Miért nincs klíma a magyar kórházakban: a betegek szenvednek a melegtől

Belpol

Pár éve még próbálkozott a kórház, vett asztali ventilátorokat, de azok is tönkrementek.

"Nálunk elvileg van központi klíma, de még a télen elromlott, és azóta sem sikerült megszerelni senkinek. Így most a hőségriadó idején gyakorlatilag fövünk a saját levünkben. Egyszer megmértük a hőmérsékletet a sokktalanító helyiségben: 42 fok volt. A fekvő osztályo­kon van ventilátor, de az meg csak a meleg levegőt keringeti. Elég élhetetlen a helyzetünk, de vannak ígéretek” – mondta el lapunknak egy egészségügyi szakdolgozó, az egyik legjobban fölszerelt fővárosi kórház munkatársa.

A kórházi klímahelyzetről több fővárosi és vidéki kórház dolgozóját faggattuk: van-e náluk légkondicionáló az osztályon, a kórtermekben, a műtőkben. A kórházak fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint dübörögnek a fejlesztések, az ellátás színvonala legalább olyan ütemben nő, mint amennyire az egészségügyi dolgozók munkakörülményei javulnak, az EU-s forrásokból pedig igyekeznek minél több helyen megoldani az épületek hűtését is. Egy-két – szó szerint – üdítő példát leszámítva ez úgy tűnik, egyelőre nem sikerül.

A betegek szenvednek a melegtől, ha akad is ventilátor, az csak a meleg levegőt keringeti, plusz folyadék még akad, de redőny már nem mindenhol, a dolgozókról is folyik a víz. „Én soha nem dolgoztam olyan kórházban, ahol lett volna klíma. Most egy krónikus osztályon vagyok, itt sincs, pár éve még próbálkozott azzal a kórház, hogy vett asztali ventilátorokat, de azok is tönkrementek, a pótlásra nincs pénz, így ott rohadunk meg a melegben."

A nem létező légkondicionálásról további részleteket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.