A szabadság fantomja: várhatnak a rendőrök, ápolók a jutalomként ígért tíz napra

Belpol

Az okos lány ajándéka a kormány által felajánlott plusz fizetett szabadság: papíron létezik, épp csak használni nem lehet akkor, amikor igazán nagy szükség lenne rá.

 

Ápolók és orvosok, rendőrök, katonák, szociális munkások: júniusban több mint 170 ezer közalkalmazott kapott plusz tíz nap fizetett (pót)szabadságot a kormánytól, jutalmul, amiért részt vettek a járvány elleni védekezésben. Hogy erre ki és mikor lesz jogosult, az július 23-án dőlhet el: a szabadságokról szóló rendelet szerint a védekezésben résztvevők parancsnoka vagy munkáltatója eddig a határidőig kell közölje döntését a beosztottakkal.

A jutalomként adott napokat pénzben kiváltani nem lehet, a dolgozók pedig jövő év végéig használhatják fel – már ha hagyják nekik. Erre azonban kevés az esély.

Nincs ébredés a rémálomból

Az egészségügyben dolgozóknak most lenne igazán szükségük arra, hogy kipihenjék a rémálomba illő elmúlt évet, a járványhelyzet kezelésével járó rendkívüli fizikai és lelki terheket. A plusz szabadságról azonban sokan csak álmodozhatnak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint.

„A dolgozók többsége még a tavalyi rendes szabadságát sem tudta felhasználni, a járvány csillapodása után pedig rájuk zúdultak a hónapokon keresztül ellátatlan krónikus esetek is” 

– mondta lapunknak Soós.

A szakdolgozók és orvosok így idén a Munka törvénykönyvében rögzített, 14 nap egybefüggő szabadságra számíthatnak, de ezt sem veheti ki mindenki egyszerre. A munkáltató célja, hogy a kórházak, rendelők ellátása biztosított maradjon, így biztos lesz olyan, aki nyaralás helyett két hétig telelni fog.

Adták is, meg nem is

A tíz napos plusz szabadság a népmesei okos lány ajándéka: papírforma szerint létezik, de nincs sok esély rá, hogy meg is kapják idén a szociális ágazat dolgozói – mondta lapunknak Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZDTSZ) elnöke is.

Migács emlékeztetett: csakis a munkáltatótól függ, hogy a tíz napot kinek biztosítja – magyarán,

egyedül a főnök dönt arról, hogy melyik szociális munkás vett részt a védekezésben, és melyik dolgozott „csak úgy” a járvány ideje alatt.

Ennek meghatározására a kormány nem ad objektív szempontokat.

A munkaerő-hiány békeidőben is a szociális ágazat egyik fő problémájának számít, a járvány pedig növelte a terhelést. Migács szerint hivatalosan 90 ezren dolgozhatnak a szociális közalkalmazotti szféra ágazataiban, de a hiány intézménytől függően most 5-10, sőt akár 30- 50 százalékos is lehet. A harmadik hullám alatt ráadásul „beragadtak” az korábbi pót-és alapszabadságok, melyeket – a jelenleg is érvényben vészhelyzeti szabályozásnak megfelelően – 2023 végéig lehet kiadni. Azaz, a közfoglalkoztatott szociális munkások, gyermekfelügyelők, gondozók annak is örülhetnek, ha az idei évben a (nem jutalomként járó) szabadságuk arányos részét megkapják.

Ezt mindenki megérdemelné

A rendőrök sem tudják egyelőre, hogy ki és milyen munkavégzés után lesz jogosult a plusz tíz napra – mondta lapunknak Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára, aki mélyen igazságtalannak tartja, hogy egyáltalán válogatnak majd az egyenruhások között. „Mindenkinek járt volna ez a pihenés, hiszen az állományt nagy terhelés érte a járvány alatt. Feladatból a pandémia alatt sem lett kevesebb – akit a védekezésre osztottak be annak munkáját korábbi kollégái vették át.

És nem hiszem, hogy aki határkerítés mellett, családjától több száz kilométerre szolgált, az kevesebbet dolgozott volna, mint aki a fertőzötteket vagy a maszkviselés betartását ellenőrizte.” 

Igaz, azzal sem tartanának sokkal előbbre, ha mindenki megkapná a szabadnapokat: a szociális ágazathoz hasonlóan, a rendőrség is konstans létszámhiánnyal küzd, mint a Népszavának nyilatkozó rendőr fogalmazott, a túlszolgálat emiatt gyakorlatilag kötelező számukra, míg szabadnapjaik csak halmozódnak.

Egy kis pénzt, ha lehet

Az állandó túlórázáson, megfeszített tempón túl, mindhárom szakszervezeti vezető az alacsony bérezésre panaszkodott. Soós Adrianna arra emlékeztetett, hogy míg az orvosok bérét valamelyest rendezték az új szolgálati törvényben, a szakdolgozók fizetése változatlan maradt. Cserébe el kellett fogadniuk az állandó megfigyelés megalázó lehetőségét. „Sokan egyszerűen kiégtek a Covid-időszakban, nem tudják feldolgozni, hogy minden igyekezetük ellenére ezrek haltak meg az intenzív osztályokon” – mutatott rá a FESZ vezetője szerint a szakdolgozók többségét komoly bérrendezéssel lehetne csak megtartani; az ugyanis „nem normális állapot”, hogy a heti hatvan órát állandó stresszben dolgozó, saját és családja életét is veszélyeztető nővér csupán az átlagkeresetet vigye haza.

A fáradtság és az alacsony fizetés szinte garantálja a tömeges elvándorlást: a nyári pangás után ősszel ezrek kereshetnek állást a magánegészségügyben vagy akár külföldön, ha csak nem kötik őket újra röghöz, a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Az egészségügyi szakszervezet szerint ezt úgy lehetne elkerülni, ha ismét 50 százalékos lenne a különbség az orvosi és ápolói fizetések között; az olló a szolgálati törvénnyel 70- 30 százalékra nyílt az orvosok javára: egy kezdő ápoló bruttó 202 ezer forintot, míg egy kezdő orvos bruttó 700 ezer forintos fizetést kap. A vágyott korrekció idén nettó százezer forintos pluszt, jövőre pedig 28 százalékos béremelést jelentene az ápolóknak.

Migács Tibor legalább 50 százalékos béremelést tartana indokoltnak a szociális ágazatban. Így egy pályakezdő, középfokú végzettséggel rendelkező idősotthoni gondozó nettó 220 ezer forintot kereshetne a járulékokkal együtt, a mostani 150 ezer helyett.

Az alulfizetettség komoly feszültséget kelt a rendőri állományban is: míg az országos és megyei parancsnokok bérét tavaly novemberben duplájára  – akár bruttó 1,5 millió forint felé - emelték, a „tiszthelyettesnek” nevezett közrendőrök bére évek óta változatlan, egy kezdő rendőr nettó 153-222 ezer forint körül kereshet, mindezt a túlórapénz, nyelvpótlék, éjszakai pótlék összegével együtt. A Belügyminisztérium ugyan háromévente bruttó hat havi bért ad nekik bérkiegészítésként, ám erre csak a hivatásos állomány jogosult: a riaszosok, vagyis a rendvédelmi igazgatásban dolgozók nem, pedig ők teszik ki a rendőrség létszámának mintegy harmadát. Nem véletlen, hogy évente 2000-2500 dolgozó hagyja ott a rendőrséget, a vészhelyzeti felmondási tilalom lejárta után pedig újabb roham jöhet.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.