Kiket támogat a kormány?

Háló nélkül

Belpol

Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.

A Covidot megelőző tíz évben a magyar kormány évről évre kevesebbet költött szociális juttatásokra – idetartoznak a mindenféle pénzbeni és természetbeni juttatások, vagyis a nyugdíjak, a család- és gyermekvédelmi támogatások, segélyek, járadékok. A koronavírus mindent felborított, ezért a 2020–21-es adatokkal a trendeket vizsgálva nem érdemes foglalkozni – az államok 2020-ban a korábbi évekhez képest többet költöttek szociális célra, hogy melyik állam mennyivel, az a védekezési stratégiától függött.

Itthon 2010 és 2019 között, az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan 22,3 százalékról 16,7 százalékra esett a szociális juttatások értéke, miközben az uniós átlag folyamatosan 28–29 százalék között maradt (Eurostat). Ez brutális, több mint 5 százalékpontos forráskivonás, főleg annak fényében, hogy az unió államaiban többnyire emelkedett vagy szinten maradt ez az arány. A juttatások jelentős része nyugdíj, amelynek összege jogszabályban rögzítetten emelkedik, vagyis ezen nemigen lehet spórolni egyik évről a másikra.

A minimum

Könnyen lehet viszont spórolni a fix összegű támogatásokon, juttatásokon. Ha ugyanis ezeket nem korrigálja a kormány évről évre, akkor fokozatosan veszítenek az értékükből. Minél nagyobb a GDP-növekedés, annál inkább. Tipikusan ilyen támogatás a családi pótlék, amely összege 2008 óta változatlan. Egy gyerek után 12 200 forint jár, ez 2008-ban, amikor a minimálbér bruttó 69 ezer forint volt, annak mintegy 18 százaléka volt. Az idén a bruttó 200 ezres minimálbér mellett ez az összeg szinte észrevétlen, annak alig 6 százaléka.

Nem a családi pótlék az egyetlen, fix összegű támogatás. Idetartozik minden olyan juttatás, amit az öregségi nyugdíjminimum alapján számolnak ki. Ez 2008 óta ugyancsak változatlan összegű, 28 500 forint. A kormány a szociális törvényben módosítja ugyan a szabályozást, ám csak annyiban, hogy az öregségi nyugdíjminimum helyett a jövőben a szociális vetítési alap fogalmat használja a jogszabály. A nyugdíjminimum eredetileg azt a célt szolgálta, amit a neve is sugall: ennél nem lehet kisebb a teljes öregségi nyugdíj. De a nyugdíjminimum egy sor szociális juttatás összegét is meghatározza – ma már ez a lényegi funkciója. És nagyon nem mindegy, hogy mennyi ez a viszonyítási alap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.