„A Norvég Civil Alap vizsgálatát le kell állítani” – Interjú Vidar Helgesennel

Belpol

Miközben a magyar kormány permanens harcot folytat a civil szféra ellen, a norvég fél az Európai Unióhoz fordul segítségért. Mi lesz a válasz? Ki vizsgálhat és mit? És legfőképpen: látunk-e még valaha támogatást a norvégoktól? Norvégia EGT- és EU-ügyekért felelős miniszterét e-mailben értük utol.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli ön és a norvég kormány a magyar kormány civilek elleni politikáját és intézkedéseit?

Vidar Helgesen: Az EGT Alap és a Norvég Alap azért jött létre, hogy megerősítse az alapvető európai értékeket. A demokrácia fejlődésének pedig egy fontos elemét képezi az erős és vibráló civil társadalom. Nekünk, politikusoknak hallgatnunk kell rájuk, még akkor is, ha kritikusak a kormány politikájával szemben. A civil szervezetek rendőri lerohanása azonban világossá tette, hogy a magyar kormány a továbbiakban is folytatja a civilek zaklatását. És mindez azt is jól mutatja, hogy a magyar kormány mennyire nem tisztelt a civil szféra függetlenségét.

magyarnarancs.hu: Május 9-én felfüggesztették a támogatás folyósítását. Ennek feloldására három követelményt támasztottak, melyből egy teljesült: a nemzeti kapcsolattartó újra visszakerült a Miniszterelnökség alá, de a Kehi-vizsgálatot nem állították le, a legújabb információk szerint októberben várható az eredmény. Ha a vizsgálat lezárul, mi történik? Folytatják a támogatások utalását?

VH: A magyar kormánnyal kötött szerződés értelmében már sokszor elmondtuk, hogy mielőtt feloldjuk a felfüggesztést, az említett három kérdést tisztázni kell, azaz újra létre kell hozni a nemzeti kapcsolattartót, biztosítani kell a lebonyolító ügynökség folytatólagos fenntartását, és le kell állítani a most is tartó úgynevezett „vizsgálatot”, amit a Kehi végez. És persze megállítani a civil társadalom üldözését. Ezek közül mind egyformán fontos és mind a háromnak teljesülnie kell ahhoz, hogy a támogatást újra folyósítani tudjuk.

magyarnarancs.hu: Várható a közeljövőben újabb találkozó vagy tárgyalás?

false

VH: Amint úgy látjuk, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek a fennálló problémák megoldásában – beleértve a Norvég Civil Támogatási Alap helyzetét is –, Norvégia hajlandó folytatni a tárgyalásokat, és egy közös megállapodás keretein belül nyitott a megoldások keresésére.

magyarnarancs.hu: A magyar fél kommunikációja – nyílt levelek, nyilatkozatok – kapcsán sokan megjegyezték, hogy támadó jellegű, hiányzik belőle a diplomáciára jellemző nyugodtság. Ön mindezt hogyan értékeli?

VH: Egyetértek, a hangnem valóban meglepő volt, de az igazán súlyos problémát azért mégiscsak a magyar kormány tettei jelentik.

magyarnarancs.hu: A vita egyik sarkalatos pontja a közpénz fogalma körül forog. S magyar kormány értelmezésében a Norvég Alap pénze közpénz, így joga van a Kehi-nek vizsgálni azt. Mások azt mondják, ez norvég közpénz. A szerződésben mi áll pontosan, mi adhat okot a kétfajta értelmezésre?

VH: Az Európai Unióval és a magyar kormánnyal kötött szerződés szerint Norvégia és a másik két donor ország, Izland és Liechtenstein arra kötelezte el magát, hogy közel 150 millió eurót tesz elérhetővé Magyarország számára. Amíg a különböző programok véget nem érnek, és amíg a megállapodás szerint a donoroknak számolnak be a projektek alakulásáról, addig az alapok „donorpénzek”. Például, ha szabálytalanság történik, a donoroknak kell visszafizetniük a pénzt, nem a magyar államnak.

magyarnarancs.hu: Mit gondol a szeptember 8-i rendőri akcióról? Közleményében azt mondta, egyértelmű, hogy a kormány a vele szemben álló kritikus hangokat akarja elhallgattatni, és ellépett az európai értékektől.

VH: Így van, és mindezt most is így gondolom. A szeptember 8-i rendőri razzia teljességgel elfogadhatatlan.

magyarnarancs.hu: Volt valaha Norvégiának bármi problémája az Ökotárssal mint lebonyolítóval, akár az előző ciklust nézve is?

VH: Az Ökotárssal és a partnereivel való együttműködés egyáltalán nem volt problematikus, kötelezettségeit az aláírt megállapodásnak megfelelően teljesítette. Az előző finanszírozási ciklusban volt egy Ernst&Young által végzett vizsgálat, aminek aztán az eredményeit és megállapításait megfontolva készítettük elő a következő megállapodást a Civil Alappal.

magyarnarancs.hu: Önök milyen vizsgálatokat folytatnak, folytattak le? Tervben van egy őszi audit, melyhez előzetesen kérték a magyar kormány részvételét is. Ez milyen lesz, ki végzi?

VH: Valóban, az FMO mint a civil program operátora végez a 13 civil alapra vonatkozó vizsgálatot – beleértve a magyar civil alapot is. Az FMO nemzetközi vizsgáló cégeket alkalmaz arra, hogy lebonyolítsák ezeket a vizsgálatokat – ilyen volt az előző periódusban az Ernst&Young elemzése is. A civil programok magyarországi vizsgálata október első hetében kezdődött. A magyar felet meghívtuk, hogy járuljon hozzá ehhez az ellenőrzéshez.

magyarnarancs.hu: A többi kedvezményezett országban volt már ehhez hasonló botrány?

VH: Nem, ez az első, hogy az EGT és a Norvég Alap kapcsán egy ilyen szituációt tapasztalunk a kedvezményezett országok valamelyikénél.

magyarnarancs.hu: Lázár János azt mondta, ha nem tudnak megegyezni, Brüsszelhez fordulhatnak, az Európai Bizottsághoz, hogy szolgáltasson igazságot. Erről mit gondol?

VH: Őszintén remélem, hogy a magyar kormány elköteleződést mutatva próbálja majd megoldani a fennálló kérdéseket annak érdekében, hogy tovább folytathassuk a tárgyalásokat a megoldások kereséséről a létező megállapodás keretein belül. Ezt az ügyet egyébként már tárgyalták Brüsszelben és sok más európai fővárosban. Mindenki növekvő aggodalommal tekint a magyarországi fejleményekre.

magyarnarancs.hu: Közben ön is megszólította az EU-t: a Financial Timesba írt olvasói levelében egyebek mellett azt írja, hogy az EU nem mehet el szótlanul a demokratikus értékek sárba tiprása mellett.

VH: Sok európai uniós ország osztja az aggodalmamat. Még mindig azt gondolom, hogy az uniónak aktívabban kellene kiállnia a Magyarországon történtek ellen. Az alapvető demokratikus értékek védelme mindannyiunk felelőssége.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.