L. Simon László pályázik a Nemzeti Múzeum élére

  • narancs.hu
  • 2021. július 5.

Belpol

Áprilisban a Múzeum miniszteri biztosának nevezték ki, most bejelentkezett az intézmény vezetésére.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára nyújtotta be pályázatát L. Simon László.  A saját honlapján nyilvánosságra hozott, dokumentum szerint L. Simon egy a közéletben és az emlékezetpolitikában aktív intézmény vezetőjeként kíván visszatérni a kulturális életbe. – adta hírül a Mandiner.

A portál nem tud további pályázóról,  minisztériumi forrásukra hivatkozva azt írják: a pályázók meghallgatása július 12-én lesz, s az új főigazgató augusztus 1-én áll munkába.

„A tervünk nem kisebb, mint megnyitni a Magyar Nemzeti Múzeum új, dicsőséges korszakát, nem feledve sem az elődök értékes munkáját, sem az intézményi adottságokat, s különösen szem előtt tartva a kormány emlékezetpolitikai célkitűzéseit” – összegzi L.Simon célkitűzéseit intézményvezetőként.

Pályázatában úgy fogalmaz: „Az identitásmegerősítő, a nemzeti önazonosságunkra fókuszáló munka természetes szövetségben tud működni a kormány politikájával. Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat, ügyeket szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük, megalapozzuk.”

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum és az Iparművészeti Múzeum összevonásáról így vélekedik:

„Az elmúlt fél évben felvetődött három nagymúltú, ugyanakkor részben közös gyökerű intézmény integrációja. Ennek a lehetőségéről kormányzati döntés nem született, de a főigazgatói pályázat kiírása kötelez a megvizsgálására. A Magyar Nemzeti Múzeum eddig is integráló erővel rendelkező jelentős intézmény volt, a Magyar Természettudományi Múzeummal, valamint az Iparművészeti Múzeummal 2 kiegészülve pedig olyan intézménnyé válhatna, amelyik mind a hazai, mind a nemzetközi, Európai Unió-s kulturális térben meghatározó jelentőségű intézményként tud fellépni. Ehhez viszont szükséges a kormány támogató döntése.”

L. Simon pályázatában arról is szól, hogy többek között a következő időszaki kiállításokat valósítanánk meg a közeljövőben (munkacímekkel): 

  • A pestistől a covidig. A járványok társadalmi, gazdasági és pszichikai hatásai 
  • Mesterséges intelligencia. Társadalmi, politikai és kommunikációs következmények
  • Népvándorlástól a migrációig
  • Egyházellenességtől a kuláküldözésig
  • Az elkényelmesedés története. Civilizációs fejlődés?
  • A hunoktól az Árpádokig. Kora középkor a Kárpát-medencében 
  • 1989: rendszerváltás?

A pályázatban szerepel a közgyűjteményi dolgozók bérrendezése is, melynek kapcsán a következő megállapításra jut:

„Ahogy a pályázatban közzétett táblázatok és statisztikai adatok rámutatnak, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozók átlagjövedelme jelentős mértékben lemarad az országos átlagkeresettől, a Petőfi Irodalmi Múzeum azonos idejű átlagával összevetve pedig majdnem fele annak, ezért L. Simon jelentős bérkompenzációt sürget. Tervei között szerepel a Petőfi Irodalmi Múzeumban már pilot projektként bevezetett életpályamodell adaptálása.”

Abban az esetben, ha Kásler Miklós L. Simon Lászlót nevezi ki főigazgatónak, akkor L. Simonnak 30 nap áll rendelkezésre a parlamenti mandátumáról való lemondásra, hiszen a két pozíció összeférhetetlen. Ebben az esetben a helyére más listás jelöltet kell megneveznie a Fidesznek. Ugyanakkor a múzeumok megújítása érdekében végzett miniszteri biztosi munkáját a főigazgatóság mellett is tovább folytathatja.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.