Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete a 168 Órának adott interjú nagy részében diplomatikusan fogalmaz, ami egy diplomától persze kevéssé meglepő. Például úgy tesz, mintha nem értené pontosan, miről szól a Brüsszel elleni kampány, illetve a CEU-ellenes és a civil törvény. Továbbá bár a szavaiból az derül ki, hogy a magyar kormány hazudott a norvég kormánnyal kötött megállapodásról (a nagykövet szerint nem kaptak és nem is kapnak vétójogot), de Berstad ódzkodik attól, hogy ezt egyértelműen kimondja.
Egy ponton azonban elég kemény felvetéssel él, még ha ezt csupán a saját „véleményeként” adja is elő.
Arról van szó, hogy a két kormány jó ideje vitázik azon, kik osszák el a Norvég Civil Alap pénzeit. A korábbi támogatottak ellen – mint később kiderült, személyesen Orbán Viktor által elrendelt – kormányzati hadjárat (folyamatos vizsgálatok, rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány) nem vezetett eredményre, ezért most a kormány azt szeretné elérni, hogy már az új ciklus elején biztosítva legyen, hogy kormánykritikus szervezetek ne kaphassanak norvég pénzeket. A vitának külön súlyt ad, hogy ha a Norvég Civil Alap ügyében nem tudnak megállapodni, akkor Magyarország nemcsak a civilek 6,5 milliárdját bukhatja, hanem azt a majd’ 60 milliárdot is, amelyet a kormány oszthatna szét a donor országok (Norvégia, Izland és Liechtenstein) által meghatározott célok szerint. Minderről lásd korábbi cikkünket:
Jön a norvég–magyar visszavágó a civil pénzekért
Februári cikkünk idején a norvég kormány nem kommentálta azon kérdésünket, hogy a civil pénzek feletti vita befolyásolja-e a többi alap sorsát, de valószínűsítettük, hogy igen. Most pedig már a norvég nagykövet is erre utal: „Én személyesen azonban azt gondolom, ha egy olyan egyszerű kérdésben sem sikerül megállapodnunk, mint a civilek támogatása, akkor Magyarországon az egész program megállhat. A dolgok összefüggnek.”
Olav Berstad ráadásul többször kijelenti, hogy ellenzik a civil szervezeteket megbélyegző törvényt: „Számomra elfogadhatatlan bármilyen közvetlen vagy közvetett utalás arra, hogy ezek a szervezetek külföldi ügynökök lennének.” Így könnyen lehet, hogy a civil törvény is szerepet játszhat a tízmilliárdok sorsáról szóló vitában.
