Az Európai Bíróságon az Erzsébet utalvány

A rendszer jegye

  • Zsidai Péter
  • 2014.06.08 12:05

Belpol

A hazai étkezésiutalvány-piacot uraló három francia érdekeltségű cégből egyet bedöntött, kettőt a tönk szélére sodort az Orbán-kormány az Erzsébet utalvány bevezetésével. Az Európai Bizottság évek alatt sem tudta rávenni a magyar kormányt az uniós jogba ütköző szabályok megváltoztatására. Az európai közösségi jogot több ponton sértő ügyről az Európai Bíróság fog dönteni.

Egyik évről a másikra négymilliárd forintot bukni - ezzel járt az étkezési utalványok piacának államosítása, vagyis az Erzsébet utalványok kormányzati helyzetbe hozása az addigi legjelentősebb hazai utalványkibocsátó, az Edenred Kft. számára 2012-ben. A második Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, magához köti be a béren kívüli juttatások pénzcsapját, lehetetlen helyzetbe hozva az addig domináns francia érdekeltségű társaságokat: az Edenred mellett a Sodexo Pass Hungária Kft.-t és a Le Chéque Déjeuner (LCD) Étkezési Utalvány Gyártó és Forgalmazó Kft.-t. A személyijövedelemadó-törvényt úgy módosították, hogy a munkáltató az Erzsébet utalványok és a SZÉP kártya után 2012-től 31 százalék - idén már 35 százalék - adót fizet, viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik - és ez az intézkedés le is rendezte a piacot, hiszen a munkáltatók a pénztárcájukhoz és a kormányzati szándékhoz igazodva átnyergeltek az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-hez (korábbi nevén Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.).

Az Erzsébet utalvány tarolt, a francia hármas csak addig tudta úgy-ahogy őrizni pozícióit, amíg a kormány meg nem állapodott a legnagyobb kiskereskedelmi láncokkal is az Erzsébet elfogadásáról. A CBA, a COOP, a Reál után szép sorban a Tesco, a Spar, az Auchan, a Lidl, az Aldi is beválthatóvá tette az Erzsébet utalványokat, így aztán egyetlen érv sem maradt a Sodexo-, Edenred- és LCD-utalványok forgalma mellett. Főleg, hogy a kormány menet közben még egyet csavart a szabályozáson: 2013-tól a fogyasztásra kész hideg és meleg ételt - nincs pontosan körülírva, mik ezek, de a megvásárolt élelmiszerek többsége ide sorolható - már csak Erzsébet utalványra lehet venni.

Megszerzési szakasz

A cafeteriautalványok piaca 2010-ig jellemzően francia övezet volt, az említett három társaság a piac 90 százalékát uralta. A Narancs által megkérdezett szakértő a francia dominancia okát az ott jellemzően erős szakszervezeti mozgalomból eredezteti (Franciaországban a hatvanas években bevezették a béren kívüli juttatások közé az étkezési utalványokat). A know-how-val rendelkező francia utalványforgalmazók a rendszerváltozás után azonnal megjelentek Magyarországon, és kaszáltak rendesen. A piac maradék 10 százalékán a nagyobb kiskereskedelmi láncok (Tesco, Spar, Cora) és négy kisebb utalványkibocsátó osztozott/osztozik: a Pannon Ticket, valamint három hazai vállalkozás terméke, a Puebla, a honvédséggel szerződő Első Magyar Cafeteria, és a postai dolgozókra építő Posta Paletta. Ezek az utóbbi évek termékei, és egyformán szerény eredményt produkálnak - információink szerint 2010-ig mindhárom kibocsátó abban bízott, hogy ő lesz a kiválasztott Magyar Utalvány, amelyet egyeduralkodóvá tesz Orbán. Tudjuk: nem így lett.

A 200-250 milliárd forgalmúra becsült piacot - ebben valamennyi, utalvánnyal igénybe vehető béren kívüli juttatás benne van, nem csak a legnagyobb tételt jelentő étkezési jegyek - 2012-ig az Edenred és a Sodexo Pass Hungária Kft. vezette. A kormány piacszűkítő intézkedése miatt a Sodexo tekintélyes, 2 milliárd forintos kiesést nyelt le, 2012-re 5 milliárdról 3 milliárd forintra zsugorodott a nettó árbevétele, eredménye pedig 2,5 milliárdról 800 millióra csökkent - de nem lett veszteséges. Nem így az Accor Hotels csoportról 2010-ben levált Edenred, amely szintén 21 éve van jelen Magyarországon, a jól ismert Ticket Restaurant étkezési utalványokat forgalmazva. Az Erzsébet utalványok megjelenésével árbevétele 5 milliárdról 977 millió forintra zuhant, és 200 millió forint veszteséget mutatott az adózott eredménye. A piacra a honfitársaik után három évvel később, 1996-ban lépő LCD-t pedig sikerült összeroppantania az Orbán-kormánynak: tavaly bezárta magyarországi irodáját. Az LCD 520 milliós veszteséggel teljesített 2012-ben, tavaly decemberben 878 millió forintos törzstőkéjét 3 millióra szállította le, kiegyenlítette tartozásait, kifizette a végkielégítéseket, a maradék pénzt pedig hazavitte - igaz, magyar leányvállalatát nem számolta fel. Mindhárom cégnél száz feletti az elbocsátottak száma.

Egyelőre sem a Sodexo Pass, sem az Edenred nem tervezi a kivonulást Magyarországról - értesültünk piaci forrásokból. Az Edenred csökkentett üzemmódra kapcsolt, a francia menedzsmentet is hazahívták, az ügyvezetést a magyar fejlesztési igazgató vette át, továbbá a vállalat működését meghatározó komplett részlegeket szüntettek meg. A Sodexónál is voltak elbocsátások, és az új helyzethez igazították a működést, de nem zárják be a csekk-üzletágat. A jól teljesítő testvércég, a Sodexo Magyarország Kft. munkahelyeken, oktatás-nevelési, egészségügyi és szociális intézményekben működtet konyhát, éttermet, továbbá létesítmény-gazdálkodással is foglalkozik; 1830 főt alkalmaz, 14 milliárd forintos bevétele volt, és egymilliárd forint adózott eredményt ért el. (Egyik üzletág természetesen nem fedezi a másik veszteségeit, ezek elkülönülten is működnek.) Az Edenred a béren kívüli juttatások egyéb termékeinek - beiskolázási, sportolási, kulturális és ajándékutalvány - forgalmazásával igyekszik a felszínen maradni; ezen a területen a kormány egyelőre nem számolta fel a versenyt. (A Narancs mindkét társaságot kereste, de egyik sem kívánt nyilatkozni.)

A Cafeteria Trend Magazin felmérése szerint 2013-ban a magyar vállalatok 62 százaléka használta a cafeteriarendszert, ami az elmúlt három évre vetítve 10 százalékos növekedés. A leggyakrabban felkínált fix juttatás az Erzsébet utalvány volt, amelyből tavaly 84 milliárdot költött el a boltokban a dolgozó magyar nép. A béren kívüli juttatások java viszont az üdülési csekket felváltó és szállásra, vendéglátásra, szórakoztató és kulturális programokra fordítható SZÉP kártyán (Széchenyi Pihenő Kártya) érkezik a munkavállalókhoz (mégpedig három alszámlára: szálláshely-szolgáltatásra 225 ezer forintot, vendéglátásra 150 ezer forintot, a szabadidő kulturált eltöltésére 75 ezer forintot utalhat a munkáltató). A SZÉP kártya 2011-es bevezetésének elsődleges célja az egymillió munkahely megteremtése volt. A kormány úgy látta, "az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, akik között sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek nagy része a turizmus területén jöhet létre: az ágazat tömegesen képes alkalmazni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt" - olvasható a kormany.hu oldalon. A remények szerint a kártyának köszönhetően 3-5 éven belül a hazai turizmus 35 százalékkal bővül, és ez a növekedés szívja fel a képzetlen és egyelőre inaktív munkaerőt. Csakhogy a SZÉP kártya esetében is korlátozták a versenyt: bár az Erzsébet utalványhoz hasonló kiemelt státuszt kapott, és szintén 35,7 százalékkal adózik, csak olyan pénzügyi szervezet bocsáthatja ki, amely rendelkezik önkéntes biztosítópénztárral. E feltételnek három bank felel meg: az OTP, a K&H és az MKB (utóbbi OTP-s felvásárlásáról egyre több hírt hallani).

Megtartási szakasz

A cafeteriarendszer új szabályozása ellen a tervek nyilvánosságra kerülésekor mindhárom francia utalványkibocsátó tiltakozott, majd diplomáciai útra terelték sérelmeiket: a francia kormány 2010 végén jelezte a problémát, 2011. novemberben Nicolas Sarkozy francia elnök levelet írt Orbán Viktornak, 2012. áprilisban a francia külügyminisztériumba kérették a párizsi magyar nagykövetet. Itt személyesen fejtették ki a harmadik Orbán-kormány leendő külügyminiszterének, Trócsányi Lászlónak, hogy Franciaország aggodalommal tekint a törvénymódosításokra, amelyek károsan érintenek külföldi cégeket, köztük francia vállalatokat is, és sajnálkozásukat fejezték ki, hogy mindegyik kísérlet eredménytelen volt a konfliktus rendezésére. Ám hogy végül ki panaszolta be az Európai Bizottságnál (EB) a magyar cafeteria-rendszerben végrehajtott változtatást, nem került nyilvánosságra; a Bruxinfó értesülése szerint a panasz piaci oldalról érkezett.

A belső piaci EU-biztos szóvivője 2012. februárban nyilatkozott arról, hogy a testület elemezni kezdte, sértik-e a változások a szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló uniós jogszabályokat. Chantal Hughes akkor még kérdésesnek nevezte, hogy a jogszabály és az állam által folytatott gyakorlat diszkriminatív hatással van-e egyes vállalkozókra, vállalkozói körre. Azóta ez eldőlt: mind a francia, mind a magyar kormány kézhez kapta a maga kérdéseit, és a válaszok alapján 2012 júniusában az EB úgy döntött, elindítja a kötelezettségszegési eljárást. 2012 novemberében az EB indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteriautalványok piacának korlátozása miatt. Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a cafeteriaszolgáltatásoknál négy hetet adott Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. Mivel ezt hazánk nem tette meg a határidők lejártával sem, a kötelezettségszegési eljárást harmadik szakaszba léptették, és 2013 júniusában döntöttek az ügy Európai Bíróságra küldéséről. Az Európai Bizottság megítélése szerint a 2012. január óta hatályban lévő szabályozás ellentétes a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad nyújtásának az EU alapszerződésében rögzített elveivel, és a 2006-ban hatályba lépett szolgáltatási irányelvvel sincs összhangban. A magyar szabályozást nem találták megkülönböztetésmentesnek, közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolhatónak, szükségesnek és arányosnak. A SZÉP kártya esetében a piacot mesterségesen felosztottnak minősítették. Magyarország azzal érvelt, hogy a korlátozásokat a SZÉP esetében a szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek a védelme, az Erzsébet utalványoknál szociálpolitikai célok és az adórendszer koherenciája indokolta. Az Európai Bizottság egyik indokot sem akceptálta. A hivatkozott célkitűzések közérdeken alapuló kényszerítő okokként való elismerhetőségét a bizottság nem vitatta, azonban úgy vélte, az intézkedések túllépték az elérni kívánt közérdekű célok garantálásához szükséges és arányos mértéket. A szóban forgó közérdekű célkitűzések kevésbé korlátozó rendelkezések révén is elérhetők - mondták ki.

A magyar cafeteriarendszer újraszabályozása a C-179/14 aktaszámot kapta az Európai Bíróságon. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a kifogásolt jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, a magyar jogalkotónak azonnal meg kell őket szüntetnie - ellenkező esetben Magyarország pénzbírságra számíthat.

Terjeszkedési szakasz

Az Európai Bizottság kételkedését a monopolisztikus intézkedések indokoltságában akár az a tempó is igazolja, amivel az Erzsébet utalványt forgalmazó társaság ingatlanbizniszbe kezdett. Az átirányított milliárdokat (évi 5 és 10 milliárd közötti értékűre becsülik a társaság nyereségét) ugyanis nem csak szociális célokra fordítják az Erzsébet Program keretében - gyermekek, nagycsaládosok, szociálisan rászorulók üdültetésére, amire idén 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre -, hanem piaci terjeszkedésre is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2013-ban 17 üdülőt adott át a 2012 decemberében alapított Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-nek; többek között hozzá került a zánkai gyermekváros - ezt az immár legendássá vált felcsúti Mészáros és Mészáros Kft.-vel újíttatta fel egymilliárd forintból -, két siófoki, két balatonvilágosi és egy fonyódi üdülőingatlan, és a gyerektáboroztatási profilba kevéssé illeszthető budapesti Erzsébet téri Gödör is. A társaság 1,7 milliárdból varázsolta újjá a Gödröt, 1,5 milliárdból székházvásárlásra is futotta. De ez piskóta ahhoz képest, ahogy 2013 júniusára bevásárolta magát a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány másik cégébe, a Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-be. A Hunguest a szakszervezeti üdülővagyont kezelte úgy, hogy 1998-ig apportként bevitte a Leisztinger Tamás érdekeltségében lévő Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt.-be, és ezáltal kisebbségi tulajdonosa lett. Amint a HVG megírta, az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. négymilliárd forint alaptőkével alapította az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-t. A Hunguest Vagyonkezelő 10,4 milliárd forintos jegyzett tőkéjét a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány négymilliárd forinttal emelte meg, az új részvényeket az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. jegyzi, ellenértéküket azonban nem pénzbeli hozzájárulásként adta oda a Hunguest Vagyonkezelőnek, hanem egy huszáros vágással az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-t engedte át. Ezáltal az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. rátette a kezét a Hunguest vagyonának és a szállodacégtől érkező évi több százmillió forintos osztaléknak jókora részére.

"Az Erzsébet-programmal és a körülötte burjánzó cégbirodalommal az a legnagyobb probléma, hogy a működéséről és a gazdálkodásáról semmit sem lehet tudni" - jelezte kifogásait Szél Bernadett, az LMP társelnöke a parlamentben 2013 novemberében. Az LMP azért kezdett az Erzsébet utalvány bevételeiben érdekelt cégek után kutatni, mert a szociális program keretében olyan tábort is kínáltak, ami heti 21 ezer forinttal drágább, mint ha piaci alapon vásárolnák meg a szolgáltatást. Negyvenezer gyerekkel számolva a táborhelyeket üzemeltető Erzsébet Szállodák Kft. évente így 840 millió forint pluszt zsebelhet be - tételezte fel az ökopárt.

Az Erzsébet Utalványforgalmazó 2012-es gazdálkodásával kapcsolatos adatokat az Átlátszó.hu perben próbálta megszerezni, hogy kiderüljön, mely munkáltatók milyen összegben vásároltak Erzsébet utalványokat, milyen összegben történt a beváltás, mekkora volt a beváltási jutalék. Azt is tudni szerették volna, hogy a jutalékból származó összeget mire fordították, milyen összegben történt prémium-, jutalom- és cafeteriakifizetés, és kikérték az Erzsébet-program indulása óta az utalvány reklámozására kötött szerződéseket. Bár a bíróság tavaly májusi döntése szerint egy állami hátterű társaság nem bújhat ki a közérdekű adatszolgáltatás alól, egy fideszes módosító indítvány megmentette a cégcsoportot a sajtótól: az Erzsébet-programról szóló törvénybe belekerült ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány nemcsak a tulajdonában álló társaságokkal, hanem más cégekkel is együttműködhet. Mivel ezek a szerződéses viszonyok az együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztetnek közfeladat-ellátási kötelezettséget, ezáltal semmi sem indokolja az utalványforgalmazó gazdálkodásának nyilvánosságát.

Vagyongazdák

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA) 1992-ben alapították a legnagyobb hazai szakszervezetek: a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet, az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése és a hivatalát töltő Antall-kormány Surján László népjóléti miniszter vezetésével. A tulajdonosi struktúra azóta se változott, csak a mindenkori hatalmat képviselő miniszterek. A szakszervezetek irdatlan mennyiségű vagyont, közel 400 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant - házaktól az üdülőkön, szállodákon, sportpályákon át az utakig, mocsarakig, szántókig - adtak az alapítvány kezelésébe. Negyven társadalmi szervezet 435 millió forinttól egymillió forintig fizetett be az alapítvány kasszájába, amivel meghatározott számú férőhelyet foglaltak az üdülőkben.

Az alapítók célja ugyanaz volt akkor is, mint most; amire hivatkozva az Orbán-kormány monopolhelyzetbe hozta az Erzsébet-utalványt: szociális célú üdültetés rászoruló társadalmi csoportok részére. A különbség az volt, hogy korábban ezt az utalványpiac felszámolása nélkül is meg tudták valósítani. Sőt. Karácsony Mihály kuratóriumi elnök, akit a többiekkel együtt visszahívott a második Orbán-kormány, 2011 októberében a Gál András Levente államtitkárnak írt levelében azt közölte, hogy 2006-2010 között 18 milliárd forint értékű üdülési csekkel segítették a rászorulók pihenését. Amennyiben az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. tartja a szociális üdültetésre szánt évi 3,5 milliárd forintos vállalását, az négy év alatt 14 milliárd forint lenne. Karácsony beszámolója szerint az MNÜA vagyona 2011-ben 25 milliárd forintra nőtt.

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.