási munkákat is végzett. Az elérhető adatok szerint nem ment minden simán, ugyanis időközben szerződést kellett módosítani, mert „az elhúzódó támogatói döntés és a támogatási szerződés aláírását követően késve kezdődtek a kerékpárút kivitelezési munkálatai, melyből adódóan az elszámolást sem tudtuk egyértelműen lezárni, valamint nem tudtuk összeszedni a szállítói finanszírozású számlák benyújtáshoz szükséges dokumentumokat azok benyújtásának végső határidejéig”.

Az átadást követően a község közleményt adott ki, amiben az áll, hogy az önkormányzat megteremtette „a két településrész Szendehely és Szendehely-Katalinpuszta között a kerékpározás feltételeit”. (A két település, Szendehely és Katalinpuszta közigazgatásilag össze van vonva). A kerékpárút Szendehely-Katalinpuszta déli oldai lakott területének kezdetétől az északi oldalig, majd a gyadai tanösvényhez vezető úton a Dankó Pista – Szabadság utca – Petőfi Sándor utca nyomvonalon húzódik. 

Forrásunk a 146 folyóméter hosszúságú szakasz miatt panaszkodott, ami egy kereszteződésen áthaladva húzódik úgy, hogy se előtte, se utána nem kapcsolódik további kiépített kerékpáros infrastruktúrához. Hogy mennyire volt indokolt ezt a szakaszt ennyire kiépíteni a falusias környezetben, és a magas költség mivel magyarázható, csak az önkormányzat tudhatja. Elküldtük nekik kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

A biztonságos kerékpáros közlekedésről pár hónapja írt részletesen a Magyar Narancs. 

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?