A tankerületnek mostantól nem kell 15 napon belül kirúgnia az engedetlen tanárokat

  • narancs.hu
  • 2023. január 13.

Belpol

Egy friss kormányrendelet szerint ezt a tanév legvégén is megtehetik.

Egy csütörtök esti rendelet szerint a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak vagy munkavállalók esetében ezentúl úgy kell alkalmazni a közalkalmazottakról szóló törvényt és a munka törvénykönyvét, hogy a munkáltatónak, azaz a Belügyminisztérium alá rendelt tankerületnek nem kell 15 napon belül kirúgnia az elégedetlenkedő tanárokat – írja a 444.

Erre ugyanis az új rendelet értelmében a kirúgás okáról való tudomásszerzéstől egészen az adott tanév legvégéig (augusztus 1. napja) lesz lehetőségük. Ha esetleg a zárónap és a tanév befejezése közötti időszakban értesülnek ilyen okról, akkor a munkáltató a következő tanév augusztus 1. napjáig gyakorolhatja a rendkívüli felmondási jogát.

A munkáltató a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás jogát legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja.

A friss kormányrendelet 5. bekezdése szerint, az új eljárás visszamenőleg is érvényes. Ha ugyanis a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás okáról a munkáltató a rendelet hatálybalépése előtt szerzett tudomást, de a 15 nap még nem telt le, akkor is várhat augusztusig az elbocsátással. Így azok a tanárok is haladékot kapnak, akik már az utóbbi két hétben vettek részt a tiltakozásban.

A rendeletről szóló közleményében a Belügyminisztérium azt írta, céljuk a köznevelési intézmények zavartalan működése, a gyermekek oktatásának biztosítása érdekében, a módosítás pedig az eddiginél több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára, aki ezentúl dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele.

A minisztérium közleményében arról is szó esik, hogy „egyes köznevelési intézményekben azonban jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti”.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”