„A versenyt kell védenünk, nem a versenytársakat” – fogalmazta meg ars poeticáját 2005-ben Neelie Kroes, az EU versenypolitikáért felelős biztosa. Kroes a digitális területre átevezve később a magyar médiatörvény egyik legélesebb kritikusává vált, amivel nem szerzett jó pontokat a második Orbán-kormánynál. A Fidesz–KDNP most szembemegy a holland politikus azóta is európai sztenderdnek tekintett versenyjogi alapvetéseivel is. Piaci szereplők és a lapunknak nyilatkozó gazdasági jogászok legalábbis a hazai láncok helyzetbe hozásának szándékát látják az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelése, a kereskedelmi törvény módosítása és a vasárnapi zárva tartás bevezetése mögött.
A kiskereskedelmi piac szerkezete egyáltalán nem indokolja a CBA, a Reál és a Coop kiemelt védelmét; a területen dolgozók körében terjedő pletykák alapján inkább arról lehet szó, hogy a kormány itt is szívesen látná a hazai tulajdonú vállalatok térnyerését. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter legutóbb a múlt héten jelentette ki, hogy „egy magyar multira is szükség volna a hazai termékek piaci pozícióinak erősítése érdekében”, egy 2013-as gazdafórumon pedig kormánytagtól meglehetősen szokatlan piaci jóslatokba bocsátkozott, amikor azt mondta, a CBA és a Coop együtt felnőhetne a Tescóhoz, és a környező országokban is teríthetné a magyar gazdák terményeit. A Tesco vélhetően túl nagy falat lenne, de a Lidllel, az Aldival vagy a Penny Markettel már tudnának mit kezdeni a hazai láncok. Talán nem véletlen, hogy egy törvénymódosítás kifejezetten ezeket a diszkontokat zárja ki a világörökségi területekről arra hivatkozva, hogy nem rendelkeznek tej- és húspulttal. A kormány elszántságára jellemző, hogy sem a releváns munkaadói és munkavállalói szervezetek ellenállása, sem Varga Mihály intelmei nem tudták megakadályozni a multiellenes jogszabályok elfogadását.
| ||
Bár a vásárlók szemszögéből a vasárnap zárva tartó áruházak jelentik majd a leglényegesebb változást, a nemzetközi láncokat valójában érzékenyebben érinti a felügyeleti díj emelése és az a szabály, amely 2018-tól megtiltja a tartósan veszteséges vállalatok működését. Nigel Jones, a Tesco vezérigazgatója is ez utóbbi megkötéssel indokolta 13 veszteséges magyarországi üzletük februári bezárását. A Baumax barkácsáruházlánc kivonulásában nagyobb szerepet játszhat a vasárnapi nyitva tartás korlátozása, hiszen a barkácsüzletek forgalmuk jelentős részét hétvégén produkálják. A többiek egyelőre kivárnak, legfeljebb azt jelentették be – mint például az IKEA –, hogy a vasárnapot kompenzálandó a többi napon meghosszabbítják nyitva tartásukat.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy látja, a kormányzati lépések foglalkoztatási hatása nem hirtelen jelentkezik majd. „Szépen elhúzódik ez nyárra, amikor a gyeses kismamákkal nem kötnek szerződést a vállalatok, leépítik a diákmunkásokat és a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat.” 2010 és 2013 között mintegy 10 ezer munkavállalót veszített a kereskedelem, és bár a becslésekben jelentős eltérések mutatkoznak, abban mindenki egyetért, hogy az új intézkedések csak gyorsíthatják e trendet.
A családok védelmében
Idén március 15-től főszabály szerint vasárnaponként és éjszakánként be kell zárniuk az üzleteknek – ez a lényege a decemberben elfogadott, „a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról” szóló törvénynek. A törvény az üzletek profilja alapján engedélyez kivételeket, így vasárnap is kinyithatnak a gyógyszertárak, a benzinkutak, a piacok és a vendéglátó-ipari egységek, az újságosoknak és pékségeknek pedig délig engedélyezett a működés (a benyújtott törvényjavaslat a nemzeti dohányboltokat is a kivételek között sorolta fel, de az elfogadott törvényből kikerültek). Továbbá az általános zárvatartási időben is nyitva lehetnek azok a 200 négyzetméter alatti boltok, amelyekben a kiszolgálást az üzlet tulajdonosai vagy segítő családtagjaik végzik. A többi kiskereskedő csak az adventi vasárnapokra, és évente egy tetszőlegesen megválasztott vasárnapra kaphat működési engedélyt, amennyiben nyitvatartási szándékát bejelenti a hatóságoknak.
A törvényjavaslatot a KDNP képviselőcsoportja nyújtotta be november elején, ennek megfelelően hagymázas preambulummal is ellátták, amelyből megtudhatjuk például, hogy „ha a kereskedelem szabadságának érdeke és a magyar társadalom legfontosabb építőkövének, a családnak a védelemhez fűződő érdeke összeütközésbe kerül, akkor a családi közösségek megtartóerejét kell erősíteni”. Az indoklás szerint a vasárnap „olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is”. Mindezek alapján a szakma szereplői még nem vették túl komolyan a javaslatot, annál is inkább, mert a kereszténydemokraták hat éve rendszeresen előhozakodnak a témával, ám mindeddig nem sikerült azt átverniük a nagyobbik kormánypárton. A kereskedők magabiztosságát növelte, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november 3-án a HírTv-nek azt nyilatkozta, nem tartja bölcs dolognak a vasárnapi zárva tartást, hiszen minden ötödik ember ekkor intézi bevásárlását. „Ha a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva” – mondta Varga. Ehhez képest Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nem sokkal később egyeztetésre hívta az érintett szervezeteket, december elején pedig Rogán Antal frakcióvezető közölte, hogy a Fidesz is támogatja az ötletet. A körítést némileg áthangszerelték, a családi élet helyett a munkavállalók érdekeire kezdtek hivatkozni. Ezen értelmezés szerint a kiskereskedelmi szektor letámadása csak az első lépés a vasárnapi munkavégzés általános tilalma felé vezető úton.
A munkavállalókat ugyanakkor nehéz lenne azzal vádolni, hogy egy emberként álltak a vasárnapi boltzár mögé. Dávid Ferenc tájékoztatása szerint az NGM-be csődített 20-30 szervezet közül csak a Munkástanácsok Országos Szövetsége keresztény értékrendű szakszervezet és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség támogatta a KDNP ötletét. A Nemzeti Kereskedelmi Szövetség 2014 májusában alakult, egyes forrásaink szerint a CBA vezetőségének kezdeményezésére. Elnöke Szatmáry-Jahl Angéla, annak a Szatmáry Kristófnak az édesanyja, aki fideszes országgyűlési képviselősége mellett novembertől a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos is. Nem támogatta a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényjavaslatot a kiskereskedelmi szektor egyetlen reprezentatív munkavállalói szervezete, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). Holott, mint azt Sáling József elnöktől megtudtuk, egyáltalán nem elégedettek a vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályozásával. „Az elmúlt években folyamatosan veszítettek a munkavállalók. A vasárnapi pótlék 100-ról 50 százalékra csökkent, már csak havi egy vasárnapot kötelező szabadnapként biztosítani, a Kúria ítélete szerint a bevásárlóközpontokban foglalkoztatottaknak még ezek a kedvezmények sem járnak” – sorolja Sáling. A KASZ tagja a szabad vasárnapért indított európai szakszervezeti kezdeményezésnek is, mégis úgy látják, a vasárnapi zárva tartást csak a munka törvénykönyvének átdolgozásával és béremeléssel egyidejűleg lehetett volna bevezetni. Ehelyett a kormány olyan feltételeket teremtett, amelyek mellett a multinacionális vállalatok aligha tudják elkerülni a fizetéscsökkentést. „Féltik a dolgozók a vasárnapi pótlékukat. Ha valakinek havi két vasárnap jutott, az 4-5 ezer forint pluszt kapott, ez nem sok, de egy 70 ezres nettónál már nagyon nem mindegy” – érzékelteti az érdek-képviseleti elnök. Bár Sáling úgy tudja, egyes nagyobb Coopoknál bejelentették, hogy a vasárnapi pótlékot forgalmi jutalék címén megtarthatják a dolgozók, vélhetően ez nem minden láncnál lesz így.
A piaci szereplők közül a CBA, a Reál és a Coop „a leghatározottabban” támogatta a vasárnapi zárva tartást. Állításuk szerint erre a munkavállalók érdekében van szükség, versenyelőnyt nem várnak tőle, hiszen „a láncok franchise partnereinek csak pár százaléka működik családi vállalkozás keretén belül”. Egy lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint ugyanakkor jól jöhet a hazai tulajdonú láncoknak a vasárnapi zárva tartás, mivel ők a multiknál jóval kisebb forgalmat bonyolítanak vasárnap, eddig is csak azért tartottak nyitva – vállalva az esetleges veszteségeket is –, hogy a vásárlók ne pártoljanak el tőlük. Ezt a vélekedést erősítik a GfK piackutató intézet novemberi felmérésének eredményei is. Ezek azt mutatják, hogy a napi fogyasztási cikkek forgalmának átlagosan 11 százaléka esik vasárnapra (873 ezer magyar háztartás vásárol a „pihenőnapon”), ám míg a hipermarketeknél ez az arány 14 százalék, diszkontoknál 13 százalék, szupermarketek és kisboltláncok esetén csak 10, illetve 7 százalék. Hipermarketet pedig csak a Tesco, az Auchan és a Spar üzemeltet.
A piacot jól ismerő forrásunk ugyanakkor úgy látja, a hazai láncoknak is bevételkiesést okozhat a vasárnapi zárva tartás. „A CBA nyilván politikai megfontolásból állt a kormány mellé, a Reált és a Coopot viszont őszintén nem értem” – mondja. A szektorból származó információink szerint a láncok jelenleg is próbálják modellezni a várható hatásokat, de biztosat senki sem tud mondani. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy legalább időlegesen, 1-1,5 évig valamelyest visszaesik a forgalom, aztán beállhatnak az új fogyasztói szokások. Több beszélgetőpartnerünk is megemlítette, hogy nem szerencsés ebben a kérdésben a vasárnapi kereskedelmet korlátozó Ausztriára, Németországra vagy Franciaországra hivatkozni. „Ezeket az országokat sem a jövedelmi viszonyok, sem a vásárlási kultúra tekintetében nem lehet Magyarországgal összehasonlítani. Ráadásul ők is visszakoznak. Németországban tartományi hatáskörbe utalták a kérdést, a Bécsi Iparkamara javasolja a vasárnapi kereskedelem visszaállítását a történelmi belvárosban, a franciáknál is megbomlani látszik a konszenzus” – sorolja az ellenérveket Dávid Ferenc. A nagy áruházláncok mindenesetre azt kommunikálják, hogy a vasárnapi tilalom miatt senkit nem fognak elküldeni, ők a méretük folytán elbírják a forgalomkiesést, különösen, ha idővel más napokon visszatérnek a fogyasztók. Paradox módon éppen a kisvállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, például azok, amelyek hipermarketektől bérelnek üzlethelyiséget. Ők hiába nyithatnának ki a törvény szerint vasárnap, mivel a hipermarket zárva lesz, be kell csukniuk a boltot.
Hasonló a bevásárlóközpontok kis bérlőinek helyzete is, bár esetük némileg összetettebb. Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára szerint az üzemeltetők jelenleg is tárgyalnak bérlőikkel, február közepén jöhetnek ki az első nyilatkozatok a március 15. utáni nyitva tartásról. Valószínűleg minden olyan központ ki fog nyitni vasárnap, ahol mozi üzemel; ott természetesen a kávézók, éttermek és a 200 négyzetméter alatti boltok is nyitva lehetnek, feltéve, hogy a tulajdonos vagy családtagja áll be a kassza mögé. Prosits Attila, a WestEnd üzemeltetőjének ügyvezető igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy legalább 42 üzletük lesz zárva vasárnap, 40-50 viszont biztosan kinyit, néhány bérlővel még folynak a tárgyalások. A belvárosi WestEndnek nyitás óta a vasárnap a legalacsonyabb látogatottságú napja, ugyanakkor egyes ruházati üzletekben a 18 százalékot is elérhette a vasárnapi forgalom. Az Aréna Plazában a mozi mellett a vendéglátó-ipari egységek lesznek nyitva, a többi üzlet valószínűleg lehúzza a rolót vasárnap. Balla Erna igazgató az Arénát kifejezetten hétvégi bevásárlóközpontnak tartja, mivel sokan járnak fel hozzájuk vidékről, a vasárnap volt a harmadik legerősebb napjuk. Az általunk megkérdezett üzemeltető cégek a bérleti díjon a kieső vasárnap ellenére sem változtatnának, az MBSZ főtitkára szerint az lehet nyitott kérdés, hogy a vasárnapra eső közös költségeket miként osszák meg a bérlők között a plázák.
A bevásárlóközpontok nagyon várják a törvény végrehajtási rendeletét is, hiszen ez – például az idegenforgalom vagy a lakókörnyezet igényeire hivatkozva – az általánostól eltérő nyitvatartási szabályokat is megállapíthat. Balatoni Judit szerint azt is mérlegelik majd, hogy az MBSZ tagjai egységesen kérjenek mentességet a vasárnapi tilalom alól. Információink szerint hasonlóan gondolkoznak egyes Balaton-parti települések polgármesterei is, akik amiatt aggódnak, hogy turistaszezonban a 200 négyzetméter alatti boltok nem tudják majd kiszolgálni vendégeiket. Az új törvény érintettjei más bizonytalanságokra is hivatkoznak: nem egyértelmű az online rendelések szabályozása, mint ahogy az sem, mely előkészületi munkák megengedettek vasárnap. De még azt sem tudni biztosan, hogy a papíron nagykereskedő Metro áruházak kinyithatnak-e vasárnap. Homályos pontok akadnak a törvény betarthatósága körül is, Dávid Ferenc szerint a szabályozás nyilvánvalóan színlelt tulajdoni viszonyoknak ágyaz meg, elősegíti a feketefoglalkoztatás terjedését, és az ellenőrzése is hatalmas állami kapacitást – sőt vasárnapi munkavégzést – igényel majd.
Magyar multi?
A nemzetközi áruházláncokat a vasárnapi zárva tartás mellett két további törvénymódosítás is sújtja. Az adótörvények novemberben elfogadott módosítása brutálisan megemelte az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Ezt eddig az élelmiszer-gazdaság szereplői – tehát a termelők, a feldolgozók és a nagykereskedők is – fizették a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, mértéke pedig az előző évi árbevétel 0,1 százaléka volt. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteknél azonban 2015-től sávos rendszer lép életbe: 500 millió forintig díjmentességet élveznek, az árbevétel 500 millió és 300 milliárd közé eső része után több lépcsőben 0,1 és 5 százalék közötti díjat kell fizetniük, a 300 milliárd feletti rész után pedig 6 százalékot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint 20-30 milliárdos többletbevétele származhat a költségvetésnek az emelésből, ennek döntő hányada a multinacionális cégektől érkezhet. A díjemelés olyan hihetetlen mértékű (a legmagasabb kulcsnál 60-szoros), hogy azt nehéz nem bújtatott különadóként értékelni, ráadásul diszkriminatív is a külföldi tulajdonú vállalatokra nézve, hiszen ők vállalatcsoportként működnek, üzleteik bevételei összeadódnak, míg a hazai tulajdonú, franchise rendszerű CBA-, Reál- és Coop-üzletek bevételeit külön kell számítani, így sokkal alacsonyabb sávba esnek.
Hasonló turpisságot figyelhetünk meg a kereskedelmi törvény módosításánál is. Két szabály érdemel külön figyelmet. Az egyik szerint a 15 milliárd forintos nettó árbevételt elérő gazdasági társaságok 2018. január 1-jétől nem működhetnek két évnél tovább veszteségesen.
A külföldi vállalatcsoportok ezt a lécet is simán átviszik, a hazai láncok franchise üzletei azonban külön-külön nem. A legérdekesebb mégis az az új szabály, amely a gazdasági erőfölény megdönthetetlen vélelmét állítja fel azoknál a kiskereskedelmi vállalatoknál, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A gazdasági erőfölénynek a Gazdasági Versenyhivatal eljárásában van szerepe, a versenytörvény a kisebb piaci szereplők védelmében szigorú követelményeket támaszt az erőfölényes vállalkozásokkal szemben. Például nem alkalmazhatnak túlzottan alacsony árakat és nem köthetnek kizárólagossági megállapodást beszállítóikkal. Horányi Márton versenyjogász szerint a kiskereskedelmi piacon mindeddig nem voltak erőfölényes vállalatok, mivel a piac szerkezete ezt nem indokolta. „40 százalék feletti piaci részesedésnél szokták mérlegelni a gazdasági erőfölényt, például a Google és a Microsoft tekinthető tipikusan erőfölényes vállalkozásnak” – mondja Horányi. A kiskereskedelemben távolról sem fenyeget a monopólium veszélye, a Trade Magazin összeállítása szerint 2013-ban a Tesco volt a piacvezető 704,7 milliárdos bruttó bevétellel, a Coop 550 milliárdot, a CBA 521,4 milliárdot hozott össze, 9 szereplő is 100 milliárd fölött teljesített. Persze a franchise rendszer miatt a CBA, a Coop és a Reál árbevételét itt is boltokra kell majd szétbontani, a Tesco, a Spar, az Auchan és a Lidl ellenben könnyen erőfölényes helyzetben találhatja magát. Az általunk megkérdezett jogászok szerint nem sok érv szól a franchise versenyjogi megkülönböztetése mellett, hiszen a beszerzés és a logisztika terén ezek az üzletek is egységes vállalatként lépnek fel, az árazásban és a készletek kialakításában hagyhatnak némi helyi mozgásteret. Technikailag sem lett volna akadálya úgy szövegezni a törvényt, hogy az rájuk is vonatkozzon.
Értesüléseink szerint a kipécézett multik intenzíven kutatják a nyitva álló jogi lehetőségeket. Kézenfekvő lenne, ha ők is átállnának franchise rendszerre, az Auchan és a Spar vezetői tettek is ilyen irányú nyilatkozatokat. Más piaci vélemények szerint viszont nem valószínű ez a megoldás, mert túl sok erőforrást igényelne, és a nyilvánosságban sem mutatna jól. Ráadásul a kormány is könnyen megtalálná a módját, hogy új törvényeket hozzon a trükköző multikra. Nagyobb sikerrel kecsegtet a diszkriminatív rendelkezések bírósági megtámadása. Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője felidézi, hogy az Európai Unió Bírósága a kiskereskedelmi különadóról szóló állásfoglalásában a letelepedési szabadság elvével ellentétesnek találta a sarcot, mert aránytalanul sújtotta a külföldi székhelyű vállalkozásokat. Ez alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak sem lenne sok esélye Luxembourgban.
| „Lássuk!” Glattfelder Bélát, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkárát kérdeztük a változó kereskedelmi szabályokról.
* Magyar Narancs: November elején Varga Mihály még azt nyilatkozta, hogy a gazdaság jelen állapotában nem tartja bölcs dolognak a vasárnapi nyitva tartás korlátozását. Hogyan győzte meg a KDNP a kormányt és a gazdasági tárcát? Glattfelder Béla: Erről az előterjesztőket kell megkérdezni. MN: De mit gondolnak most a rendelkezésről? GB: A kormány azt a döntést hozta, hogy támogatja a javaslatot, mert nem szeretnénk, ha vasárnap bárkit akarata ellenére lehetne dolgoztatni. A célkitűzés megvalósítására a kormány először a kereskedelemben látott lehetőséget. MN: Az NGM hogyan vett részt a kodifikációban? GB: A magyar jogalkotásban nemcsak a kormány tehet törvényalkotási javaslatot, hanem akár országgyűlési képviselők csoportja is. Amikor az NGM értesült a törvényjavaslatról, összehívtuk az érintett szakmai szervezeteket, több alkalommal egyeztettünk velük, egyesekkel négyszemközt is. A parlamenti vita során az NGM képviselte a kormány álláspontját, de a módosító javaslatokat nem mi, hanem a törvényalkotási bizottság nyújtotta be. Ezeket a kormány nevében az NGM támogatta. MN: Történtek számítások az intézkedés költségvetési hatásairól? Több érintett szervezet forgalomcsökkenést, elbocsátásokat és/ GB: Teljesen megalapozatlan véleménynek tartjuk, hogy a magyar költségvetésnek akár több százmilliárd forintos áfabevétel-kieséssel kellene számolni. Nyilvánvaló, hogy a forgalmat alapvetően nem az üzletek nyitvatartási rendje határozza meg, hanem a fizetőképes kereslet, magyarán, hogy mennyi jövedelmük van az embereknek. Minden adat szerint bővül a magyar kiskereskedelmi forgalom, azt várjuk, hogy ez 2015-ben is folytatódik. MN: A vasárnapi zárva tartás ellenére? GB: Nyilvánvaló, hogy ha cipőt szeretnék vásárolni, akkor attól még, hogy vasárnap zárva van a cipőbolt, meg fogom venni a hét egy másik napján. Nonszensz az a feltételezés, hogy hetedével fog visszaesni a kereslet. MN: A kereskedelemről szóló törvény módosítása deklaráltan a nagy, külföldi tulajdonú vállalatok versenyelőnyét kívánta kompenzálni. A vasárnapi zárva tartásnál is felmerült ez a szempont, vagy itt csak a családi életre koncentráltak? GB: Egyik állításával sem értek egyet, teljesen egyértelmű, hogy a vasárnapi nyitva tartásra vonatkozó szabályozás a munkavállalók érdekeit védi. A törvény elsődleges célja ez. MN: Tény, hogy a nemzetiségre nem utal a törvény, az eredménye mégis az, hogy a franchise rendszerben működő vállalatoknak kedvez. A verseny szempontjából miért fontos az, hogy a magas árbevétel egy cégnél vagy sok kisebb darabban jelenik meg? GB: Nem lehet egy 10 négyzetméteres garázsboltot és egy 500 üzlettel rendelkező hálózatot azonos szabályok alapján megítélni, hiszen a piacra gyakorolt hatás a nagyság függvénye. Ha egy nagyobb vállalat vállalja a veszteséges működést, kiszorító árazást alkalmazva, annak nem ugyanaz a hatása, mint ha Kovácsék boltja próbálkozna ugyanezzel. Valahol meg kellett húzni egy határt, ez tűnt ésszerűnek. MN: Mit szól ahhoz, hogy az Auchan és a Spar is fontolgatja a franchise felé történő elmozdulást? GB: Lássuk! MN: Egy dolgot világítson még meg! Világörökségi területen miért tilos diszkontot üzemeltetni, míg ugyanilyen méretű szupermarketet nem? GB: A jogalkotó abból indult ki, hogy a világörökségi helyszínek megkülönböztetett védelmet élvezzenek, ezért ne lehessen alapvetően alacsony nívójú kereskedelmi tevékenységet folytatni. Diszkontoknál nem ritkán gyűjtőcsomagolásból történik az árusítás, az alacsony árnak van következménye a kiszolgálás módjára is. Kisméretű szupermarketeknél nagyobb a választék, és az áru elhelyezése is méltóbb a világörökségi környezethez. |
