Országgyűlési bizottsági elnökségek

Oktat a Jobbik

Belpol

Lapunk megjelenésekor már tudható, hogy tényleg lehet-e a magyar Országgyűlés egyik alelnöke egy skinheadmúltú jobbikos. Az viszont már most biztos, hogy a szélsőjobbé az igen fontos parlamenti kulturális-oktatási bizottság elnöki tiszte.

Az Országgyűlés 15 állandó bizottságából a Fidesz ötnek a vezetését kínálta fel az ellenzéknek azzal, hogy hat megjelölt testületből választhat a frakcióval rendelkező MSZP, LMP és a Jobbik. Az MSZP szerint az lett volna korrekt, ha mind a hat nekik jut, hiszen így érvényesülhetne a parlamenti ellenzéki erősorrend: három elnöki szék a szocialistáknak, kettő a Jobbiknak, egy az LMP-nek. A Fidesz ebbe viszont nem ment bele, mondván, a bizottságok 10-5 felosztása tükrözi híven az Országgyűlés kormánypárti-ellenzéki mandátumarányát. Így aztán az MSZP-nek és a Jobbiknak egyaránt két-két bizottsági elnöki poszt jutott, az LMP-nek pedig egy.

Az MSZP fontos országgyűlési bizottságok vezetését kapta meg, csakhogy közülük az egyiké, a nemzetbiztonságié mindenképpen az övé lett volna. Egyrészt mert azt a szabályok értelmében ellenzéki politikusnak kell vezetnie, másrészt mert annak a közelébe sem engedné a Jobbikot a Fidesz. (Négy éve majdnem a szélsőjobbé lett e döntő poszt, ám a nemzetközi botránytól is tartva végül minden érdekelt észbe kapott, és Schmitt Pál köztársasági elnök döntése értelmében a szocialistáké lett a tisztség.) Az MSZP a másik bizottsági elnöki helyet a költségvetési bizottságban szerezte meg. A nem kevésbé jelentős kulturális-oktatási-sport terület viszont a Jobbiké lett.

Az LMP elcsípte azt a bizottságot, amit más nem is akart (fenntartható fejlődés). A Jobbik persze négy évvel ezelőtti próbálkozását megismételve első körben ismét rástartolt a nemzetbiztonsági bizottságra; a saját szempontjukból ügyes húzás volt, hiszen bizton tudhatták, hogy nincs esélyük rá, vagyis a szocialisták kénytelenek lesznek azt elfogadni. Így is történt - és mivel az MSZP mindenképpen akarta a költségvetési bizottság elnöki helyét, a kulturálisét a szélsőjobb vitte el. Érthetetlen, miért nem használta ki az MSZP, hogy a Fidesz semmiképpen sem adná a Jobbiknak a nemzetbiztonsági testület vezetését - és miért hagyta a széljobbnak az oktatás és a kultúra területét. Főleg, hogy forrásaink szerint a Fidesz "üzent" is a szocialistáknak, hogy "átadnák" az előző ciklusban általuk elnökölt oktatási bizottságot akkor, ha az MSZP annak vezetésére Hiller Istvánt jelöli. (A Fidesz ugyanis nem akart a most zárult cikluséhoz hasonló helyzetet, amikor az oktatási államtitkár - Hoffmann Rózsa - egyik fő kritikusa az oktatási bizottság kormánypárti elnöke - Pokorni Zoltán - volt.) Hiller Istvánt azonban a pártvezetőség az Országgyűlés egyik alelnökének jelölte.

Mit jelenthet egy jobbikos kulturális bizottsági elnökség a gyakorlatban? A parlamenti munkát figyelembe véve is sokat. Különösen, hogy a részletes vita a bizottságokban zajlik majd. Az elnök hívja össze a bizottságot. Meghívhat szakértőt tanácskozási joggal. Az üléseket az elnök vezeti, ő adja meg a szót, és ő vonhatja meg. Például attól, aki az ülésvezetést kritizálja. Vagy ha úgy ítéli meg, hogy a felszólaló "nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli". Avagy attól is (bár először csak rendre kell utasítania), "aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - sértő vagy illetlen kifejezést használ". Kíváncsiak vagyunk, jobbikos elnöknél hol húzódik majd a határ. Továbbá kénytelenek egy jobbikossal szóba állni azok is - például valamely tisztségük miatt -, akik messzire elkerülnék a szélsőjobb háza táját is. Akiknek pedig ez nem probléma - sőt -, azok vidáman lobbizhatnak náluk mondjuk a kötelező rovásírás-oktatásért vagy színházigazgatói kinevezés támogatásáért.

Az sem mellékes, hogy ezzel hatásosan kommunikálható területeket kapott a Jobbik. A kulturális és mindenekelőtt az oktatási ügyek közvetlenül érintik a polgárokat - különösen a közoktatás olyan eszement átalakításakor, mint amilyen 2010 óta Magyarországon zajlik -, éppen ezért ezekkel a média kiemelten foglalkozik; az illetékes parlamenti bizottság vezetője pedig kihagyhatatlan a megkérdezettek sorából. Az eddigieknél jóval több szereplési lehetőséget kap ezzel a Jobbik, amely legmosolygósabb képviselője révén hatékonyan erősítheti önnön középre pozicionálását. (A legmosolygósabb jobbikos képviselő párja ezzel párhuzamosan hatékonyan erősíti majd pártja eredeti hangját.) Érdekességként megjegyeznénk: ha igaz, hogy a tisztség várományosa, Dúró Dóra várandós (ami magánügy, de erre nyilvános utalás történt egy jobbikos pártrendezvényen), akkor egy időre valamelyik alelnökre kellene bíznia a bizottságot, aki valószínűleg vagy Kunhalmi Ágnes, vagy Hoffmann Rózsa lehet.

"Ilyen tárgyalási helyzet nem volt"

Hiller István (MSZP) a bizottsági elnöki helyek elosztásáról

Magyar Narancs: Úgy tudjuk, a Fidesz megkereste önt, illetve a pártját, hogy ha Hiller István lenne a kulturális bizottság elnöke, a posztot megkapná az MSZP.

Hiller István: Az egy korábbi szituációra vonatkozott. A kérdésre a választ valójában a tárgyalási előterjesztés adta. Mindegyik ellenzéki párt a Fidesz által felkínált hat bizottságból első körben egynek-egynek a vezetésére tehetett javaslatot: az MSZP és a Jobbik a nemzetbiztonságit, az LMP a fenntartható fejlődéssel foglalkozót kérte. Az LMP kívánsága gyorsan teljesült, utána volt egy hosszabb vita, és abban az a döntés született, hogy a nagyobbik ellenzéki párt nyilatkozhat elsőként. Mi elhoztuk a nemzetbiztonságit, viszont aztán a Jobbik választhatott, és elvitte a kulturálist. Vagy a nemzetbiztonsági, vagy a kulturális, első körben más nem játszott. A költségvetésinek ezért a kulturális bizottság már nem volt pandant-ja. Azok a feltételezések vagy jó szándékú észrevételek, hogy miért nem hoztuk el mind a kettőt, emiatt nem reálisak; tudniillik ilyen tárgyalási helyzet nem volt. Nyomatékosan alá kell húzni, hogy vagy a nemzetbiztonsági, vagy a kulturális bizottság lehetett az MSZP-é.

MN: És ha az MSZP azzal áll ki, hogy mi vagyunk a második legnagyobb párt, a vezető ellenzéki erő, mi akarjuk megmondani, melyik két bizottság kell nekünk?

HI: Ezt a tárgyalási technikát a Fidesz nem ajánlotta fel.

MN: Nem lehet ilyenkor kivonulni a megbeszélésekről?

HI: Erről is szó volt. Ám Rogán frakcióvezető úr ismertette a jogi hátteret: amennyiben nincs megállapodás, akkor a legnagyobb frakció, illetve a megválasztott házelnök joga, hogy javaslatot tegyen a bizottságok elosztására.

MN: Viszont akkor övék a balhé is.

HI: A mi pártelnökünk, és vele a delegációnk, okulva a 2010-es helyzetből, kijelentette, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot a szocialista párt akarja.

MN: Ez világos. Azonban fel sem vetődött, hogy felállnak a tárgyalóasztaltól?

HI: De. Volt olyan pont, ahol Mesterházy Attila azt mondta, ha ez így folyik, kimegyünk. Erre jött Rogán Antal válasza, hogy lehet, de abban az esetben az addigi megállapodás sem él, ők osztják el az egészet.

MN: Szerepet játszhatott az események alakulásában a személyes dilemmája: pártja jelöltjeként inkább az Országgyűlés alelnöke lenne?

HI: A szocialista párt elnöke a pártelnökség nevében felhívott már a bizottsági helyekre vonatkozó egyeztetést megelőzően, még húsvét vasárnapja előtt: arra kérnek, vállaljam el a Ház egyik alelnöki tisztségét, amire az MSZP-frakciónak joga van valakit ajánlani.

MN: Eszerint ez nem az ön ötlete volt.

HI: Nekem ez előtte nem jutott eszembe. Az ajánlat Mesterházy Attilától jött. Nem jelentkeztem. Lehet, hogy megtehettem volna, de nem. Kértem is egy nap gondolkodási időt.

- bányai -

 

Neked ajánljuk