Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy a korábbi tervekkel - és egy kihirdetett kormányrendelettel - ellentétben csak az óvodák és az általános iskolák nyitnak ki április 19-én, a középiskolákban május 10-ig (az érettségi szünet végéig) marad a digitális oktatás. Arról is döntött a kormány, hogy 2020 után idén is csak írásbeli érettségit tartanak.
Ezzel válaszoltak a pedagógusok és a diákok néhány aggályára, legfőképpen arra, hogy mi értelme a végzős évfolyamot pont az érettségi előtti két hétre visszarendelni az iskolába, és kitenni a fertőzés veszélyének.
A pedagógus-szakszervezetek azonban továbbra sem teljesen elégedettek. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hivatalos reakciójában azt írta "fenntartjuk, hogy nem csak a középiskolák esetében, hanem a teljes ágazatban komoly veszélyeket hozhat az április 19-i nyitás, ezért nem szabad, veszélyes kinyitni az iskolákat ebben az időpontban."
Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ) szintén úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy "az általános iskolákban, óvodákban nagy a fertőzésveszély, hiszen ott a biztonságos távolságtartás, a maszkviselés betarthatatlan, így nem tudjuk elfogadni, hogy ezek az intézménytípusok kinyitnak április 19-én".
A szakszervezetek két okból ellenzik az április 19-i nyitást: egyrészt azért, mert a múlt héten illetve ezen a héten beoltott pedagógusokban addig nem alakul ki megfelelő védettség, másrészt azért, mert a brit vírusmutáns a gyerekekre és családtagjaikra is veszélyes, országos szinten pedig a járvány újbóli előretörését okozhatja.
A pedagógusok oltása egyébként információink szerint viszonylag flottul megy.
A hivatalos tájékoztató oldalon közölt adatok szerint múlt héten 78 ezer pedagógust hívtak SMS-ben oltópontra, közülük 66 685 fő jelent meg. Ezen a héten 101 013 fő beoltását tervezik, 33 634 pedagógus pedig életkora vagy betegsége miatt már korábban megkapta az oltást (vagy legalábbis az első adagját).
Sikerült elérni, hogy a pedagógusok mellett az oktatást segítő munkatársakat és az iskolák más dolgozóit (például a takarítókat vagy a konyhai személyzetet) is beoltsák – mondta lapunknak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. 200 ezer körül van az oktatásban dolgozók teljes létszáma, a kormány által publikált oltási adatok tehát azt mutatják, hogy nagyon magas, szinte teljes körű lehetett a regisztráció a körükben.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja is kiugróan magas oltási hajlandóságról számolt be, azt azonban fájlalja, hogy a gyerekotthonokban és a tanodákban dolgozók kimaradtak a soron kívüli oltásból. Előfordult, hogy valaki a regisztráció ellenére nem kapott meghívót, de a szakszervezethez beérkező eseteket utólagos adategyeztetéssel megoldották, ebben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is segítőkész volt, akivel közvetlen e-mail kapcsolatban álltak.
A most megkapott (jellemzően Pfizer) vakcina első adagja azonban április 19-ig biztosan nem ad teljes védettséget a pedagógusoknak. Az az érv sem igazán áll meg, hogy mások még kisebb vagy semmilyen védelemmel is bejárnak dolozni. Szabó Zsuzsa szerint a pedagógusok helyzetét nem lehet összehasonlítani más, a járvány idején is dolgozó munkavállalókéval.
„Az új szabályozás értelmében az üzletekben 10 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhat; az osztálytermekben, iskolai közösségi terekben ez a távolságtartás lehetetlen, sokszor összeér a gyerekek válla.
A zárt terekben kötelező maszkviselés is nehezen megvalósítható, különösen az óvodában és az alsó tagozaton. És míg a hivatalokban plexifallal védik a dolgozókat, egy tanító nem teheti meg, hogy nem megy oda a gyerekhez, nem vezeti a ceruzáját."
A PSZ hiába fordult közérdekű adatigényléssel a Klebelsberg Központhoz és a minisztériumhoz, nem kapott adatokat arról, hány pedagógus fertőződött meg koronavírussal a járvány alatt. A szakszervezethez befutott információk alapján azonban legalább 70 koronavírus-fertőzésben elhunyt iskolai dolgozóról tudnak.
„A kormány a gazdaság működőképességének megőrzése érdekében frontvonalba küldte a pedagógusokat, ezt jól jelezte, hogy a második hullám idején, novemberben csak a középiskolák tértek át a digitális oktatásra, az általános iskolák nem, és az óvodák is nyitva maradtak. Hihetetlen áldozatot vállaltak a kollégák, ezért is nehezményezzük, hogy a pedagógusok, oktatásban dolgozók oltására csak hosszú küzdelem után volt hajlandó a kormány” – mondja Szabó Zsuzsa.
Nagy Erzsébet ehhez hozzáteszi, hogy néhány napja egy olyan pedagógus is meghalt koronavírusban, aki korábban megkapta a védőoltás első dózisát. "Április 19-én a vírusfertőzés szempontjából még nem megfelelően védett pedagógusokat és teljesen védetlen gyerekeket akarnak visszaküldeni az iskolákba. Ráadásul a szülők is jellemzően fiatalok, még messze van az oltásuk.
Az iskolák így a vírus hatalmas elosztóközpontjaivá válhatnak."
A két szakszervezet egységesen ellenzi az április 19-i nyitást, de megoldási javaslataik már némiképp eltérnek. A PSZ május 3-án el tudná képzelni az óvodák, általános iskolák kinyitását "amennyiben biztosítható a csoportok, osztályok bontása és a megfelelő távolságtartás" - mondja Szabó Zsuzsa. Nagy Erzsébet szerint nem kellene előre rögzíteni egy nyitási dátumot, hanem "az aktuális járványhelyzet ismeretében lehetne dönteni. Ha csak júniusban biztonságos a nyitás, akkor pedig el lehet gondolkodni azon, van-e értelme egy-két hétre berendelni a gyerekeket."
A PSZ tárgyalna a kormánnyal a nyitás feltételeiről, ismét felvették a kapcsolatot Kásler Miklós miniszterrel és Maruzsa Zoltán államtitkárral, de választ egyelőre nem kaptak. Pedig Szabó Zsuzsa szerint "fontos lenne, hogy ne egyéni engedetlenségi akciók, hanem szakmai érvek és világos szabályok határozzák meg az iskolák, óvodák újranyitásának menetét.”
A PDSZ közben maga is engedetlenségi akcióba kezdett, honlapjukon közzétettek egy felhívást, ami alapján a nevelőtestületek megtagadhatják a megjelenést az iskolában, arra hivatkozva, hogy az a saját egészségüket és mások egészségét veszélyeztetné. Nagy Erzsébet hangsúlyozza, hogy ezzel nem magát a munkavégzést tagadják meg, hiszen a digitális oktatásra rendelkezésre állnak.
"Jó lenne, ha minél többen csatlakoznának az akcióhoz, egy egész szakmát ugyanis nem érhet retorzió"
- mondja Nagy, aki arra is lát jogi lehetőséget, hogy a szülők ne engedjék iskolába gyereküket. "Egy 2012-es Emmi-rendelet szerint igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha a tanuló alapos indok miatt nem tud eleget tenni kötelezettségének. Márpedig a mai járványhelyzetben a vírustól való félelem alapos oknak számít."
Vannak szülők, akik egyetértenek vele. "Nem fogom se óvodába, se iskolába engedni őket" - mondta a Narancs.hu-nak egy kétgyermekes édesanya, akinek gyerekei egy Fejér megyei település óvodájába és iskolájába járnak. "Két kisgyerekkel nem engedhetem meg magamnak, hogy ha hazahozzák a vírust, mi elkapjuk, olyan rosszul legyek, legyünk, hogy nem tudunk gondoskodni a gyerekekről. Kire bízzuk őket, ha mi itthon fekszünk majd lázasan?" - kérdezte.
Egy másik, lapunk által megkérdezett úgy nyilatkozott, feleségével mérlegelik, engedjék-e iskolába a gyerekeiket. A családjával a pesti agglomerációban élő szülő korainak gondolja a nyitást, szerinte a korlátozások egy-két héttel tovább történő fenntartása is sokat számítana a járvány visszaszorítása szempontjából.
Bura Veronika, a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösség képviselője az ATV-nek csütörtökön úgy nyilatkozott, a Szülői Hang kérdőívéből, amit több mint 71 ezer szülő töltött ki, az szűrhető le, hogy a szülők 80-90 százaléka biztonságosabbnak érzi, ha otthon tarthatja a gyerekét, vállalva azt a kockázatot is, ha lemarad az iskolában, vagy nem fogják igazolni a hiányzásokat.
