Kiket támogat a kormány?

Háló nélkül

Belpol

Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.

A Covidot megelőző tíz évben a magyar kormány évről évre kevesebbet költött szociális juttatásokra – idetartoznak a mindenféle pénzbeni és természetbeni juttatások, vagyis a nyugdíjak, a család- és gyermekvédelmi támogatások, segélyek, járadékok. A koronavírus mindent felborított, ezért a 2020–21-es adatokkal a trendeket vizsgálva nem érdemes foglalkozni – az államok 2020-ban a korábbi évekhez képest többet költöttek szociális célra, hogy melyik állam mennyivel, az a védekezési stratégiától függött.

Itthon 2010 és 2019 között, az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan 22,3 százalékról 16,7 százalékra esett a szociális juttatások értéke, miközben az uniós átlag folyamatosan 28–29 százalék között maradt (Eurostat). Ez brutális, több mint 5 százalékpontos forráskivonás, főleg annak fényében, hogy az unió államaiban többnyire emelkedett vagy szinten maradt ez az arány. A juttatások jelentős része nyugdíj, amelynek összege jogszabályban rögzítetten emelkedik, vagyis ezen nemigen lehet spórolni egyik évről a másikra.

A minimum

Könnyen lehet viszont spórolni a fix összegű támogatásokon, juttatásokon. Ha ugyanis ezeket nem korrigálja a kormány évről évre, akkor fokozatosan veszítenek az értékükből. Minél nagyobb a GDP-növekedés, annál inkább. Tipikusan ilyen támogatás a családi pótlék, amely összege 2008 óta változatlan. Egy gyerek után 12 200 forint jár, ez 2008-ban, amikor a minimálbér bruttó 69 ezer forint volt, annak mintegy 18 százaléka volt. Az idén a bruttó 200 ezres minimálbér mellett ez az összeg szinte észrevétlen, annak alig 6 százaléka.

Nem a családi pótlék az egyetlen, fix összegű támogatás. Idetartozik minden olyan juttatás, amit az öregségi nyugdíjminimum alapján számolnak ki. Ez 2008 óta ugyancsak változatlan összegű, 28 500 forint. A kormány a szociális törvényben módosítja ugyan a szabályozást, ám csak annyiban, hogy az öregségi nyugdíjminimum helyett a jövőben a szociális vetítési alap fogalmat használja a jogszabály. A nyugdíjminimum eredetileg azt a célt szolgálta, amit a neve is sugall: ennél nem lehet kisebb a teljes öregségi nyugdíj. De a nyugdíjminimum egy sor szociális juttatás összegét is meghatározza – ma már ez a lényegi funkciója. És nagyon nem mindegy, hogy mennyi ez a viszonyítási alap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.