A Professzorok Batthyány Körének elnöke: A sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól

  • Gera Márton
  • 2019. február 20.

Belpol

Interjút adott a Narancsnak Náray-Szabó Gábor, a kormánypárti kör elnöke, aki azt is elmagyarázta, szerinte miért nem gond Mészáros Lőrinc gazdagodása.

A holnaptól kapható Magyar Narancsban interjút olvashatnak Náray-Szabó Gáborral. A beszélgetésnek az volt az apropója, hogy olyan alapítványi felállást javasolt az MTA körüli problémák megoldására a Professzorok Batthyány Köre, ami nagyban hasonlít a kormány által még be nem terjesztett, de nagyrészt már elkészült törvényjavaslatra.

A szervezet elnöke azonban beszélt másról is: szerinte a sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól, és Mészáros Lőrinc gazdagodása sem visszatetsző.

Íme, egy részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A propaganda sem zavarja?

Náray-Szabó Gábor: Nem kell olvasni. A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát.

MN: Ezzel meg van oldva a probléma?

NSZG: Ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt.

MN: Egy kereskedelmi reklám és a sorosozás közé azért nehéz egyenlőségjelet tenni.

NSZG: Úgy gondolom, hogy a sorosozás esetében nem egy személy elleni akcióról van szó, hanem egy irányzatot egyetlen szóval jelölnek meg, és ez a legegyszerűbb.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mégiscsak kipécéznek egy embert, és ellene hangolják a közvéleményt.

NSZG: Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok.

MN: A Professzorok Batthyány Körében van is erről vita?

NSZG: Szokott lenni. De egy dolog nagyon fontos: a sorosozás nem az értelmiségnek szól. Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne.

MN: És ez ön szerint felmenti a kormányt?

NSZG: Akkor nem mentené föl, ha Soros György személyét támadnák, de úgy gondolom, hogy nem ez történik.

(...)

Az interjúban szóba került az MTA ügye is:

MN: Az önök javaslatára hogyan reagált az MTA vezetése és Palkovics László?

NSZG: Írtak egy levelet, és mindketten azt írták, hogy tárgyalási alapnak tekintik.

MN: Ez azt jelenti, hogy a mostani tárgyalásokon a Professzorok Batthyány Köre is jelen lesz?

NSZG: Nem. Ha meghívnak, köszönettel vesszük, de nem hiszem, hogy igényt fogunk erre tartani.

MN: Akkor miből gondolja, hogy az önök koncepciója megvalósul?

NSZG: A válaszlevelekből, amelyekben azt állt, hogy továbbgondolhatónak tartják ezt a javaslatot.

MN: Azzal egyetért, amit Parragh László iparkamarai elnök mondott, hogy az alapkutatásokra nincs szükség?

NSZG: Árnyalnám a dolgot, illetve megpróbálnám megérteni, hogy miért tette ezt a kijelentést Parragh László. Kérdés, hogy ezek a szereplők miért nyilatkoznak negatívan az alapkutatásokról. Azt hiszem, hogy állami forrásokért megy itt a verseny, és nem látják, hogyan hasznosulhat az a sok pénz, amit az állam az alapkutatásokra költ.

Az Akadémia és Palkovics csörtéjét még hosszan elemezte Náray-Szabó, ahogy az is szóba került, hogy hátrébb kell-e sorolni a humán tudományokat, menynit kell költenie Magyarországnak atomkutatásra és Arany János életművének elemzésére. A kémikus azt is elárulta, mi a baja az MTA melletti tüntetésekkel, és tart-e attól, hogy a tudósok hátrahagyják az országot.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. A lap csütörtöktől kapható a standokon, vagy megrendelheti itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.