Kiket támogat a kormány?

Háló nélkül

Belpol

Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.

A Covidot megelőző tíz évben a magyar kormány évről évre kevesebbet költött szociális juttatásokra – idetartoznak a mindenféle pénzbeni és természetbeni juttatások, vagyis a nyugdíjak, a család- és gyermekvédelmi támogatások, segélyek, járadékok. A koronavírus mindent felborított, ezért a 2020–21-es adatokkal a trendeket vizsgálva nem érdemes foglalkozni – az államok 2020-ban a korábbi évekhez képest többet költöttek szociális célra, hogy melyik állam mennyivel, az a védekezési stratégiától függött.

Itthon 2010 és 2019 között, az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan 22,3 százalékról 16,7 százalékra esett a szociális juttatások értéke, miközben az uniós átlag folyamatosan 28–29 százalék között maradt (Eurostat). Ez brutális, több mint 5 százalékpontos forráskivonás, főleg annak fényében, hogy az unió államaiban többnyire emelkedett vagy szinten maradt ez az arány. A juttatások jelentős része nyugdíj, amelynek összege jogszabályban rögzítetten emelkedik, vagyis ezen nemigen lehet spórolni egyik évről a másikra.

A minimum

Könnyen lehet viszont spórolni a fix összegű támogatásokon, juttatásokon. Ha ugyanis ezeket nem korrigálja a kormány évről évre, akkor fokozatosan veszítenek az értékükből. Minél nagyobb a GDP-növekedés, annál inkább. Tipikusan ilyen támogatás a családi pótlék, amely összege 2008 óta változatlan. Egy gyerek után 12 200 forint jár, ez 2008-ban, amikor a minimálbér bruttó 69 ezer forint volt, annak mintegy 18 százaléka volt. Az idén a bruttó 200 ezres minimálbér mellett ez az összeg szinte észrevétlen, annak alig 6 százaléka.

Nem a családi pótlék az egyetlen, fix összegű támogatás. Idetartozik minden olyan juttatás, amit az öregségi nyugdíjminimum alapján számolnak ki. Ez 2008 óta ugyancsak változatlan összegű, 28 500 forint. A kormány a szociális törvényben módosítja ugyan a szabályozást, ám csak annyiban, hogy az öregségi nyugdíjminimum helyett a jövőben a szociális vetítési alap fogalmat használja a jogszabály. A nyugdíjminimum eredetileg azt a célt szolgálta, amit a neve is sugall: ennél nem lehet kisebb a teljes öregségi nyugdíj. De a nyugdíjminimum egy sor szociális juttatás összegét is meghatározza – ma már ez a lényegi funkciója. És nagyon nem mindegy, hogy mennyi ez a viszonyítási alap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.