Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, amelyben a kormány azt foglalja össze az Európai Bizottság felé, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot - írja a Portfolio.hu.
A program 9 komponensből áll (demográfia és köznevelés, egyetemek megújítása, települések és régiók felzárkóztatása, vízgazdálkodás, fenntartható és zöldközlekedés kialakítása, energetika és zöld átállás, körforgásos gazdaság megteremtése, digitalizáció fejlesztése, egészségügy), az 5900 milliárd egyhatoda pedig az egészségügy fejlesztését érintené.
Az egészségügy esetében 6 célt tűz ki a dokumentum:
- alapellátás fejlesztése a háziorvosok szerepének erősítésére, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítésére és a szakellátás tehermentesítésére
- a XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása
- Dél-budai Centrumkórház
- az orvosok jövedelemviszonyainak rendezése, a hálapénz kivezetése
- egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztéséhez szükséges beruházások megvalósítása
- az egészségügy digitális átállásának támogatása - a kormány az információs és kommunikációs technológiákat használná nagyobb mértékben a megelőzésben, a diagnosztikában, a betegellátás során, valamint a nyomon követés javítása érdekében, csökkentenék a papír alapú dokumentációt, és cél, hogy a gyógyítás a személyes találkozók helyett a telemedicina nyújtotta lehetőségek felé terelődjön.
A kormányzati anyag szerint
az alapvető cél, hogy az alapellátások a lakóhelyhez közel, míg a magas szakmai kihívást jelentő ellátások centralizáltan valósuljanak meg.
Ennek jegyében csökkentenék az ellátórendszer kórházközpontúságát, az alapellátásban a praxisközöségek létrehozása lenne az elsődleges cél, mert a praxisközösségekbe tartozó betegek az alapellátás során más szakorvosi vizsgálatokkal összhangban juthatnának a megfelelő szakorvosi ellátáshoz.
A magasabb szintű ellátásokat biztosító kórházi ellátórendszerhez viszont alapjaiban tervez hozzányúlni a kormány: jelenlegi ellátási redundanciákról, koncentrálási igényről, profiltisztításról beszél. A dokumentum szerint ugyanis "jelenleg sok esetben egy megyén (vagy akár az egyes intézményeken) belül a szakmai struktúrát tekintve redundanciák fedezhetőek fel", ezért "az egyes szakmák szerinti ellátásokat a megyéken, régiókon belül koncentrálni javasolt, így az adott helyen nagyobb esetszámmal, nagyobb hatékonysággal és magasabb szakmai szinten tudják ellátni a betegeket". Ez lenne a profiltisztítás, amely a szöveg szerint lehetővé teszi, hogy az aktív ellátásokat végző 40 kórházban az ellátás hatékony legyen.
Centralizálnák ugyanakkor a kórházak struktúráját is: a kisebb térségi, városi kórházak a megyei vezető intézmény irányítása alá kerülnének, és bizonyos kórházakban profilváltásra is sor kerülhet, egyes szolgáltatóknál "nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus és ápolási ellátások, illetve a járóbeteg-szakellátás irányba is átcsoportosíthatóak további kapacitások".
Összességében a dokumentum szerint
csökkenni fognak az aktív ágyak, főleg a megyei kórházak alá rendelt kisebb intézményekben,
ezt jelzi az a mondat is, hogy "a hatékonyságnövelés egyik célja az aktív ágyak kihasználtságának növelése".
A centralizált kórházakat viszont felfejlesztenék, a dokumentum infrastrukturális felújításokat, ápolási és orvostechnikai eszközök beszerzését is szükségesnek nevezi.
Végül
"a legmagasabb progresszivitási szintű, speciális ellátásokat az országos gyógyintézetek biztosítják, ahol rendelkezésre áll a megfelelően felkészített személyzet és a szükséges eszközpark is".
Szó esik az anyagban az infektológiai ellátóhelyek felújításáról, új mentőállomások építéséről illetve felújításáról, és hogy a COVID-19 világjárvány tapasztalatai rámutattak arra, hogy a fekvőbeteg-ellátás infrastrukturális megerősítése az egyik legfontosabb cél a jelenlegi rendszerben. Célként fogalmazzák meg bizonyos országos intézetek, centrumkórházak fejlesztését, az infektológiai ellátóhelyek megerősítését, speciális igényeknek megfelelő járványkórházak, illetve pulmonológiai hálózat kialakítását.
De bekerült az anyagba az a Dél-budai Centrumkórház létrehozása is, amelyet eszerint az uniós pénzből finanszíroznának.
Az anyag szól az orvosokról is és elismeri, hogy kritikus a humánerőforrás-ellátottság az ágazatban: "Az elmúlt években véghezvitt béremelések pozitív hatásai már láthatóak, de nem elégségesek. Az egészségügyi szakemberek életkori, területi megoszlása és létszám adatai a közeljövőben kialakuló humánerőforrás krízishelyzetet vetítik előre" - áll a dokumentumban, amely
egy újfajta bérfejlesztést helyez kilátásba, amelyet két év alatt, több lépcsőben valósítanának meg az orvoshiánnyal leginkább érintett 14 megyében, beleértve a szakorvosokat, háziorvosokat, fogorvosokat és az iskolaorvosokat is.
De a lap beszámolója szerint ebbe az anyagba is bekerült egy utalás a sportbra, mondván az egészségi állapotot alapjaiban határozza meg a fizikai aktivitás mértéke, a mindennapi sportot pedig könnyen elérhető létesítményekkel lehet még vonzóbbá tenni, fontos lenne ezért a sportinfrastruktúra fejlesztése is.
