A volt amerikai külügyminiszter szerint Orbán fasiszta tendenciákat mutat

  • narancs.hu
  • 2019. március 2.

Belpol

Madeleine Albright szerint terjedőben a fasizmus.

Madeleine Albright az USA 1997 és 2001 között volt az USA külügyminisztere - első nőként töltötte be ezt a posztot. A demokrata politikus azóta sem zárkózik el a nyilvánosságtól, legutóbb Fascism: A Warning címmel jelent meg könyve, amelyben a fasizmus terjedésére hívja fel a figyelmet. A példák között Orbán is szerepel.

Albright egy a Voxnak adott interjúban is összegezte könyve alapvetéseit. Elsőként érdemes tisztázni, mit ért Albright fasizmus alatt. Eszerint ugyanis a fasizmus nem egy ideológia, inkább a hatalom megszerzésének és megtartásának egy adott módszere, folyamata. Albright ezt úgy magyarázza, hogy adott személy azonosul egy nagyobb csoporttal, és a társadalmat egy többségre és egy kisebbségre osztja fel, miközben a többség jogait érvényesíti, a kisebbségéről pedig igyekszik nem tudomást venni. A fasizmus pedig nem a problémák megoldására, hanem a mélyítésére törekszik; elveti a szabad sajtót és leértékeli a társadalmon belüli intézményi struktúrákat, mint az igazségszolgáltatás vagy a parlament. Mindehhez adódnak erőszakos tényezők is.

A populizmust alapvetően nem veti el, hiszen szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek népszerűek az emberek szemében. A fasizmust viszont olyan módszernek tekinti, amely más ideológiákkal ellentétben a népharagra, az emberek egymás ellen uszítására épít.

Azt, hogy a fasizmus terjedőben van, több példával is alátámasztja. Ezen példák egyike az, hogy egyes helyeken abban próbálják megélni az identitásukat, hogy mások identitását utálják, ami gyorsan elvezet a hipernacionalizmushoz. Egyes csoportokat pedig bűnbakká tesznek. Erre hozza példának Orbán Viktor hatalomgyakorlását.

Az interjú nagyobb részében persze Albright Trumpról beszél, akit nem hív fasisztának, mert az erőszakos mozzanat - még - nincs meg a kormányzásában. De hozzáteszi, hogyha ez megváltozik, akkor neki is át kell gondolnia az álláspontját.

Kim Dzsong Unt viszont egyértelműen a saját definíciója szerinti fasisztának tartja, aki munkatáborba küldi és éhezteti az embereket és saját hadsereget tart fent a politikai ellenfeleinek megfélemlítésére.

Hozzáteszi: "Más vezetők, mint Orbán, fasiszta tendenciákat mutatnak, de nem vagyok biztos benne, hogy teljesen átlépték volna már a határvonalat."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.