Hosszabb idő után ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a Kossuth Rádióban Törőcsik Zsolt műsorvezető vendége péntek reggel, a beszélgetés azzal kezdődött, hogy rendőrgyilkosság történt az éjjel Budapesten, Orbán együttérzését fejezte ki, és arról beszélt, hogy ez nem megszokott, a rendőröket pedig meg kell becsülni.
Ezután némi évértékelés következett, 2022-ben Orbán szerint megváltozott valami és "beléptünk a veszélyek korába" (úgy tűnik, ez most az új szlogen, ez többször is elhangzott a beszélgetésben), a pandémia után háború jött, energiaválság, szankciók, nő a migrációs nyomás a déli határokon. A veszélyekhez két módon lehet viszonyulni, egyrészt sündisznó módjára össze lehet kuporodni, de ez önveszélyes stratégia is, mert megbénítja az embert, ezért a legfontosabb a magyaroknak szerinte, hogy aktívan kell reagálni a válságra, cselekedni kell, "Magyarország nem hagyja magát", ezt meg is mutatták 2022-ben.
Ilyen szerinte az, hogy létrehozták a rezsivédelmi alapot, mert bár eddig az energiára 7 milliárd eurót kellett költeni, most 17 milliárdot, de Magyarország nem áthárította az emberekre az árakat, hanem megvédte a rezsicsökkentést, ezzel megvédték a családokat, Orbán szerint ha nem lenne rezsicsökkentés, legalább egymillió család tönkrement volna, ezért a válasz a válságra az "aktív cselekvő védekezés".
Szóba kerültek a szankciók is, Orbán most arra vár, hogy jöjjön valaki, aki elég bátor, "erős, bicepsze van és széles a válla, és mondja azt, hogy ezt elszúrtuk". Szerinte ha megszüntetnék a szankciókat, akkor az energiaárak azonnal leesnének és az infláció is megfeleződne, de nincs ilyen bátor ember, mert franciának vagy németnek kellene lennie, Orbán egymaga ugyanis nem tudja megfordítani a nagy államok véleményét, ő csak fékezni tudja a kártételt – fejtegette, hozzátéve, hogy "bátorság és erő híján ez a szerencsétlenkedés folytatódik majd".
Orbán arról is beszélt, hogy ő úgy nőtt fel, hogy a németek milyen precízek, de most német elnöke van az Európai Bizottságnak, és a szankciók el vannak szúrva, nincsenek végigszámolva, emiatt csökkent a német válságkezelő precizitásba vetett hite.
Orbán szerint az európai vezetők el vannak képedve a magyar rezsivédelmi rendszertől, mert annak keretében szerinte havi 450 eurót kapnak a családok, ezt máshol el sem tudják képzelni, mert ez sok pénzbe kerül, és ahhoz, hogy adni tudjanak, el kell venni valakitől például az extraprofitot, ehhez viszont elég erősnek kell lennie a kormánynak, de a nyugat-európai kormányok szerinte nem elég erősek ehhez. Európa szerinte veszít a háborún, Amerika nyer,
Oroszországban pedig vita van, hogy nyernek vagy vesztenek-e rajta, de Orbán szerint olyan nagyon nem vesztenek rajta gazdaságilag, az egész háború legnagyobb vesztese szerinte inkább Európa.
Szóba került az Erasmus programok leállítása is, Orbán azt üzente a diákoknak, hogy készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig készültek, mert "ha akartak menni, mehetnek is a jövőben, a magyar diákok semmilyen kárt nem fognak elszenvedni, ahogy mondtam, Magyarország nem hagyja magát, nem fogjuk megengedni, hogy a diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek, ez lehetetlen". Hozzátette, "ösztöndíjprogram lesz, majd a brüsszeliekkel erről megegyezünk, ha meg nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja ezt fizetni", mert ez egy befektetés is a nemzeti közösség szempontjából, Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy a fiatalok tanuljanak külföldön.
"Lesznek ösztöndíjak pontosan ugyanúgy, mintha Brüsszel meg se nyikkant volna."
Orbán ugyanakkor komoly kirohanást is intézett az Európai Bizottság ellen, mondván "miféle emberek azok, akik az ember gyerekén akarnak bosszút állni", akik egy politikai vitát úgy akarnak lerendezni, hogy bosszút állnak a magyar fiatalokon.
Orbán azt is mondta, "szamárság", amiket az Európai Bizottság felhozott (és amit már tavaly novemberben is közöltek), mert szerinte az, hogy politikusok ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, az megszokott Nyugat-Európában, ezért nem valójában nem erről van szó, hanem arról, hogy kormányváltást akartak, Brüsszel elképzelése a jövőről más, mint amit a magyarok akartak, mert azt akarták, hogy a kormány engedje be a migránsokat, "rá akarnak bennünket erre szorítani", de a "nemzeti kormányt" eddig nem lehetett.
Orbán szerint a másik probléma, hogy van egy elképzelésük arról is, hogy hogyan kell nevelni a gyerekeket, míg a kormány szerint ez a szülők dolga, és hogy "ezekben a zavaros kérdésekben mint ez a homoszexualitás, LMBTQ, ez az egész nem identitás kérdésben" a civil, társadalmi mozgalmaknak jelentős szerepet kell játszania a gyerekek nevelésében és be kell őket engedni az iskolában, "nekünk feláll a szőr a hátunkon ettől, hogy a mi gyerekeinkhez ilyen emberek fognak beszélni az iskolában".
Harmadrészt pedig szerinte minél több jogkört el akarnak vinni Brüsszelbe, egy nagy európai birodalmat képzelnek el, ahol provinciák vannak államok helyett, de a magyaroknak a nemzeti függetlenség olyan, mint a levegő. Orbán szerint mivel a magyar kormány kiáll a magyar érdekekért, ezért kormányváltást akartak elérni, "ezért vásárolták meg a magyar baloldalt", hogy ha megnyerik a választást, akkor hajtsák végre azt, amit Brüsszelből mondanak. De mivel nem a baloldal nyerte meg a választást, ezért Orbán szerint most így akarják rászorítani a kormányt arra, hogy azt csinálja, amit ők akarnak.
Orbán azt is mondta, hogy az elmúlt fél évben azt gondolták, hogy Magyarországot pénzügyileg sarokba lehet szorítani, mindenki arról beszélt, hogy az EU-s pénzek nélkül majd jön az armageddon, de most már
minden közgazdász tudja, hogy nem volt még ennyi pénzügyi tartaléka Magyarországnak, mint most,
a kormány pedig felkészült a veszélyek korára – állította. Szerinte Brüsszelben azt gondolták, hogy nélkülük nem kell fel a nap, de ez nem igaz, és most ez a frusztrció csapódik le, ezért akarnak "a gyerekeken bosszút állni", mert a kormány nélkülük is megvan.
Szóba került a gazdaság is, Orbán arról értekezett, hogy a politika elsődleges feladata Magyarországon az, hogy olyan gazdasági rendszert alakítson ki, amelyben mindenki talál magának munkát, aki dolgozni akar, ez sikerült is, egymillióval többen dolgoznak most, mint 2010-ben, sőt, azt állította, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint 2022-ben, és szerinte a Magyarországra érkező beruházások sem voltak még olyan magasan, mint 2022-ben, de 2023-ban újabb rekordot fognak dönteni.
A gazdaság Orbán szerint "köszöni szépen, jól van", bár vannak kihívások, a vállalkozásoknak dolgozniuk kell, hogy kivédjék például az energiahelyzet nehézségeit, de a tőketulajdonosok elég talpraesettek ehhez, és a kormány is folyton egyeztet velük, jelzik, hogy hol szorít a cipő, a kormány pedig gyorsan meg tudja hozni a döntéseket, van gyármentő program, kkv-kat segítő program is, és a legfontosabb feladat az idén is, hogy megvédjék a munkahelyeket.
Az infláció és a reálbérek alakulásával kapcsolatban Orbán azt mondta, a bérekről nem a kormány dönt, a munkaadók és munkavállalók egyeznek meg róla, ez szerinte jól van így, de veszélyes korszakban vagyunk. A bérek alakulásának kérdését azzal kente el, hogy ő két évben együtt gondolkozik, 2022-2023-ban, és közölte, hogy
a két év egészét tekintve a bérek reálértéküket tekintve is nőni fognak.
Majd azt fejtegette, hogy "nem sündisznók vagyunk, hanem aktív válságkezelők", és bár a kormányt sok mindennel vádolták, de azzal, hogy kivárna, ölbe tenné a kezét, azzal nem. Szerinte a kormány ambíciózus is, az a dolga, hogy folyton bizonyítsa, hogy cselekvőképes, és miközben válságot is kezelni kell, a nagy nemzeti célokat sem adja fel, a családtámogatási rendszert, munkahelyvédelmet nem szűkítik, hanem bővítik. Az ambíciózus célok között említette, hogy
- az inflációt egyszámjegyűre kell leszorítani az év végére, ez szerinte elérhető cél;
- nem kerülhet Magyarország recesszióba 2023-ban, a növekedésnek nagyobbnak kell lennie, mint 2022-ben.
"Ambíció, ambíció, ambíció" – zárta Orbán a beszélgetést.
