„A pártvezetés betojt a gatyájába” – értékelte a kizárásáról szóló meghallgatást a gyulai DK-tag

Belpol

Meghallgatta Gyurcsány Ferenc által a pártból kizárni kívánt Leel-Őssy Gábort a DK etikai bizottsága, de a pártvezetésből senki nem jelent meg az ülésen.  

 

Hetven oldalas összefoglaló anyagban és másfél órás, 2021-ig visszamenő időrendi történetsorban mutatta be Leel-Őssy Gábor, a DK korábbi gyulai választókerületi elnöke, az ellenzéki párt tagja, hogy miben és miért nincs igaza Gyurcsány Ferencnek, aki kezdeményezte a párt etikai bizottságánál a kizárását. 

„Ha valaki, Gyurcsány Ferenc vagy a pártvezetés kezdeményezi a kizárásomat, akkor az volna elvárható, hogy eljöjjenek az ülésre, érdemben kifejtsék a véleményüket és vállalják a szembesítést velem – mert én szívesen vitatnám meg velük a kialakult helyzetet. De nagyon úgy tűnik, hogy ezek az urak, bocsánat a kifejezéséért, de nem tudok másképpen fogalmazni: beszartak a gatyájukba és otthon maradtak, nem vállalva a vitát velem. Noha én szívesen vállaltam volna velük a szembesítést” – mondta péntek délután Leel-Őssy Gábor a Narancs.hu-nak, nem sokkal azután, hogy véget ért a kizárása kezdeményezése miatt összehívott etika bizottsági ülés.

Korábban többször is foglalkoztunk azzal, hogy a gyulai DK-tag a június 9-i súlyos helyhatósági és EP-választási vereség után több FB-posztban és médiumoknak nyilatkozva szükségesnek és elkerülhetetlennek nevezte Gyurcsány Ferenc elnök lemondását a DK éléről. Utóbb pedig azt kifogásolta Leel-Őssy, hogy a július 12-re összehívott etikai bizottsági ülésre nem idézték be Gyurcsányt, aki a gyulai tag szerint a mostani kizárásáig tartó folyamat elindítója volt azzal, hogy 2022 nyarán, korábbi vállalásával szemben, a helyén hagyta azt a területi pártigazgatót, akit a fejük felett neveztek ki, és akivel több választókerület nem tudott együtt dolgozni.

Egy elnökségi határozatra hivatkozva az áll az etikai bizottságnak írt és Gyurcsány jegyezte levélben, hogy Leel-Őssy „magatartása és cselekedetei”, így a Fb-posztjai és az ennek nyomán íródott 444.hu-cikk, illetve a Partizánnak adott interjúja sértették a DK alapszabályát. Méghozzá annak azon pontját, amelyik kimondja: „amennyiben a tag tevékenysége ellentétes a párt erkölcsi normáival, politikai céljaival, vagy más módon veszélyezteti a párt céljainak megvalósítását, illetve sérti annak jóhírét”, akkor etikai eljárás kezdeményezhető ellene. 

Ezt a beadványt ismertette elsőként július 12-i ülésén a Domokos Gábor vezette etikai bizottság, majd megadták a szót Leel-Őssynek, aki egy 70 oldalas összeállítást készített a meghallgatásra, ami a 2021 és 2024 közötti időszak idevágó eseményeit mutatta be időrendi sorrendben. Ezt egy projektor segítségével be is mutatta a grémiumnak.

„Másfél óráig beszéltem, olykor indulatosan is, de kellett, mert kijött belőlem az a düh, ami hosszú idő alatt felhalmozódott bennem, ezután ahogy kijöttem a teremből, megkönnyebbülést éreztem. Kértem, világosítsanak rá, mely mondataim nem fedik a valóságot, s azokat is, amelyekkel megsértettem a DK érdekeit és alapszabályát, s mindezt indokolják is meg. Mindent elmondtam, mindent kifejtettem a most mögöttünk hagyott ülésen. Tudatában vagyok igazamnak és jobbító szándékomnak, ha ezek után kizárnak, szívük joga. Ezzel Gyurcsány Ferenc magáról állít ki bizonyítványt” – mondta a történéseket értékelve portálunknak Leel-Őssy. 

A gyulai párttagnak csalódás volt, hogy az etikai bizottsági ülésére sem Gyurcsány Ferenc, sem a pártvezetés egyetlen tagja sem ment el, és nem álltak ki az álláspontjuk mellett. Ezt ő sima megfutamodásként értékelte. Hozzátette, ma is szükségesnek látja Gyurcsány lemondását a pártelnöki posztról, de messze nem csak azért, mert a DK a június 9-i választáson súlyos vereséget szenvedett el, hanem azért is, mert a párt vezető testületeit szerinte haszonlesők és élősködők lepték el, akik mélyen megosztják a tagságot, az alapszervezetek pedig bomlanak fel, vagy munkájuk hatékonysága sokat romlott az elmúlt időszakban.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a június 9-i választási vereség után egyértelművé tette, hogy szerinte nem követtek el olyan hibákat, amelyek miatt az elnökségnek vagy az elnöknek le kellene mondani. Másrészt szerinte a lemondás, ahogy több más párt esete korábban mutatta, nem is old meg semmit.

Az etikai bizottság ténykedését és magatartását korrektnek nevezte kérdésünkre Leel-Őssy, hozzáfűzve, a döntést később hozzák meg. Annak a reményének adott hangot, hogy a verdiktet valóban a grémium és nem más hozza meg. Hozzátette, szerinte nagy baj van abban a pártban, ahol nem lehet bírálni, vagy csak pozitív, dicsérő kritikát lehet megfogalmazni, valamint ilyen és hasonló esetekben el lehet bújni az alapszabály mögé. „Az ilyen alapszabály nem jó, ki kell dobni az ablakon” – fogalmazott Leel-Őssy a Narancs.hu-nak.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.