A rendőrség azonosította, ki írta a Magyar Nemzet náci időkre emlékeztető cikkét Szabó Tímeáról

  • 2020. október 30.

Belpol

A cikk Szabót a "háttérhatalom biológiai fegyverének" nevezte, ilyet utoljára a náci propaganda írt le valakiről.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a rednőrség kiderítette, ki volt a szerzője annak az Zummer Fülöp álnéven írt cikknek, amely a Magyar Nemzetben jelent meg, s a politikust a náci Der Stürmert idéző jelzőkkel illette.

Szabó Tímea a cikk miatt jogi lépéseket indított: első fokon pert is nyert a napilappal szemben az emberi méltóságot durván sértő cikk miatt, és a személyiségi jogi perrel párhuzamosan pedig feljelentést is tett - emlékeztet a 24.hu.

Szabó a posztban leírja: "úgy tűnik, a rendőrség meg is találta a kormánypropaganda lapjaiba Zummer Fülöp álnéven írogató „bátor” „újságírót”: valódi neve Szikszai Péter."

Kiemeli: "Jegyezzük meg ezt a nevet és ezt az arcot! A rendőrség nyomozása alapján ő az, aki a 21. században le meri írni, sőt az Orbán Viktor kicsit sem keresztény kormánya által finanszírozott lapban megengedik neki, hogy leírja azt egy politikai ellenfeléről, egy édesanyáról, hogy „a háttérhatalom biológiai fegyvere”. A cikkben leírt jelzőket utoljára a náci időkben használták zsidó honfitársainkra, és sajnos tudjuk, az hova vezetett."

Hozzáteszi, a rendőrség továbbá megnevezte a cikk megjelenésére engedélyt adó szerkesztőt is: dr. Toót-Holló Tamást.

Az azonosítás után a rendőség a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz utalta az ügyet. Szabó emellett Szikszairól megjegyzi:   neve nem ismeretlen Orbán Viktor propagandagépezetéből, hiszen aMagyar Nemzeten kívül dolgozott a HírTV-ben és az Echo TV-ben vezérigazgató-helyettesként, illetve a Magyar Időkben főszerkesztő-helyettesként is.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.