Kiket támogat a kormány?

Háló nélkül

Belpol

Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.

A Covidot megelőző tíz évben a magyar kormány évről évre kevesebbet költött szociális juttatásokra – idetartoznak a mindenféle pénzbeni és természetbeni juttatások, vagyis a nyugdíjak, a család- és gyermekvédelmi támogatások, segélyek, járadékok. A koronavírus mindent felborított, ezért a 2020–21-es adatokkal a trendeket vizsgálva nem érdemes foglalkozni – az államok 2020-ban a korábbi évekhez képest többet költöttek szociális célra, hogy melyik állam mennyivel, az a védekezési stratégiától függött.

Itthon 2010 és 2019 között, az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan 22,3 százalékról 16,7 százalékra esett a szociális juttatások értéke, miközben az uniós átlag folyamatosan 28–29 százalék között maradt (Eurostat). Ez brutális, több mint 5 százalékpontos forráskivonás, főleg annak fényében, hogy az unió államaiban többnyire emelkedett vagy szinten maradt ez az arány. A juttatások jelentős része nyugdíj, amelynek összege jogszabályban rögzítetten emelkedik, vagyis ezen nemigen lehet spórolni egyik évről a másikra.

A minimum

Könnyen lehet viszont spórolni a fix összegű támogatásokon, juttatásokon. Ha ugyanis ezeket nem korrigálja a kormány évről évre, akkor fokozatosan veszítenek az értékükből. Minél nagyobb a GDP-növekedés, annál inkább. Tipikusan ilyen támogatás a családi pótlék, amely összege 2008 óta változatlan. Egy gyerek után 12 200 forint jár, ez 2008-ban, amikor a minimálbér bruttó 69 ezer forint volt, annak mintegy 18 százaléka volt. Az idén a bruttó 200 ezres minimálbér mellett ez az összeg szinte észrevétlen, annak alig 6 százaléka.

Nem a családi pótlék az egyetlen, fix összegű támogatás. Idetartozik minden olyan juttatás, amit az öregségi nyugdíjminimum alapján számolnak ki. Ez 2008 óta ugyancsak változatlan összegű, 28 500 forint. A kormány a szociális törvényben módosítja ugyan a szabályozást, ám csak annyiban, hogy az öregségi nyugdíjminimum helyett a jövőben a szociális vetítési alap fogalmat használja a jogszabály. A nyugdíjminimum eredetileg azt a célt szolgálta, amit a neve is sugall: ennél nem lehet kisebb a teljes öregségi nyugdíj. De a nyugdíjminimum egy sor szociális juttatás összegét is meghatározza – ma már ez a lényegi funkciója. És nagyon nem mindegy, hogy mennyi ez a viszonyítási alap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.