„Ebből így nem lesz kormányváltás” – szúrta oda Fluor Tomi, amikor a Wellhello együttes múlt csütörtöki koncertjén megjelent 2-300 momentumos nem kellő hangerővel szállt be a közönségénekeltetésbe. Nekem is az volt az érzésem a Momentum bodajki Nyitás Fesztiválján, hogy bár a díszletek készen állnak és a lelkesedés is megvan a politikai sikerhez, az ország legfrissebb pártja mögött egyelőre nincs átélhető program, és a közepes méretű gólyatáborokéval konkuráló létszámhoz képest túlzásnak tűntek a sztárfellépők és a pirotechnika (igaz, pénteken már többen voltak, szombatra pedig 6-700 vendéget vártak a szervezők).
A Nyitás egyik célja kétségkívül teljesült: a Momentumhoz a NOlimpia-kampány óta az ország különböző pontjairól csatlakozott aktivisták és párttagok Bodajkon személyesen találkozhattak egymással. Olyan látogatóval viszont nem sikerült beszélnem, aki külsősként, kifejezetten a zenei programok miatt nézett volna le a fesztiválra, azaz ugyanezt az eredményt valószínűleg egy nem nyilvános táborral is elérhette volna a párt vezetősége, jóval alacsonyabb költségekkel.
| ||
Úgy tűnik, a pártként májusban bejegyzett szervezet kommunikációjának szerves része, hogy a jelenlegi támogatottságához képest jócskán felülpozicionálja magát. Ezt tükrözik a Momentum nemzetközi kapcsolatépítési törekvései is. Nemrég meglátogatta őket Michael Roth uniós ügyekért felelős német miniszter, a Nyitásra Ausztriából, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából is hívtak „testvérpártokat”, a legnagyobb dobás mégis Emmanuel Macron francia kormánypártja, a La République En Marche egy képviselőjének a vendégszereplése volt. Bodajkon az egyszeri momentumos joggal érezhette: ha létszámban és médiafigyelemben nem is, külsőségekben és európai beágyazottságban felveszik a versenyt a Nyitással egy időben tartott tusnádfürdői táborral.
A Momentum stratégiája abban is különbözik más pártokétól, hogy tudatosan kimaradnak a napi politikai csatározásokból, nem reagálnak minden hírre közleménnyel vagy sajtótájékoztatóval. Eddig tüntetésből is csak egyet szerveztek, jó érzékkel a lex CEU és a civiltörvény miatt indult demonstrációs hullám farvizén. Pottyondy Edina elnökségi tag szerint ennek az az oka, hogy a pártok közötti folyamatos üzengetés nem érdekli sem az embereket, sem a sajtót: „Ha minden apró-cseprő ügyben megszólalsz, akkor a kommunikációd elveszti az erejét, senki nem fog odafigyelni arra az üzenetre, amit valójában át akarsz vinni. Mi beszéd helyett inkább a cselekvésre fókuszálunk.” Példaként hozta fel azt az esetet, amikor a NOlimpia-kampány támogatását sajtótájékoztatón bejelentő MSZP-s Szanyi Tibort inkább aláírásgyűjtésre szólították fel.
Az „ügy” hiánya
Miután februárban befejeződött az aláírásgyűjtés, a Fidesz pedig kihátrált a népszavazásból, a Momentumnak nem sikerült olyan ügyet találni, amellyel kampánylázban tarthatná saját tagjait, és alakíthatná a közbeszédet. A lex CEU eltörléséért és a miniszterelnök újraválaszthatóságának korlátozásáért indított népszavazási kezdeményezéseiket elkaszálta a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria, az ügynökakták nyilvánosságának kérdését pedig mintha jegelték volna az utóbbi időben. Ezt az is indokolhatja, hogy – mint azt vidéki országjárásuk során én is tapasztaltam – a Momentum szimpatizánsait a múlt lezáratlan ügyeinél jobban foglalkoztatják a rendszerszintű korrupció, az oktatás vagy az egészségügy problémái (lásd: Meghaladnák, Magyar Narancs, 2017. március 16.). Igaz, Pottyondy Edina arról biztosít, hogy a választásokig előkerül még az ügynökkérdés is.
Azért valódi kampánytéma hiányában sem hallgatott el a Momentum. Már említett májusi, Európához tartozunk tüntetésük például az egyik legsikeresebb olyan demonstráció volt 2014 óta, amelyet párt hirdetett meg. Kevésbé volt látható a Momentum Indítsuk be Magyarországot! plakátkampánya, az embereket jobban megmozgatta a kormányzati plakátok átragasztása, így momentumos kezdeményezésre lepték el a köztereket például az Állítsuk meg Moszkvát! feliratok. A Momentum a pártok közül a legegyértelműbben tette le a voksát a Pride és a melegházasság mellett. Emlékezetes még az a nagy vitát kiváltó akciójuk, amikor Fekete-Győr András az Origo szerkesztőségében kérte számon a róluk egyoldalú és manipulatív cikkeket közlő újságírót. Hasonlóan kezelik azóta is a kormányzati propagandagépezetet: az ide sorolt médiamunkásoknak csak élőben hajlandók nyilatkozni, és nem engedik be őket a rendezvényeikre sem.
| ||
Bár a Momentum részletes szakpolitikai programjára még hónapokat kell várni, honlapjukra február óta felkerült az öt általuk kiemelt „kulcsterületre” – az oktatásra, az egészségügyre, a közlekedésre, a lakhatásra és a megélhetésre – vonatkozó elképzelésük. Ezek sok részletkérdést tisztázatlanul hagynak – például azt, hogy honnan lesz pénz minderre –, a pártprogram alapvető karaktere mégis kibontakozik belőlük. A Momentum piacbarát, erősen hisz a digitális fejlődésben, de fontosnak tartja az esélyteremtést és az egyenlőtlenségek csökkentését. Kiállnak az iskolai integráció, a többkulcsos adórendszer, a dugódíj vagy épp a lakhatás mint emberi jog mellett, és pénzügyileg ösztönöznék, hogy az apák nagyobb részt vállaljanak a gyereknevelésből. Átalakítanák és jelentősen visszavágnák a közmunkarendszert, ellenben valószínűleg nem nyeri el a baloldali-liberális társadalomtudósok tetszését, hogy a szegényebbek amúgy megnövelt összegű támogatásait feltételekhez kötnék.
Pártépítés
A Momentum februárban még 150 alatti taglétszáma ma 1200-1300 fő között jár, és körülbelül 6-700-an várnak arra, hogy beléphessenek a pártba – mondta Gyuris Dóra, a Momentum országos szervezetépítésért felelős munkacsoport-vezetője. Honlapjuk szerint eddig 97 alapszervezetük alakult, Budapest összes kerülete mellett egyelőre elsősorban a nagyvárosokba érnek el (egy alapszervezethez minimum három tag szükséges az adott településről). Külföldön dolgozó vagy tanuló tagjaik is aktivizálódtak, van Momentum-alapszervezet Bécsben, Berlinben, Münchenben, Brüsszelben, Rómában és Amszterdamban, London pedig 50 feletti taglétszámával számos magyar nagyvárost is felülmúl. 2018-ban a nyugat-európai alapszervezetek feladata lesz, hogy tájékoztatási kampánnyal minél több külföldön élő magyart bírjanak rá a szavazásra (a határon túli magyar állampolgárokkal ellentétben a magyarországi lakcímmel is rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem szavazhatnak levélben, nekik el kell menniük a kijelölt konzulátusokra).
Gyuris szerint a Momentum elérése nagyobb, mint amit a számok sugallnak, mivel sokan félelemből vagy más okból nem kívánnak párttagok lenni, ám aktivistaként a helyi akciókban támogatják a Momentumot. „A párthoz csatlakozás sajnos még szitokszó Magyarországon, mi ezt a falat szeretnénk áttörni, hogy a politizálás ne stigma, hanem menő dolog legyen” – mondja Milán, a Momentum építkezésének észak-magyarországi koordinátora (vezetéknevét kérésére nem írjuk le). Ezzel együtt a Momentumnak kifejezett célja, hogy a professzionális politizálás mellett a párt mozgalmi karaktere is megmaradjon; ahogy Pottyondy Edina fogalmaz, ha bekerülnek a parlamentbe, tevékenységük fókuszát akkor is igyekeznek az Országházon kívülre irányítani.
A felvételi procedúra a Momentumban hosszadalmas és formalizált. Minden jelentkezővel személyesen is elbeszélgetnek – míg például Macron pártjához egy kattintással bárki csatlakozhatott. Az alapszervezetek azonban széles autonómiát élveznek. „Az ötfős elnökség felel a politikai stratégiaalkotásért, alapértékeinken – szolidaritás, teljesítményelvűség, pozitív nemzetkép – nyilván nem fogunk változtatni, bármennyire is próbálnak besorolni minket a jobb- vagy a baloldalra. Ezen túlmenően az alapszervezeten múlik, hogy helyben milyen ügyeket karol fel, mit gondol a legjobb eredménnyel kecsegtető kampánytémának” – magyarázza Pottyondy. Szegedi Ádám, a Momentum pécsi elnökhelyettese azt mondja, jelenleg a pécsi önkormányzat sokmilliárdos adósságára szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, de foglalkoznak majd a repülőtérrel és a munkahelyteremtéssel is. Pottyondy elárulja, hogy a későbbiekben központi stratégia lesz a helyi korrupciós ügyek felgöngyölítése és „kihangosítása”, de az alapszervezetek nem csak politikai kérdésekkel foglalkoznak: a kecskemétiek például a helyi sportpályát gazolták ki nemrég. A közvetlen politikai élt nélkülöző akciókat, „a cselekvés helyi köreit” a jövőben is támogatja a Momentum. A Nyitás Fesztivál második napján tartott elnökségi kérdezz-felelek! programon kiderült, hogy tervben van egy „szappanprojekt” fedőnevű akció: online felületet hoznának létre, ahol bárki bejelenthetné, ha a helyi kórházban nincs szappan vagy az iskolából hiányzik a kréta, a közösség más tagjai pedig segíthetnének megoldani a problémát.
A megyeszékhelyeket érintő februári–márciusi roadshow után a Momentum augusztusban indítja második körös országjárását. Ennek lényege az lesz, hogy ha adott településről szintén egy online platformon legalább tízen jelzik, hogy szívesen találkoznának a momentumosokkal, akkor ők meg is szerveznek erre egy rendezvényt. Az elnökség ambicionálja továbbá egy nyomtatott pártlap elindítását, melyet felerészben országos, felerészben helyi hírek töltenének ki. Hogy ezt milyen időtávban képzelik el, az nem derült ki a fesztiválon.
Jóllehet a Momentum megtartaná fiatalos lendületét, nem szeretne kizárólag a fiatalok pártja lenni. A belépésnél nincs életkori korlát, csupán a volt MSZMP-tagságot jelölték meg kizáró okként (Pottyondy tájékoztatása szerint egy-két esetben előfordult, hogy ez a megkötés tisztességes embereket is kizárt a tagsági körből, de ezt az áldozatot vállalják). Gyuris Dóra úgy látja, a fiatalok még többségben vannak a jelentkezők között, de például „a szolnoki alapszervezetünk nagyrészt ötven pluszosokból áll, a 13. kerületben pedig egy 90 éves házaspár csatlakozott.”
Hol a hívószó?
Ha egy politikai szervezet hirtelen nő akkorára, mint a Momentum, az könnyen vezethet áthidalhatatlan törésvonalak kialakulásához a tagságon belül. A Momentum azonban épp e törésvonalak meghaladását ígéri, számos megosztó kérdésben egyfajta középutas álláspontot keres, így hatalmas feszültséget vagy éles vitákat Bodajkon sem lehetett tapasztalni. A tagság inkább amiatt vonta kérdőre a vezetőséget, hogy nem sikerül elég hatékonyan kommunikálniuk a momentumos identitás lényegét a társadalom felé. Egy hozzászóló az egyszerű szlogeneket hiányolta, és valószínűleg Fekete-Győr András válasza (Európához tartozunk!) sem győzött meg mindenkit. Már csak azért sem, mert a Momentum európai víziója sem ismert minden részletében. Míg az unió jövőjéről szóló beszélgetésen az osztrák NEOS képviselője egyértelműen állást foglalt a politikai unió, sőt az Európai Egyesült Államok modellje mellett, a momentumos Hajnal Miklós az „okos integráció” jóval kevésbé megfogható vízióját ismertette. A többsebességes Európában a Momentum a belső körrel szeretne tartani, és az euró bevezetését is inkább támogatják, de Hajnal azt is mondta, hogy a pénzügyi szankciók helyett szerencsésebbnek tartják az ösztönzőket. Kérdés azonban, milyen ösztönzőkkel lehetne rávenni a jelenlegi magyar vagy lengyel kormányt a szorosabb integrációra.
Egy másik kérdező azt vetette fel, hogy a Momentum sem nem jobb, sem nem bal identitását úgy kell-e érteni, hogy az alapvetően baloldali társadalompolitikához a nemzeti érzés és a határon túli magyarok ügyének hangsúlyozása párosul. Kádár Barnabás elnökségi tag szerint makroszinten tényleg nem akarnak egyik ideológiával sem azonosulni, de egyes szakpolitikai javaslataikról mindenki eldöntheti, hogy inkább bal- vagy inkább jobboldalinak tartja őket (a teljes szakpolitikai program nyilvánosságra hozatalát október 15-re ígérik). Az ideológiai meghatározatlanságot Ceglédi Zoltán politikai elemző is előhozta, szerinte a Momentum egyszerűen nem meri vállalni, hogy liberális párt. A nemzetközi kerekasztalnál is feltűnő volt, hogy míg a NEOS, a lengyel Nowoczesna vagy a Progresszív Szlovákia simán liberálisozza magát, a Momentum kerüli ezt a meghatározást. Kádár Barnabás szerint ők a globalizáció és a piacgazdaság lehetőségeit igenlő, a jövőre nyitott politikai áramlathoz tartoznak, és nem baj, hogy ennek nincs pontos elnevezése. A történelemben számtalanszor előfordult, hogy bizonyos politikai fejleményekre nem a kortársak, hanem az utókor aggatott valamilyen címkét.
| ||
Vitapontként jött elő a 2018-as választási indulás és az ellenzéki összefogás kérdése is. A Momentum vezetői elszántnak tűnnek: önálló listán indulnak, és mind a 106 egyéni választókerületben saját jelöltet állítanak. Pottyondy Edina szerint a szóba jöhető jelöltek felmérése elkezdődött, a jelöltté válás pontos feltételeiről a Momentum augusztusi küldöttgyűlése dönt. Soproni Tamás alelnök egy vitában a koordinált indulás ötletét is elutasította. Egyrészt azért, mert a 20-25 leggyengébb körzetben az ellenzéki pártoknak így is el kellene indulniuk egymás ellen, másrészt azért, mert a Momentum „szavazói legalább felét elvesztené, ha leállna megsimogatni Gyurcsányt.” Ugyanakkor Fekete-Győr András elnök lapunknak adott korábbi interjújában arról beszélt, hogy bár az MSZP-vel és a DK-val semmi szín alatt nem működnének együtt, más politikai közösségek esetében ez is szóba jöhet (lásd: „Utánuk fogunk menni”, Magyar Narancs, 2017. május 11.).
Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai a Momentumot a teljes népességben 1–3 százalékra, a biztos pártválasztók körében 3–5 százalékra mérték. Az Együttet és a Párbeszédet stabilan előzik, az LMP-től kicsit, a DK-tól, az MSZP-től és a Jobbiktól még jócskán le vannak maradva. A Republikon Intézet budapesti kutatása azonban 9 százalékra tette a Momentumot, a fővárosban az LMP-nél is erősebbek, a DK-val fej fej mellett állnak, és Budapesten az MSZP és a Jobbik sincs számukra elérhetetlen távolságban. Amikor Pottyondy Edinának felvetem, mi lesz, ha a Momentum és az LMP is 4,8 százalékkal esik ki a parlamentből, ezzel segítve kétharmadhoz a Fideszt, rejtélyesen csak annyit mond, „a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk, de mindent meg fogunk tenni a kétharmad megakadályozásáért”.
Feltételezhető, hogy a Momentum jelenleg az erősödés és a vágyott két számjegyű választási eredmény zálogaként tekint a különállás hangsúlyozására, így a következő hónapokban biztosan nem beszélnek semmilyen ellenzéki összefogásról. Hogy ez akkor is így marad-e, ha 2018 februárjában a parlamenti küszöb köré vagy az alá mérik a pártot, arra már nem vennék mérget.
