A régióban a magyar minimálbér éri a legkevesebbet

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 16.

Belpol

Hiába büszkélkedik a kormány, lassan mindenki lehagy minket.

A régiós országok igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából, Magyarországon azonban ez nem látszik - írja az mfor.hu.

A portál a lengyel-kormány közelmúltban bejelentett minimálbér-emelésének hírére vizsgálta meg, hogy hogyan állnak a környező országok a dolgozóknak biztosított legkevesebb fizetés terén.

A régió országaiban ugyanis komoly minimálbér-emelési trend látható: a lengyel bejelentés szerint 2023 végére 4000 zlotyra vagyis több mint 305 ezer forintra emelnék a kötelezően adandó legkisebb bért; de a szlovákok sem maradnak el ettől, ott is több mint 10%-os emelést javasolnak.

A számok szerint a várható emelések után

  • a lengyel bér már 31 százalékkal,
  • a szlovák 20 százalékkal,
  • a cseh 12 százalékkal magasabb,
  • a román minimálbér pedig mindössze 2 százalékkal alacsonyabb a magyarnál.

 

Nettósítva ez azt jelenti, hogy

  • a csehek 466 euróból (155 ezer forint),
  • a lengyelek 474 (157 ezer forint),
  • a szlovákok pedig 487 euróból (162 ezer forint) élhetnek majd a tervezett emelés után.
  • Csak Romániában előnytelenebb minimálbéresek nettó helyzete: ők az adzás után 278 eurót (92 ezer forintot) kapnak.

Eközben a magyarországi tervezetek szerint a hatéves bérmegállapodás értelmében 8 százalékkal emelkedhet a minimálbér jövőre vagyis bruttó 149 ezer forintról közel 161 ezerre. Ez az adózás utáni nettósított összeget nézve azt jelenti, hogy  jövőre a magyar minimálbéresek havonta 320 euróból (10.6 ezer forint) gazdálkodhatnak a mostani 306 euró után.

Bár mindebből úgy tűnik, hogy Magyarország nem sereghajtó, de a fenti összegek vásárlóerő-paritáson számolt (jövő évre becsült) valós értékei közül a a magyar minimálbéré a legkisebb. Hiába alacsonyabb ugyanis nominálisan a román nettó minimálbér, az érintettek többet tudnak vásárolni belőle, mint a magyarok idehaza.

Ahogy írják: "a magyar minimálbéresek régióbeli kedvezőtlen helyzetét részben tehát maga az állam idézi elő a bruttó bérek kiemelkedő mértékű adóterhelésével." Hozzátesziik: "A jelenlegi trendeket figyelve megállapítható, hogy a régióban a magyar mininálbéresek tekinthetők a legszegényebbnek, a legkisebb értékkel bíró minimálbérrel.+

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.