L. Simon László pályázik a Nemzeti Múzeum élére

  • narancs.hu
  • 2021. július 5.

Belpol

Áprilisban a Múzeum miniszteri biztosának nevezték ki, most bejelentkezett az intézmény vezetésére.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára nyújtotta be pályázatát L. Simon László.  A saját honlapján nyilvánosságra hozott, dokumentum szerint L. Simon egy a közéletben és az emlékezetpolitikában aktív intézmény vezetőjeként kíván visszatérni a kulturális életbe. – adta hírül a Mandiner.

A portál nem tud további pályázóról,  minisztériumi forrásukra hivatkozva azt írják: a pályázók meghallgatása július 12-én lesz, s az új főigazgató augusztus 1-én áll munkába.

„A tervünk nem kisebb, mint megnyitni a Magyar Nemzeti Múzeum új, dicsőséges korszakát, nem feledve sem az elődök értékes munkáját, sem az intézményi adottságokat, s különösen szem előtt tartva a kormány emlékezetpolitikai célkitűzéseit” – összegzi L.Simon célkitűzéseit intézményvezetőként.

Pályázatában úgy fogalmaz: „Az identitásmegerősítő, a nemzeti önazonosságunkra fókuszáló munka természetes szövetségben tud működni a kormány politikájával. Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat, ügyeket szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük, megalapozzuk.”

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum és az Iparművészeti Múzeum összevonásáról így vélekedik:

„Az elmúlt fél évben felvetődött három nagymúltú, ugyanakkor részben közös gyökerű intézmény integrációja. Ennek a lehetőségéről kormányzati döntés nem született, de a főigazgatói pályázat kiírása kötelez a megvizsgálására. A Magyar Nemzeti Múzeum eddig is integráló erővel rendelkező jelentős intézmény volt, a Magyar Természettudományi Múzeummal, valamint az Iparművészeti Múzeummal 2 kiegészülve pedig olyan intézménnyé válhatna, amelyik mind a hazai, mind a nemzetközi, Európai Unió-s kulturális térben meghatározó jelentőségű intézményként tud fellépni. Ehhez viszont szükséges a kormány támogató döntése.”

L. Simon pályázatában arról is szól, hogy többek között a következő időszaki kiállításokat valósítanánk meg a közeljövőben (munkacímekkel): 

  • A pestistől a covidig. A járványok társadalmi, gazdasági és pszichikai hatásai 
  • Mesterséges intelligencia. Társadalmi, politikai és kommunikációs következmények
  • Népvándorlástól a migrációig
  • Egyházellenességtől a kuláküldözésig
  • Az elkényelmesedés története. Civilizációs fejlődés?
  • A hunoktól az Árpádokig. Kora középkor a Kárpát-medencében 
  • 1989: rendszerváltás?

A pályázatban szerepel a közgyűjteményi dolgozók bérrendezése is, melynek kapcsán a következő megállapításra jut:

„Ahogy a pályázatban közzétett táblázatok és statisztikai adatok rámutatnak, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozók átlagjövedelme jelentős mértékben lemarad az országos átlagkeresettől, a Petőfi Irodalmi Múzeum azonos idejű átlagával összevetve pedig majdnem fele annak, ezért L. Simon jelentős bérkompenzációt sürget. Tervei között szerepel a Petőfi Irodalmi Múzeumban már pilot projektként bevezetett életpályamodell adaptálása.”

Abban az esetben, ha Kásler Miklós L. Simon Lászlót nevezi ki főigazgatónak, akkor L. Simonnak 30 nap áll rendelkezésre a parlamenti mandátumáról való lemondásra, hiszen a két pozíció összeférhetetlen. Ebben az esetben a helyére más listás jelöltet kell megneveznie a Fidesznek. Ugyanakkor a múzeumok megújítása érdekében végzett miniszteri biztosi munkáját a főigazgatóság mellett is tovább folytathatja.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.