Nem csak az alkotmánybírák vagyonnyilatkozatai kerülték el eddig a sajtó és a közvélemény érdeklődését, méltatlanul kevés figyelem övezte a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, illetve helyetteseik egyébként évek óta nyilvános vagyonbevallásait is - nem számítva persze Keller László szocialista politikus és Polt Péter legfőbb ügyész emlékezetes és a végén már-már burleszkbe forduló agancscsatáját (lásd: Kudarcra ítélve, Magyar Narancs, 2006. március 30.). Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a vagyonnyilatkozatokból megismerhető tényekről.
Bár a vonatkozó szabályok szerint a tisztségviselői illetményről nem kell nyilatkozni, a legfőbb ügyész és helyettesei - Fazekes Géza, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtószóvivője közlése szerint - az átláthatóság jegyében tették közzé ezeket az adatokat is. Polt Péter legfőbb ügyészként felvett éves illetménye 19739367 forint volt 2013-ban, ami havi 1644946 forintos fizetésnek felel meg. Belovics Ervin büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes havi illetménye ennél valamivel kevesebb (1506434), Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettesé pedig valamivel több (1685815 forint).
Az összegek 150-300ezer forinttal magasabbak a törvényben meghatározott illetménynél. Az ügyészi jogállásról szóló törvény szerint a legfőbb ügyész havi illetménye a Kúria elnökéével azonos: a Kúria elnöke a köztisztviselői illetményalap (38650forint) 39-szeresére jogosult, akárcsak a legfőbb közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök. Polt legfőbb ügyészi illetménye eszerint 1507400 forint. Hasonló eltérés figyelhető meg a legfőbb ügyész helyetteseinél is: a törvény szerint illetményük (alapilletmény + címpótlék + vezetői pótlék + tudományos fokozatért járó képzettségi pótlék + idegennyelv-pótlék) öszszesen 1382348 forint.
A különbséget firtató kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség a következő tételekkel magyarázta az eltérést: 2013 végén "a tartósan távol lévő ügyészségi dolgozók, illetve a be nem töltött álláshelyek bérmegtakarításából" az ügyészség munkatársai átlagosan 90 százalékos jutalmat kaptak: a legfőbb ügyész és helyettesei egységesen 1,24 millió forint pluszt (a legfőbb ügyésznél ez a fizetés 82 százaléka). Harmincéves szolgálati viszonyára tekintettel Lajtár István ezenfelül háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalmat - összesen 3,7 millió forintot - is felvehetett. Emellett valamennyi ügyészségi munkatárs 220ezer forintot kapott ruházati költségtérítésként és 10ezer forintot bankköltségre. Külföldi útjaik után Polt összesen 90ezer, Lajtár pedig 17ezer forint kiküldetési díjat könyvelhetett el, végül a szabadságszámítás 2013-ban megváltozott szabályai adják a különbség utolsó néhány tízezer forintos tételét. Az LÜ vezetői az átláthatóság jegyében ugyan valóban példamutatóan tüntették fel illetményüket, a képet mégis árnyalja, hogy az ösz-szegeket összesítve tették közzé, s így elmosódik a különbség a tisztségviselői illetmény (amit elvben nem kell feltüntetni), és a tisztséggel összefüggésben felvett egyéb jövedelmek (például jutalmak) között, amit viszont elvben fel kell tüntetni.
Az ügyészség jobban teljesít
Az ügyészekkel ellentétben az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem közölték a tisztségük alapján járó illetményüket. A vonatkozó törvények szerint az ombudsman illetményére ugyanazok a számítási szabályok érvényesek, mint az Alkotmánybíróság tagjáéra: illetménye havi 1492300 forint. Helyetteseinek borítékja ennél vékonyabb, az államtitkáréval egyezik meg (jelenleg 997200 forint; korábban, amikor még nem voltak helyettesek, a szakosodott biztosok valamennyien a magasabb összeget kapták).
Több állás, több lábon állás
A legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa és helyetteseik tisztségviselői illetményük mellett jelentős mellékjövedelemre is szert tettek: az alkotmánybírákhoz hasonlóan ők is elsősorban a felsőoktatásban ellátott másod- és harmadállásokból szerezték kiegészítő jövedelmüket, amit egyesek megfejeltek például szerzői jogi honoráriumokkal vagy vizsgáztatással. Polt Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az ELTE-n, Székely László ombudsman az ELTE-n, nemzetiségügyi helyettese, Szalayné Sándor Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Lajtár István a Károli Gáspár Református Egyetemen, Belovics Ervin és Szabó Marcel ombudsmanhelyettes pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat. Szabó és Belovics nemcsak tanít a Pázmányon, hanem tanszékvezetők is egyben: Szabó az Európa-jogi, Belovics a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéket vezeti. (Ez utóbbi tanszék oktatója egyébként Szívós Mária címzetes egyetemi tanár, alkotmánybíró is. A volt közjogi legfőbbügyész-helyettes, Varga Zs. András dékáni kinevezéséig hasonlóképpen tanszékvezetői feladatokat is ellátott a Pázmányon, a Közigazgatási Jogi Tanszéket vezette, illetve vezeti ma is.)
Az ügyészeknek ezenfelül elsősorban publikálásból és vizsgáztatásból van még mellékesük. A 2013. október 1-jén hivatalba lépett Lajtár István az év során összesen 1130000 forintot keresett publikálással, vizsgáztatással és oktatással. Belovics Ervin ugyancsak publikálásból és vizsgáztatásból ennek több mint háromszorosát (3560000 forint) hozta össze, az összeget a HVG ORAC kiadótól, egyetemektől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, illetve a Kúriától kapta. Egy évvel korábban majd' egymillióval többet, 4463000 forintot vett fel ugyanezen tevékenységekért. 2013-ban Polt Péter legfőbb ügyész valamivel több mint kétmillió forintot vihetett haza eseti jellegű jövedelemként, ennek mintegy 80 százaléka (1671000 forint) publikációkból származott: a Complex Kiadótól 300ezer, a Rejtjel Kiadótól 166ezer, a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadótól 1205000forint. (Polt főszerkesztésében a Tankönyvkiadónál látott napvilágot tavaly az Új Btk.-kommentár című, tekintélyes terjedelmű, 1700 oldalas szakmű, a Complexnél pedig Az ügyészek nagy kézikönyve címmel jelent meg az általa és korábbi helyettese, Varga Zs. András által szerkesztett, szintén 1700 oldalas kötet.)
Mind az ügyészi jogállásról, mind az alapvető jogok biztosáról szóló törvény megengedi, hogy e tisztségviselők oktatói, tudományos, lektori, szerkesztői vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzenek, és ezért díjazást fogadjanak el. Míg az ombudsmani törvény kifejezetten semmilyen feltételt sem határoz meg, az ügyészek esetében az effajta tevékenységeket korlátozza, hogy ne veszélyeztessék az ügyész függetlenségét és pártatlanságát, illetve ne akadályozzák hivatali kötelezettségei teljesítését. A kérdés persze az, hol a határ.
Hézag a jogon
Vagyonnyilatkozata szerint osztalékjövedelme egyedül a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek, Szabó Marcelnek volt 2013-ban, közel 14,7 millió forintos osztalékot vett ki cégéből, az Europa Nostra Bt.-ből. Az osztalék adóköteles jövedelem, amit a vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni. A 2012 őszén hivatalba lépett ombudsmanhelyettes a cégpapírok szerint 2012-ben is vett fel osztalékot a főtevékenységként ingatlanhasznosítással foglalkozó cégéből, ezt azonban sem a hivatalba lépése után, sem a 2013 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Pedig a 2012. május 21-én tartott, a 2011. évi beszámolót elfogadó taggyűlés jegyzőkönyve szerint a tagok 21712000 forint osztalék kifizetéséről határoztak. Szabó tulajdonrésze a cégben 6/11 (54,5 százalék, a nyilatkozataiban tévesen 58,9 százalék szerepel), a nyereségből a részesedése viszont 90 százalékos. A 2012. májusi taggyűlési határozat alapján 19541000 forint osztalékot vett fel.
Hogy hibázott-e a biztoshelyettes, amikor a vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel a 2012-ben felvett osztalékjövedelmet, az nem egyértelmű. Szabó csak októberben foglalta el hivatalát, a jövedelem azonban májusban keletkezett (az utána fizetendő adót is akkor kellett megfizetni). Szabó gondolkozhatott úgy, hogy csak a hivatalba lépésekor aktuális, és az azt követően keletkezett jövedelmeiről kell beszámolnia. Egy másik megközelítés szerint azonban a jövedelmi adatokat a teljes naptári évről (annak már eltelt időszakáról) meg kell adni. Lajtár István legfőbbügyész-helyettes például ez utóbbi megoldást választotta. Az értelmezési probléma abból adódik, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel szabályai nem adnak támpontot a kérdés egyértelmű megválaszolására. Logikusabbnak talán mégis az utóbbi megoldás tűnik.
A Legfőbb Ügyészségen nem jellemző, az ombudsmani hivatalban ellenben - kis túlzással - annál erőteljesebb a vállalkozói szellem: nemcsak Szabó Marcel, hanem az ombudsman és másik helyettese is rendelkezik gazdasági érdekeltséggel. Szalayné Sándor Erzsébet 96,67 százalékos tulajdonosa a főtevékenységként oktatással foglalkozó pécsi Fideko Kft.-nek. Székely László viszont csak nonprofit alapon üzletel: tízszázalékos érdekeltsége van a Budai Vörös Nonprofit Kft.-ben. Ilyen nevű céget ugyan nem tartalmaz a cégnyilvántartás, de kis szerencsével rátalálhatunk a Budai Kadarka Nonprofit Kft.-re, amelyben Székely László valóban tulajdonos, s amely minden bizonnyal a budai dombok vörös nedűjét kívánja népszerűsíteni - feltehetően a névelírás is innen eredeztethető. A cégnek résztulajdonosa még Lenkovics Barnabás alkotmánybíró is, a felügyelőbizottságnak pedig Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is tagja (aki vagyonnyilatkozatában az fb-tagságot nem szerepelteti). Lám, ilyen nagyszerű dolgokra képes a vörösbor, főleg a budai kadarka.
Apróság, de megemlítjük: az ombudsman, helyettesei és Polt vagyonnyilatkozatában a gazdasági érdekeltségeket taglaló részben két kitöltendő sor egyszerűen hiányzik, így sem a székhelyre, sem a nyereségből részesedésre vonatkozó adatot a nyilatkozatokból nem tudhatjuk meg. Poltnak nincs gazdasági érdekeltsége, a másik három nyilatkozat azonban ebben a formában kétséget kizáróan hiányos.
Hajóra száll
A szóban forgó személyek mindegyikének tulajdonában vannak ingatlanok, Polt Péternek a legtöbb: Budapesten a II. kerületben egy lakás és egy teremgarázs (felerészben), emellett Regécen lakóház, Fónyon pince, Bodrogolasziban pedig szőlő, szántó és gyep (ez utóbbiak házastársi vagyonközösség megszűnésével kerültek 100 százalékos tulajdonába). A legfőbb ügyész ingó és pénzvagyona ennél jóval szerényebb: mindössze egy 5,7 milliós számlakövetelést mondhat magáénak, amely a 2011-es egymillióról gyarapodott a mai szintre. Magánszeméllyel szemben fennálló, házastársával közös tartozása ugyanezen periódusban tízmillióval csökkent a jelenlegi 28,4 millióra.
Végül egy jó hír: hosszú évek után újra van olyan közszereplő, akinek - igaz, csak egynegyed részben - vitorláshajója van: Székely László ombudsman, ha unja már a pesti papírmunkát, egy legendás balatoni B31-es vitorláson piheni ki fáradalmait.
