A pedagógusok többsége nem támogatja, hogy az oktatási intézmények április 19-én kinyissanak – ez derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös kutatásából, amit kedden mutattak be online sajtótájékoztatón.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke megköszönte az egészségügyi dolgozók munkáját, akik húsvétkor „feláldozták a szabadidejüket”, hogy a pedagógusok megkapják a védőoltást. Hozzátette, a szakszervezet szerint korai és veszélyes az április 19-i nyitás, viszont üdvözölte, hogy a középiskolák csak május 10-én nyitnak, ugyanis az érettségi, felvételi előtt álló diákok könnyen veszélybe kerülhettek volna. Ugyanakkor az óvodába, általános iskolába járó gyerekekről nem tudunk semmit, mondta, mert soha nem tesztelték őket, és ha beviszik a fertőzést zárt térbe, akkor az gyorsan továbbterjedhet.
A PSZ ezért készítette el a kutatást, hogy megtudja, mit gondolnak a pedagógusok a nyitásról. A 21 Kutatóközpont a felmérését húsvét hétfőn indította, közel 10 ezren válaszolták meg, az online kutatásból származó minta esetleges torzulásait súlyozással korrigálták az elemzők. Az így kapott minta három dimenzió mentén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét.
A diákokat jobban féltik, mint magukat
Az eredményeket Fényes Csongor és Galgóczi Eszter, a kutatóintézet két munkatársa ismertette. A közel 10 ezer válasz 6 nap alatt érkezett be, a kitöltési terv dinamikusan zajlott, óránként nagyjából 140-150 pedagógus válaszolt a kérdőívre. Az adatokból kiderül, hogy
a pedagógusok 87 százaléka nem ért egyet az április 19-i iskolakezdéssel.
Csupán a válaszadók 7 százaléka támogatja a tantermi oktatás jövő hétfői folytatását. A felmérésből kiderült, hogy a tanárok 54 százaléka jelezte, amennyiben hétfőn nyitnak az iskolák, visszamennek, ami mögött a hivatástudat és a státuszféltés áll.
A pedagógusok 18 százaléka nem az oktatást "tagadja meg", hanem a munkaformát. Több mint az ötödük tantermen kívüli oktatást folytatna, mert úgy biztonságosan tudnának tanítani. A digitális oktatásra való hajlandóság leginkább a gimnáziumokban mutatkozik meg, ahol ez a forma jobban működik. A pedagógusok 18 százaléka tiltakozó eszközhöz folyamodna, az óvodapedagógusok 25 százaléka szabadságot, táppénzt választana, vagy nem venné fel a munkát.
Ugyanakkor a számokból az is kiderül, hogy a pedagógusok elsősorban nem magukat, hanem a diákjaikat féltik.
A beoltottsággal nő a biztonságérzetük; akik mindkét oltást megkapták, már kevésbé féltik magukat. Azok azonban, akik szeretnék felvenni az oltást, de még nem kaptak értesítést, már egyáltalán nem érzik magukat biztonságban.
Tárgyalást kezdeményeztek
Totyik Tamás PSZ-alelnök elmondta, a kormány úgy nyilatkozott a közelmúltban, hogy a pedagógusok nem akarnak dolgozni, azért "bújnak" a digitális oktatás mögé. Szerinte ez a kutatás bizonyítja, hogy a legnagyobb félelem ellenére is dolgozni akarnak, és a diákokat féltik igazán. „Ne adja Isten, hogy a negyedik hullám kiindulópontjai újra az oktatási intzémények legyenek”, mondta.
A tanárok a fertőzöttségi számokhoz kötik az iskolákba való visszatérést, ami mutatja, mennyire felelősségteljesen gondolkodnak. A gyerekeknek nem kell maszkot viselni, ezért átadhatják a fertőzést. Megemlítette, hogy a pedagógusok április 19-i iskolakezdésről alkotott véleménye egybecseng a szülőkével, ami azt mutatja, hogy
a társadalom részéről komoly elégedettlenség van a jövő hétfői újranyitással kapcsolatban
(A szülők körében a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösség végzett felmérést a témában. Eredményeik szerint a szülők 76 százaléka nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását. A felmérésben egyébként több mint 85 ezren vettek részt.)
Szabó Zsuzsa újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztató végén elmondta, tárgyalást kezdeményeztek a köznevelési államtitkársággal a kutatás eredményeinek ismertetése céljából. Mint mondta, reméli, hogy felmérésük hatására változtatnak az általános iskolák április 19-i nyitásának időpontján.
