Ellenzéki esélyek helyben - Budapest, XIV. kerület

A szövetkezés nehézségei

  • Vári György
  • 2013. július 27.

Belpol

A hét végén megkezdte a választási egyeztetéseket az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) pártszövetség és az MSZP vezetése. A miniszterelnök-jelölti játszma mellett legalább annyira fontos és nem kevésbé könnyű kérdés az is, hogy az egyéni választókörzetekben melyik szervezet állítson jelöltet. Zuglóban sem egyszerű a helyzet.

A hétvégi egyeztetéseken egyelőre nem dőlt el, hogy a körzetenkénti egyetlen jelölt az összefogás közös jelöltje lesz, vagy a saját pártja, szövetsége logója kerül a neve mellé a szavazólapon. A szocialisták az ellenzék legerősebb pártjaként érthetően ragaszkodnak hozzá, hogy minden körzetben induljanak, míg az Együtt és a sokszor náluk is kényesebb PM képviselői nem szívesen adnák a nevüket egyes szocialista politikusok támogatásához. Éppen ezért - a Népszabadság értesülései szerint - a PM vétójogot kért arra az esetre, ha végül közös lista lenne, de az MSZP határozottan elutasította ezt. A fővárosi XIV. kerület - Zugló - példája jól érzékeltetheti, mi a vita voltaképpeni tétje.

A kerület a 2010-es összeomlásig baloldali-liberális fellegvárnak számított, a legutóbbi választásokon viszont a helyi kötődésekkel nem rendelkező Papcsák Ferenc (Fidesz) lett Zugló egyik parlamenti képviselője, sőt az év októberétől a polgármestere is. Papcsák aztán a baloldali és a független sajtó könnyen belőhető céltáblájává lett szinte az első pillanattól kezdve, lapunk is a kedvencei között tartja számon. És mivel helyben, sőt a zuglói Fideszen belül sem valami fényes a megítélése, alapos okkal feltételezhető, hogy ha ellenfelei megegyeznének egymással, 2014-ben reális esélyük volna mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon. A konszenzust azonban nagymértékben nehezíti elsősorban is a zuglói MSZP-elnök személye.

Kalandos ifjúság

Tóth Csaba az "elmúltnyolcév" hajnalán tűnt fel a szocialista párt gyenge Vas megyei szervezetében, noha a megyéhez azelőtt nem volt semmi köze. Érkezését követően a helyi pártszervezetekbe és az utánpótláscsapatba, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (Fibisz) közé özönleni kezdtek az új tagok. 2003 tavaszán Tóth már megyei elnökhelyettes volt. A nagy menetelést egy decemberi sajtótájékoztató zavarta meg: a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint Tóthék megvásárolták az új belépőket, ez magyarázza a taglétszám emelkedését, valamint Tóth és társai gyors pártkarrierjét. Az ügy kivizsgálását követően Tóthot kizárta a pártból az MSZP megyei etikai bizottsága, de az országos testület fél évvel később felülbírálta a döntést. Mindeközben megyei elnökké is megválasztották Tóth Csabát. Hiller István pártelnök végül teljes körű tagrevíziót és tisztújítást rendelt el; döntésében szerepet játszhatott az is, hogy Tóth és barátainak a neve felmerült fiktív Fibisz-szervezetek alapításáról készült jegyzőkönyvek hamisításában, sőt nyomozás is indult magánokirat-hamisítás miatt, amelyben később Tóth is gyanúsítottá vált. (A gyanúsítottak között volt továbbá Zuschlag János is, valamint Szabó Bálint, aki nemrég reaktiválta magát a Heti Válasz hasábjain, hogy beszámoljon az őszödi beszéd nyilvánosságra jutásának "igaz" történetéről.) Az ügyészség végül arra jutott, hogy a hamisítás ténye nem bizonyítható: ugyanis nem sikerült az eredeti okiratok nyomára bukkanni.

Talán nem is véletlenül. Az eredeti jegyzőkönyveket ugyanis a Köztársaság téri MSZP-székházban őrizték, amíg Újhelyi István át nem adta őket Tóth Csabának, aki továbbadta az iratokat Szabó Bálintnak (a cserékről átvételi elismervény is született). Utóbbi aztán, állítása szerint, egy alkalommal elfelejtette bezárni az autóját, és az anyagot kilopták a kocsiból. A Zuschlag-per során Lados István másodrendű vádlott azt vallotta, hogy maga is közreműködött a vasi tagbeléptetési akcióban: állítása szerint hamis jegyzőkönyveket írt alá. Az eredeti iratok eltüntetése szerinte Zuschlag trükkje volt, mert tudta, hogy a másolatokból az írásszakértő nem tud bizonyító erejű következtetéseket levonni. Tóth Csaba mindenesetre az eseményeket úgy szokta összegezni, hogy a nyomozás során kiderült: az ellene felhozott vádak hamisak voltak.

A tisztújítás során Tóth nem került be a megyei vezetésbe, majd távozott is Vasból, hogy pár hónap múlva Zuglóban bukkanjon fel. Feltűnését követően rohamosan emelkedni kezdett a taglétszám, és a belépők nem elhanyagolható része a hírek szerint nem zuglói lakos volt. A belépésekre válaszul ellenbelépések indultak - utóbbi ügyben vizsgálódott is a nyomozó hatóság -, majd a helyi MSZP elnöke tagfelvételi moratóriumot rendelt el. Ezt a párt magasabb szintjein felülbírálták, és a harc Tóth Csaba elnökké választásával ért véget, bár ő az index.hu-nak előzőleg azt nyilatkozta: "Sem neki, sem a többieknek nincsenek a pártban ambíciói, csupán dolgozni szeretnének." A megbuktatott addigi elnök és számos más tag is átlépett az MSZDP-be.

Ki, kivel, mikor?

A 2010 előtti, még MSZP-SZDSZ vezetésű önkormányzat idején Tóth előterjesztése nyomán került a Zuglói Vagyonkezelő igazgatóságába két, Leisztinger Tamás üzletemberhez köthető tag, Képes Csaba és Kovács Imre. Sokan úgy gondolták, hogy ez igazolja a makacs pletykát arról, hogy Tóth Leisztinger "embere" a pártban, a zuglói tagtoborzó akciókat pedig mind az MSZP-n belüli riválisok, mind a sajtó a Hagyó Miklós-féle pártfoglalási kísérlet részének tekintette. Azt, hogy Leisztingerhez köze volna, Tóth tagadta, Hagyóról pedig azt mondta, nem a politika, hanem az üzlet világából ismeri. Igaz, megjegyezte azt is, hogy "a politikában is fontos, hogy az embernek legyenek barátai, szövetségesei". Később az is kiderült, hogy Tóth Csabához közel álló személyek vállalkozásaival kötött tanácsadói szerződéseket Zugló önkormányzata és a Vagyonkezelő, az egyik cég vezetője már Vas megyében is feltűnt Tóth mellett. Ennek az ügynek a tárgyalásakor jött napvilágra az is, hogy Tóth Csaba felesége és Mesterházy Attila neje egyaránt tulajdonosok egy tanácsadó cégben.

Tóth a 2010-es választáson képviselőjelöltként bukott, ám még abban az évben bekerült az Országgyűlésbe, mivel Horváth Csaba a budapesti közgyűlési tagságot választva októberben lemondott a mandátumáról. A baloldali sajtó fintorgott, a vasi szocialisták levélben tiltakoztak a pártvezetésnél, Hiller István és Szanyi Tibor is megosztotta a nyilvánossággal kételyeit, de Tóth Csabának mindennek ellenére lett helye a korábbihoz képest jóval kisebb létszámú MSZP-frakcióban.

Szocialista források is megerősítették lapunknak, hogy Tóth Csabának vannak zuglói képviselő-jelölti ambíciói. Az Együtt-PM viszont nem lelkesedik az ötletért: a kerületben szerintük sok olyan szavazó él, akik sem az MSZP, sem a Fidesz törzsszavazói közé nem sorolhatók, "centristák, polgári vagy balliberálisok", mint mondják. (Tény, hogy az SZDSZ az országgyűlési és az önkormányzati választásokon rendre jóval az országos átlaga fölött szerzett voksokat Zuglóban, mindannyiszor a mérleg nyelvét betöltve a Fidesz-MSZP párharcában.) Bár nem akarják, hogy a Fidesz maradjon, a 2010 előtti viszonyokat sem szeretnék restaurálni. Az Együtt-PM úgy látja, hogy ezeket a szavazókat Tóth Csaba nem fogja megszólítani. Egyelőre csak informális tárgyalások zajlanak az MSZP-vel, saját jelöltjelöltjüket sem választották még ki.

Aminek részben oka lehet az is, hogy a kerületben van erős embere az LMP-nek is, Várnai László személyében. Várnai ismert önkormányzati képviselő, a közpénzek vitatható kezelését felvető számos helyi ügy leleplezője. Egy 2011-es időközi választáson elindulva második lett a Fidesz mögött, megelőzve az MSZP frakcióvezetőjét. Bár a pártszakadás után az Együttel kötendő szövetséget elutasító LMP-ben maradt, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy - bizonyos feltételek teljesülése esetén - el tudja képzelni a részvételét egy helyi összefogásban. A furcsa konstelláció ellenére az Együttben is számolnak Várnaival mint a szóba jöhető lehetőségek egyikével. Sőt, információink szerint az MSZP-ben is kalkulálnak Várnaival a Tóthhoz és a párthoz fűződő "nem felhőtlen" viszonya ellenére is: ha az MSZP adná a kerület egyetlen nem fideszes vagy jobbikos parlamenti képviselőjelöltjét, úgy a párt az önkormányzati választáson támogatná Várnai esetleges polgármesteri ambícióit. Annak ellenére is számolnak a szocialisták ezzel a forgatókönyvvel, hogy Várnai a Narancsnak az összefogás értelmét ekképp foglalta össze: "Szomorú lenne, ha két meglehetősen hasonló, nem Zuglóban lakó, Zuglónak semmi jót nem hozó pártkomisszár-vállalkozó, Papcsák Ferenc és Tóth Csaba közül kellene választania a zuglóiaknak."

Tóth helyzetét erősítheti, hogy többek szerint maga mögött tudhatja Mesterházy Attilát. Erősen kérdéses viszont, hogy Mesterházy tudja-e majd minden ígéretét teljesíteni, mivel nem sok biztosnak mondható befutó hellyel gazdálkodhat. Együtt 2014-es forrásunk megfogalmazása szerint ez a pártelnöki taktika "általában sem könnyíti meg a tárgyalásokat", ráadásul a Népszabadság úgy tudja, hogy amennyiben a Demokratikus Koalíció is részese lenne a megállapodásnak, nekik is kellene biztosítani néhány egyéni körzetet (a DK vezetői tagadták egy ilyen elképzelés létét). A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy amikor két hónappal ezelőtt Tóth Csaba bejelentett egy helyi együttműködési megállapodást az MSZP, az Együtt 2014-PM és a Demokratikus Koalíció helyi szervezetei között, az Együtt kétségbeesetten cáfolt, mondván, hogy csupán az egyik Szolidaritás-aktivista felhatalmazás nélküli magánakciójáról volt szó.

Mindeközben a zuglói Fidesz sem egységes: a "régi" zuglói párttagság áll szemben Papcsák Ferenccel és híveivel. Bár a legutóbbi csatát Papcsák nyerte, amikor a napokban ismét megválasztották a zuglói Fidesz elnökének ("nemes vetélkedésben dőlt el az elnöki szék" - nyilatkozta az eseményről a fidesz.hu beszámolója szerint), a képviselő-testületben is rendre előfordulnak kisebb-nagyobb zendülések már a ciklus elejétől - és ezek az utóbbi időben hevesebbé váltak. Látványosan rossz a viszony Rozgonyi Zoltán és a Papcsákkal szembefordult Ferdinandy István alpolgármesterek között, ezt az érintettek már nem is próbálják titkolni. Úgy hírlik, hogy mivel Papcsák jövőre a parlamentet célozza meg, Rozgonyiban polgármesteri ambíciók ébredeznek: ha elszánja magát, úgy az első ütközeteket alighanem neki is a politikai szövetségeseivel kell megvívnia.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.