A váci diákok megették a homokot – Árvízi jelentés

  • Matkovich Ilona
  • 2013. június 8.

Belpol

A váci diákság nélkül a védelem nem birkózna meg a hatalmas homokhegyekkel. Fotógalériával.

– Eljöttem megnézni, hogy tényleg lapátol, mert otthon nem csinál semmit – mondja Kis Niki anyukája, amikor lefotózom a Zenepavilonnál lapátoló lánycsapatot.

Vácon kedd óta egyre több önkéntes dolgozik, hogy a város teljes hosszában elnyúló homokgáttal megfékezzék a folyót. Van, aki szabadságot vett ki, más munka után, az aktatáskáját letéve lapátol minden este két órát.

false

 

Fotó: Somoghy Attila

– Vác teljes Duna-parti szakaszán elkészült a gát, amely 60 centiméterrel lett magasabb és erősebb, mint a 2002-es védekezésnél, amikor a Duna 767 cm-nél tetőzött – mondta sajtótájékoztatóján Fördős Attila polgármester. Most az előrejelzések szerint a víz magassága elérheti a nyolc métert. A váci Duna-szakaszon 3500 köbméter homokot, 300 ezer zsákot használtak fel eddig, de mára újabb zsákhegyek érkeznek, és 500 köbméter homokot is rendeltek még.

false

 

Fotó: Somoghy Attila

A váci diákság nélkül a védelem nem birkózna meg a hatalmas homokhegyekkel. A Boronkay György szakközépiskola ezer diákja csütörtökön három óra alatt „megette” az aznap reggel lerakott homokot. A Cházár András speciális szakiskola tanulói mindennap kint dolgoznak valamelyik partszakaszon.

A Duna-lépcsőn lévő Remete étterem tulajdonosának gyakorlata van az árvízi segítésben. A korábbi árvizeknél is főzött a lapátolóknak. Tegnap 250 adag paprikás krumplit, ma ugyanennyi adag gulyáslevest szállít a partra kismotorján. A helyi rendvédelmi és civil szervezetek mellett 16 településről érkeztek segítő csapatok. A helyi cigány önkormányzat szervezésében mintegy 100 ember kapcsolódott be a munkába, de az Országos Roma Önkormányzat felhívására is jöttek Baranyából, Borsodból és Szolnok megyéből. Kovács Józsefné, Kisújszállás kisebbségi önkormányzatának elnöke azt mondja, mint a felszabadító hadsereg érkeztek, amikor az itteni önkéntesek meglátták a „fiúkat”, nem is engedték őket tovább. Egész nap a Diadal tér és a Vácra bevezető „kőszobros híd” között dolgozik 180 emberük. „Jó érzés, hogy örömmel fogadják az embert, nem éreztetik a különbséget.”

A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola 200 tanulója és a Baranyából érkezett tűzoltók napok óta építik, szélesítik a gátat.

Az éjszakai lapátolók mesélik, hogy csütörtökön este tíz óra körül megjelent Gyurcsány Ferenc és Budaházy György is egy kis szalonlapátolásra. Gyurcsány ki is posztolta, hogy „Tegnap este még kimentünk Vácra homokzsákokat tölteni. Valamikor tíz óra körül megjelent az újnáci Budaházy vagy egy tucat támogatójával. Volt egy kis odamondogatás és visszaszólás, némi harciasság is, de végül mindenki lapátolta a homokot. Mert annak nincs pártállása…”


Tegnapra elöntötte a sétányt a víz. Ma a part menti úton csónakázni lehetne. A vízparti házak pincéit folyamatosan szivattyúzzák. A tetőzést hétfőre várják Vácon. Addig marad a remény, hogy megússzák gátszakadás nélkül.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.