Kiket támogat a kormány?

Háló nélkül

Belpol

Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.

A Covidot megelőző tíz évben a magyar kormány évről évre kevesebbet költött szociális juttatásokra – idetartoznak a mindenféle pénzbeni és természetbeni juttatások, vagyis a nyugdíjak, a család- és gyermekvédelmi támogatások, segélyek, járadékok. A koronavírus mindent felborított, ezért a 2020–21-es adatokkal a trendeket vizsgálva nem érdemes foglalkozni – az államok 2020-ban a korábbi évekhez képest többet költöttek szociális célra, hogy melyik állam mennyivel, az a védekezési stratégiától függött.

Itthon 2010 és 2019 között, az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan 22,3 százalékról 16,7 százalékra esett a szociális juttatások értéke, miközben az uniós átlag folyamatosan 28–29 százalék között maradt (Eurostat). Ez brutális, több mint 5 százalékpontos forráskivonás, főleg annak fényében, hogy az unió államaiban többnyire emelkedett vagy szinten maradt ez az arány. A juttatások jelentős része nyugdíj, amelynek összege jogszabályban rögzítetten emelkedik, vagyis ezen nemigen lehet spórolni egyik évről a másikra.

A minimum

Könnyen lehet viszont spórolni a fix összegű támogatásokon, juttatásokon. Ha ugyanis ezeket nem korrigálja a kormány évről évre, akkor fokozatosan veszítenek az értékükből. Minél nagyobb a GDP-növekedés, annál inkább. Tipikusan ilyen támogatás a családi pótlék, amely összege 2008 óta változatlan. Egy gyerek után 12 200 forint jár, ez 2008-ban, amikor a minimálbér bruttó 69 ezer forint volt, annak mintegy 18 százaléka volt. Az idén a bruttó 200 ezres minimálbér mellett ez az összeg szinte észrevétlen, annak alig 6 százaléka.

Nem a családi pótlék az egyetlen, fix összegű támogatás. Idetartozik minden olyan juttatás, amit az öregségi nyugdíjminimum alapján számolnak ki. Ez 2008 óta ugyancsak változatlan összegű, 28 500 forint. A kormány a szociális törvényben módosítja ugyan a szabályozást, ám csak annyiban, hogy az öregségi nyugdíjminimum helyett a jövőben a szociális vetítési alap fogalmat használja a jogszabály. A nyugdíjminimum eredetileg azt a célt szolgálta, amit a neve is sugall: ennél nem lehet kisebb a teljes öregségi nyugdíj. De a nyugdíjminimum egy sor szociális juttatás összegét is meghatározza – ma már ez a lényegi funkciója. És nagyon nem mindegy, hogy mennyi ez a viszonyítási alap.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk