A TASZ szerint az SZFE kancellárjának nincs joga visszatartani a munkabéreket

  • narancs.hu
  • 2020. október 7.

Belpol

A bérek kifizetését nem érinti, hogy be tud-e menni az épületbe, vagy sem, 2020-ban ennek a technikai lehetőségei már adottak.

Szarka Gábor az SZFE új kancellárja azzal fenyegetőzött a napokban, hogy addig nem lehet kifizetni a béreket, amíg nem lehet bejutni az egyetem épületébe a blokád miatt. A Társaság a Szabadságjogokért állásfoglalást fogalmazott meg a katona kancellár kijelentéséről.

A civil szervezet szerint az SZFE dolgozói munkavállalókként az intézménnyel, az egyetemmel – nem a kancellárral – állnak munkaviszonyban. Az egyetemnek mint munkáltatónak pedig törvényi kötelessége kifizetni az előző havi munkabért a jogszabályban meghatározott ideig, vagy ha a szerződés korábbi időpontot határoz meg, addig.

A TASZ szerint a már ledolgozott munkabért visszatartani törvénytelen, kirívó visszaélés a dolgozók kiszolgáltatott helyzetével.

A szervezet úgy látja, a kancellárnak gazdasági vezetőként lehet technikai szerepe a bérek kiutalásában, de nem dönthet szabadon arról, hogy az egyetem munkáltatóként fizet vagy nem fizet.

Szarka Gábor szerepe ebben az ügyben bürokratikus: az a dolga, hogy gondoskodjon a bérek – időszerű – kifizetéséről. Nem áll jogában visszatartani a béreket, sem késleltetni azok kifizetését

Hozzátették, a bérek kifizetését nem érinti, hogy be tud-e menni az épületbe, vagy sem, 2020-ban ennek a technikai lehetőségei már adottak. Amennyiben mégis akadályoztatva van, a hatáskörei gyakorlására ilyenkor jogosult személynek kell intézkednie.

Az SZFE dolgozók sztrájkja nem érinti az októberben esedékes fizetés kérdését – emlékeztet a TASZ –, hisz' a szeptemberi munkabérek rendezéséről van szó ebben az esetben.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.