Miért nincs klíma a magyar kórházakban: a betegek szenvednek a melegtől

Belpol

Pár éve még próbálkozott a kórház, vett asztali ventilátorokat, de azok is tönkrementek.

"Nálunk elvileg van központi klíma, de még a télen elromlott, és azóta sem sikerült megszerelni senkinek. Így most a hőségriadó idején gyakorlatilag fövünk a saját levünkben. Egyszer megmértük a hőmérsékletet a sokktalanító helyiségben: 42 fok volt. A fekvő osztályo­kon van ventilátor, de az meg csak a meleg levegőt keringeti. Elég élhetetlen a helyzetünk, de vannak ígéretek” – mondta el lapunknak egy egészségügyi szakdolgozó, az egyik legjobban fölszerelt fővárosi kórház munkatársa.

A kórházi klímahelyzetről több fővárosi és vidéki kórház dolgozóját faggattuk: van-e náluk légkondicionáló az osztályon, a kórtermekben, a műtőkben. A kórházak fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint dübörögnek a fejlesztések, az ellátás színvonala legalább olyan ütemben nő, mint amennyire az egészségügyi dolgozók munkakörülményei javulnak, az EU-s forrásokból pedig igyekeznek minél több helyen megoldani az épületek hűtését is. Egy-két – szó szerint – üdítő példát leszámítva ez úgy tűnik, egyelőre nem sikerül.

A betegek szenvednek a melegtől, ha akad is ventilátor, az csak a meleg levegőt keringeti, plusz folyadék még akad, de redőny már nem mindenhol, a dolgozókról is folyik a víz. „Én soha nem dolgoztam olyan kórházban, ahol lett volna klíma. Most egy krónikus osztályon vagyok, itt sincs, pár éve még próbálkozott azzal a kórház, hogy vett asztali ventilátorokat, de azok is tönkrementek, a pótlásra nincs pénz, így ott rohadunk meg a melegben."

A nem létező légkondicionálásról további részleteket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.