A Professzorok Batthyány Körének elnöke: A sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól

  • Gera Márton
  • 2019. február 20.

Belpol

Interjút adott a Narancsnak Náray-Szabó Gábor, a kormánypárti kör elnöke, aki azt is elmagyarázta, szerinte miért nem gond Mészáros Lőrinc gazdagodása.

A holnaptól kapható Magyar Narancsban interjút olvashatnak Náray-Szabó Gáborral. A beszélgetésnek az volt az apropója, hogy olyan alapítványi felállást javasolt az MTA körüli problémák megoldására a Professzorok Batthyány Köre, ami nagyban hasonlít a kormány által még be nem terjesztett, de nagyrészt már elkészült törvényjavaslatra.

A szervezet elnöke azonban beszélt másról is: szerinte a sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól, és Mészáros Lőrinc gazdagodása sem visszatetsző.

Íme, egy részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A propaganda sem zavarja?

Náray-Szabó Gábor: Nem kell olvasni. A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát.

MN: Ezzel meg van oldva a probléma?

NSZG: Ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt.

MN: Egy kereskedelmi reklám és a sorosozás közé azért nehéz egyenlőségjelet tenni.

NSZG: Úgy gondolom, hogy a sorosozás esetében nem egy személy elleni akcióról van szó, hanem egy irányzatot egyetlen szóval jelölnek meg, és ez a legegyszerűbb.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mégiscsak kipécéznek egy embert, és ellene hangolják a közvéleményt.

NSZG: Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok.

MN: A Professzorok Batthyány Körében van is erről vita?

NSZG: Szokott lenni. De egy dolog nagyon fontos: a sorosozás nem az értelmiségnek szól. Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne.

MN: És ez ön szerint felmenti a kormányt?

NSZG: Akkor nem mentené föl, ha Soros György személyét támadnák, de úgy gondolom, hogy nem ez történik.

(...)

Az interjúban szóba került az MTA ügye is:

MN: Az önök javaslatára hogyan reagált az MTA vezetése és Palkovics László?

NSZG: Írtak egy levelet, és mindketten azt írták, hogy tárgyalási alapnak tekintik.

MN: Ez azt jelenti, hogy a mostani tárgyalásokon a Professzorok Batthyány Köre is jelen lesz?

NSZG: Nem. Ha meghívnak, köszönettel vesszük, de nem hiszem, hogy igényt fogunk erre tartani.

MN: Akkor miből gondolja, hogy az önök koncepciója megvalósul?

NSZG: A válaszlevelekből, amelyekben azt állt, hogy továbbgondolhatónak tartják ezt a javaslatot.

MN: Azzal egyetért, amit Parragh László iparkamarai elnök mondott, hogy az alapkutatásokra nincs szükség?

NSZG: Árnyalnám a dolgot, illetve megpróbálnám megérteni, hogy miért tette ezt a kijelentést Parragh László. Kérdés, hogy ezek a szereplők miért nyilatkoznak negatívan az alapkutatásokról. Azt hiszem, hogy állami forrásokért megy itt a verseny, és nem látják, hogyan hasznosulhat az a sok pénz, amit az állam az alapkutatásokra költ.

Az Akadémia és Palkovics csörtéjét még hosszan elemezte Náray-Szabó, ahogy az is szóba került, hogy hátrébb kell-e sorolni a humán tudományokat, menynit kell költenie Magyarországnak atomkutatásra és Arany János életművének elemzésére. A kémikus azt is elárulta, mi a baja az MTA melletti tüntetésekkel, és tart-e attól, hogy a tudósok hátrahagyják az országot.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. A lap csütörtöktől kapható a standokon, vagy megrendelheti itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.