A terézvárosi polgármester megunta a kihasználatlan, mocskos telefonfülkéket

  • narancs.hu
  • 2023. július 18.

Belpol

Soproni Tamás és csapata gerillaakciójukkal azt állítják, hogy a Telekom a felelős a városképet csúfító fülkékért.

"Több éve levelezünk a Telekommal és az NMHH-val, hogy eltűnjenek végre a minősíthetetlenül ronda, mocskos, többségében használhatatlan belvárosi telefonfülkék. Vagy legalább takarítsák őket" - írja Soproni Tamás kerületi polgármester a Facebookon.

A polgármester azt írta, leveleztek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, akik meghatározhatják, hogy mennyi telefonfülkét kötelező fenntartani egy településen, ám miután a kilométernyi hosszú Teréz körúton 100 méterenként áll egy ilyen bódé – ez a szám a fülkék állapotától függetlenül is teljesen indokolatlan.

Soproni szerint a fülkékkel egyedül a Telekom jár jól:

„De kinek az érdeke, hogy álljanak ezek a fülkék? Nem a budapestieké, hiszen szinte senki sem használja őket. Nem a budapestieké, hiszen csúfítják a városképet. Egyetlen fél profitál belőle: a Telekom. Ugyanis akár működik a készülék benne, akár nem, akár kártyás, akár érmés, akár vécének használják egyesek, akár szemetesnek, az oldalán lévő hirdetések jól jövedelmezhetnek.”

A terézvárosi testület júniusban úgy szavazott, hogy módosítja a településkép védelméről szóló rendeletet, és – ha az állami főépítész vagy más állami szerv közbe nem szól –, a telefonfülkék utcabútornak fognak minősülni, melyeken tiltott a reklámok elhelyezését, és előírják, hogy „az utcabútorok esztétikus megjelenéséről, fenntartásáról, tisztításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ha pedig ezt elmulasztja, akár 2 millió forintig bírságolható.”

Több éve levelezünk a Telekommal és az NMHH-val, hogy eltűnjenek végre a minősíthetetlenül ronda, mocskos, többségében...

Posted by Soproni Tamás on Tuesday, July 18, 2023

Ezzel együtt arra kérik a jogalkotókat és az NMHH-t, hogy vegyék ki a telefonállomásokat az egyetemes szolgáltatások sorából, és zárkózzanak fel ezzel a 21. századhoz. „Ahogy ezt megtették pl. Csehországban már 2020-ban, úgy Magyarország is megteheti 2023-ban.”

Másrészt felszólítják a Telekomot, hogy azokat a fülkéket, amelyekben nincs, vagy használhatatlan a telefonkészülék (pl. telefonkártyás) azonnal bontsa el, végezze el a fülkék graffiti-mentesítését, a szerkezeti javításokat, festést, és napi szinten biztosítsa a fülkék ellenőrzését, takarítását.

Soproni Tamás azt is felemlíti, hogy a szomszédos Erzsébetvárosban hasonlóval próbálkozik a Színes Erzsébetváros civil szervezet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.