A Pappa Pia sztárja, Szabó Kimmel Tamás le akarta tiltani az interjúját

  • naran
  • 2017. augusztus 18.

Belpol

De sikerült?

A Pappa Piát utálja a kritika, de imádnak a nézők jegyet váltani rá: hiába jelentek meg szinte kizárólag negatív kritikák a filmről, az két nap után több nézőt csinált, mint a Kincsem, mostanra pedig elérte a harmincezres nézőszámot. A film egyik főszereplőjével, Szabó Kimmel Tamással a Magyar Nemzet Online készített interjút, amit viszont a színész utólag le akart tiltani.

false

A lapot a Pappa Pia píárját egyengető ügynökség kereste meg azzal, hogy az interjúalany nem szeretné megjelentetni a beszélgetést. Indoklást nem adtak. A lap aztán úgy járt el, ahogy egy tisztességes sajtóterméknek kell, közölte az anyagot, azzal az információval együtt, hogy le akarták tiltani.

Ez a gesztus egy kicsit érdekessé is teszi az egyébként mérsékelten gondolatgazdag szöveget: vajon mi a kínos ebben a filmre, Szabó Kimmelre vagy netán magára Andyre nézve?

Az biztos nem, hogy Szabó Kimmel szerint a Filmalap minden szinten nagyon jól működik. Minimálisan kritizálja a filmet és a rendezőt, mert hiányolta belőle azt, hogy saját magukat idézőjelbe tegyék a figurák, de nyilván ez sem olyan súlyos állítás. 

Aztán az újságíró rákérdez Vajna bizniszeire és médiaérdekeltségeire, ugyanis a Pappa Pia mögött ott áll az Origo és a Tv2. Erre Szabó Kimmel ezt válaszolta: „Nekem egy tapasztalatom van Vajnáról: munkát kínált, amit igyekeztem a legjobb tudásom szerint elvégezni. Eközben pedig egy rossz szava nem volt hozzám. Persze ugyanolyan adófizető állampolgár vagyok, nekem sem mindegy, mire költik a pénzem. Nagy súly is volt a vállamon, hogy egy egymilliárdos filmben főszerepet vigyek. De nem az a dolgom színészként, hogy elszámoljak a Soros-propagandáról. Megvan arról is a véleményem, de nincs ebben döntési kompetenciám. Azt, hogy mit gondolok az Origóról vagy a Tv2-ről, kategorikusan függetlenítem attól, hogy a filmalap milyen jó munkát végez. És végre van lehetőség élvezni a szakma adta lehetőségeket."

Erre jön a logikus, ám kétségtelenül nehezen megválaszolható kérdés:

„Nem történik az, hogy megvan ugyan a véleménye, de inkább nem hangsúlyozza, hogy meglegyen a következő filmszerep is, és ne a politika alapján ítéljék meg?”

„Nem a következő filmszerepért nem hangsúlyozom, hanem mert a kettőnek semmi köze egymáshoz. Ha arra kíváncsi, megalkuvó alkat vagyok-e, vagy forradalmár, akkor arra azt felelem, hogy forradalmár. És persze ha a miniszterelnök keres meg, hogy játsszam el őt, nem fogok rábólintani. Nem az a helyzet, hogy nem gondolok ezekről a dolgokról semmit, de függetlenítem a filmalap ajánlataitól. Vajna ilyen szempontból egy teljesen liberális ember. Ugyanúgy elmondhatom a véleményem, meg is kérdezi, és nem feleli azt: jó, akkor te holnaptól nem dolgozol nálam.”

Továbbra is fennáll viszont az eredeti kérdésünk: mi volt az állítás, ami miatt a Pappa Pia píárosai, akik ebben a történetben tulajdonképpen a NER szerepét játsszák, le akarták tiltani a szöveget? Hogy Vajna liberális? Hogy Szabó Kimmel forradalmár? Vagy hogy nem játszaná el Orbánt még akkor sem, ha maga Orbán kéri erre?

Ez utóbbira tippelünk és megállapítjuk: egyre szórakoztatóbb már a NER alapműködése is, a Pappa Piát meg se kell feltétlen nézni.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.