"A szocialista és szabaddemokrata képviselők végre megértették, amit Gyurcsány a májusi balatonőszödi frakcióülés óta sulykol: a mozgástér nulla, a megszokott könnyelmű pénzszórásnak vége" - magyarázta a Narancsnak a szokatlan összhang okát a kormányfő közeli munkatársa. A korábbi években bevett szokás volt, hogy a szocialista politikusok, illetve az SZDSZ-es minisztériumok mindent megtettek annak érdekében, hogy növeljék a számukra fontos területekre költhető pénzek nagyságát, számtalan módosító indítvánnyal bomlasztva a Pénzügyminisztérium (PM) tervezetét.
Orrnehéz
Idén a hiány nagysága miatt már nem volt apelláta. Az előkészítő munkálatokban vonalvezetőként a konvergenciaprogram szolgált, a jövő évi büdzsé voltaképpen a Brüsszelnek készített hiánycsökkentő tervezet kibontása, illetve a korábban kidolgozott megszorító csomag megerősítése. Ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott parlamenti felszólalásában: a költségvetés "orrnehéz", a terheket nem osztják szét több évre, hanem rögtön egy jelentős lefaragással indítanak 2007-ben, bizonyítva az EU-nak és a piacoknak a kabinet elszántságát. A tervek szerint egy év alatt 10,1 százalékról 6,8 százalékra szorítják le a költségvetés deficitjét: az idei több mint kétezer milliárdról 1656 milliárdra. A sietség érthető, hiszen Budapest azt ígérte az egyre türelmetlenebb Európai Bizottságnak, hogy 2009-re megközelíti a maastrichti kritériumokban szereplő három százalékot.
A lapunk által megkérdezett közgazdászok szerint azonban a költségvetésben több bomba is ketyeg. Az egyik legfőbb probléma, hogy az idei rekordhiány elsősorban olyan tételekből adódik össze, amelyek egyszeri kifizetések (például az autópálya-költségek visszapakolása a büdzsébe, a választási túlköltekezés, az iraki adósság elengedése). Márpedig ha ezektől megtisztítjuk a 2006-os büdzsét, akkor közel akkora hiányt kapunk, mint amit jövőre terveznek. Ezenfelül a megszorítások miatt 2007-ben számolni kell az infláció megugrásával, ráadásul az előrejelzések szerint a GDP növekedése is 2,2 százalékra mérséklődik. "Bizonyos kiadások - nyugdíjak, családtámogatás - be vannak égetve, a kamatokat fizetni kell, le kell nyelni a 6 százalék felé kúszó inflációt, így a tervezett hiánycsökkentés bizonyos szűkebb területeken sűrűsödik, esetenként 15-20 százalékos terheket ró a lakosságra" - mondta a Narancsnak egy korábban a PM-ben vezető tisztséget betöltött szakember. Ezzel érvelt az ellenzék is, kifogásolva, hogy a kormány adóemelésekkel, a gázár-kompenzáció átszabásával faragja a hiányt, míg a kiadásokat továbbra is magasan hagyja. "Egyszerű pénzbehajtás zajlik - nyilatkozta lapunknak Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter -, közben a maastrichti kritériumok közül csak a deficit ügyében lesz előrelépés, az összes többi területen (államadósság, infláció) távolodunk." Varga Mihály a fokozatosságot hangsúlyozta, szerinte jelezni kellett volna Brüsszelnek, hogy több időre van szükségünk. Úgy véli, hatástanulmányokkal alátámasztott, az érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetett reformfolyamatra lenne szükség, amely a lakosságot kevésbé terheli. Egy másik közgazdász szerint az is probléma, hogy a takarékoskodás jegyében lassított vagy leállított nagyberuházásokat előbb-utóbb mégiscsak be kell fejezni, azaz a további kiadásnövekedést hosszú távon mégsem ússzuk meg.
"Úgy tűnik, hogy a kiadásokat alul-, a bevételeket felültervezték, könnyen elképzelhető, hogy 2007 végére visszakúszik egy kisebb hiány. Így megint módosítani kell a hiánycélt, vitatható tehát, hogy érdemes-e belemenni az egész pályás letámadásba" - mondta az egyik, lapunk által megkeresett szakember.
Fegyelem, Þgyelmetlenség
Igaz, egyes számítások szerint sokkal több dugipénz van a büdzsében a hivatalosan közöltnél (220 milliárd). A pénzügyminiszter óvatosságát mutatja, hogy a különféle polcokon csaknem 450 milliárdot bújtat, ami elegendő lehet a bombák hatástalanítására. A portfolio.hu gazdasági szaklap kalkulusa viszont azt mutatja, hogy látszattartalékokról van szó, a spájzolt pénznek már megvan a helye.
A parlamenti vitában a kormánypárti frakciók felsorakoztak az előterjesztő mögött. Igaz, a kabinet idejekorán jelezte, hogy csakis olyan módosításokat fogad el, amelyek összhangban vannak az Állami Számvevőszék - egyébként igen kritikus - észrevételeivel. Az MSZP-frakcióvezető, a kormányfő és a pénzügyminiszter alkotta triász erős kézzel tartotta a gyeplőt, minden hiánynövelő kezdeményezésnek elejét vették. "Most derült ki, miért ragaszkodik annyira Gyurcsány a folyamatos ellenzéki össztűz alatt álló pénzügyminiszteréhez: János párton belüli tekintélye segített elfogadtatni a megszorításokat, nélküle nehezen ment volna" - mondta a kormányfőhöz közeli forrásunk. Veres folyamatosan egyeztetett a frakciókkal, a munkacsoportokkal, magyarázta, mire miért van szükség. A jelek szerint sikerrel: a módosítások 1,2 milliárddal csökkentették az államháztartási deficitet. Persze most is voltak kisebb feszültségek, a koalíciós pengeváltások sem maradtak el, de sikerült kezelni az ellentéteket. Több, lapunknak nyilatkozó kormánypárti képviselő úgy véli, jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, hogy néhány kivételtől eltekintve a vitás ügyeket nem vitték ki a széles nyilvánosság elé.
A hosszas egyeztetések ellenére a PM tervezetében jó néhány kapkodásra utaló baki van, melyeket Szabó Lajos (MSZP) és Gegesy Ferenc (SZDSZ) - a büdzsé "hivatalos javítói" - 23 darab közös módosító javaslata igyekezett helyrerakni. Ez azért is furcsa, mert idén a választási év miatt az államháztartási törvény sokkal több időt adott a kormánynak a tervezet kidolgozására. Utólag vitték be a törvénybe a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya-kezelő Zrt. hitelfelvételét limitáló passzust, amely előírja, hogy a két társaság 5 milliárd forintig adósodhat el. Ha elérik ezt az összeghatárt, a további hitelfelvételhez kérniük kell a pénzügy- és a gazdasági miniszter együttes jóváhagyását. Szintén későn döbbent rá a PM, hogy az APEH még nem készült fel a televíziók 967 forintos üzemben tartási díjának beszedésére, ezért a díj bevezetését áprilisra halasztották. A tervek szerint a nyilvánosan működtetett tévékészülékek után az idegenforgalmi egységeknek is fizetniük kell havi 2901 forintot, de itt közbeszólt a turisztikai lobbi, amely elérte - a szállodák hatvanszázalékos kihasználtságára hivatkozva -, hogy az öszszeg negyven százalékát átvállalja a központi büdzsé. Ugyancsak kapkodásra utal, hogy az eredeti javaslatban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) keretében szerepelt az a 19 milliárd forint, amit a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat működésére szántak. Csakhogy a szolgálat január 1-jétől részvénytársasággá alakul, ezért a Kuncze Gábor jegyezte módosító javaslat kivette a büdzséből az összeget.
A módosításokat a minisztériumok közül leginkább a GKM szívta meg: csökkentették a működési költségeit, összesen több mint 22 milliárdot csoportosítottak át. Ezt több kormánypárti forrásunk az MSZP-frakció és a Kóka János közti feszültséggel magyarázta. Állítólag az utóbbi időben szocialista körökben egyre többen követelik Gyurcsánytól a gazdasági miniszter menesztését, de a liberálisoknál sem áll jól Kóka szénája. "Túl sok lobbikonfliktusa volt a szocialistákkal, késlekedett a vasúti reform kidolgozásával, és amit végül kihozott, az halványgyenge, a 'pannon-pumás' szlogenjeivel pedig csak égette az SZDSZ-t" - jellemezte Kóka párton belüli helyzetét a liberálisok egyik képviselője. Gyurcsánnyal is összezörrent, a miniszterelnök a másfél héttel ezelőtti balatonőszödi kormányülésen keményen leteremtette a miniszterét, amiért az a nyugdíjtörvény szavazásakor igent mondott a Fidesz egyik (eredetileg szabaddemokrata) javaslatára. "Nem hagyhatta szó nélkül Kóka hűtlenségét, ami felbőszítette a szocialista frakciót - mondta lapunknak a kormányfő egyik tanácsadója -, persze nincs harag, Gyurcsány is tisztában van vele, hogy Kóka az SZDSZ élére készül, ezért nem mehetett szembe párttársaival." A miniszterelnök munkatársa szerint egyébként a GKM költségvetésének átvariálása nem több "szúnyogcsípéseknél" - az említett összegből 19 milliárd a légiforgalmi szolgálat kiszervezése -, mindössze figyelmeztetni akarták Kókát, hogy a vasúti mellékvonalak felszámolásánál ne merje figyelmen kívül hagyni a vidéki szocialisták követeléseit. Az MSZP-s lobbikörök részsikerének tudható be, hogy lecsíptek 2,5 milliárdot az önkormányzati belterületi utak építésére a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szánt 210 milliárdból. Végül a gazdasági miniszter és a szocialisták - miután a miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypártok tisztújítása előtt szó sem lehet személycserékről - átmeneti fegyverszünetet kötöttek. December 5-én az MSZP-frakció a miniszter meghallgatása után áldását adta a közlekedési reformra is.
Némi malőr
A legnagyobb koalíciós vita nem is a költségvetés tárgyalásának idejére esett, igaz, hatása áthúzódott december első felére. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításakor ugyanis a kormány azt javasolta, hogy a férfiaknál emeljék az előre hozott nyugdíj korhatárát. Az SZDSZ-es Béki Gabriella viszont módosította volna a tervezetet, azt kérve, hogy a szolgálati időnek továbbra is meghatározó szerepe legyen. Ezt első alkalommal a szocialisták leszavazták, pontosabban szavazategyenlőség alakult ki, így az MSZP-s házelnök szavazata döntött. A Fidesz november utolsó hetében felmelegítette a módosítót, amit az SZDSZ persze támogatott. Ekkor is szavazategyenlőség lett, csakhogy most Világosi Gábor liberális honatya ült az elnöki pulpitusnál, és két szocialista politikus is az ellenzékkel tartott (ekkor voksolt igennel a bársonyszékből Kóka). "Miközben mi lenyeljük a békát, magyarázkodunk a szavazóinknak a megszorítások miatt, az SZDSZ lazítja a költségvetési szigort" - méltatlankodott az egyik szocialista képviselő. A nagyobbik kormánypárt irányította PM és szociális tárca az eset után rögtön hatalmas számokkal dobálózott: a pénzügyben úgy kalkulálnak, hogy az SZDSZ renitens magatartása miatt rövidesen 15 milliárd esik ki a büdzséből. "Nem értem az MSZP hangoskodását - nyilatkozta lapunknak Béki -, több paraméter mentén szigorítottuk a törvényt, ami elveszi az emberek kedvét az előre hozott nyugdíjtól, nehéz megállapítani tehát, hogy ténylegesen mennyivel növekednek a kiadások." A liberális politikus hangsúlyozta: a változtatás csak 2009-től lép érvénybe, tehát a jövő évi költségvetést nem érinti. A múlt héten híre ment, hogy az SZDSZ vezetősége kész újratárgyalni a kérdést, és hajlandók kompromisszumot kötni a szocialistákkal. Csakhogy a bejelentés előtt sem Horn Gábor, sem a párt elnöke nem egyeztetett a liberális frakcióval - tudtuk meg Békitől -, ami miatt zúgolódtak is. "A költségvetés tárgyalása során végig lehetett érezni, hogy fejetlenség van az SZDSZ-nél, amióta Kuncze bejelentette a visszavonulását" - véleményezte a helyzetet a miniszterelnök egyik munkatársa.
Ezt az esetet leszámítva az SZDSZ nem volt hűtlen a koalícióhoz, pedig a Fidesz-KDNP több magas labdát dobott a kormánypártoknak, arra számítva, hogy egyszer-kétszer átszavaznak. Csaknem 17 milliárdot csoportosítottak volna át a fővárosnak, ami az SZDSZ-nek jól jött volna, ám végül nem kapta be a horgot. A Fidesz feltűnően visszafogott volt, nem indított olyan hangos kampányt, mint a Gyurcsány-csomag vagy az egészségügyi reformtervezet tárgyalása idején. Konstruktívan viszonyultak a törvénytervezethez, igaz, öt nagy területen 200 milliárd forint átcsoportosítására tettek javaslatot, ami szétzilálta volna a büdzsét. "Figyeltünk arra, hogy kezdeményezéseinkkel ne növeljük a hiányt, de sajnos a kormánypártok elzárkóztak, nagyon kevés javaslatunkat fogadták el" - panaszkodott Varga Mihály. Százöt módosítót nyújtottak be, de csak olyan területen értek el sikert, mint a Vöröskereszt támogatásának 120 milliós kiegészítése - amit egyébként a szocialisták átvettek, és négypárti javaslatként terjesztettek a Ház elé. Díjazta viszont a koalíció a KDNP azon felvetését, hogy a hátrányos helyzetű települések is pályázhassanak önerő-kiegészítésre - amit azért fogadhattak el, mert összhangban volt a vidéki szocialista lobbi törekvéseivel.
Az Országgyűlés a jövő héten tárgyalja a költségvetési törvény miatt szükséges jogszabály-módosításokat, illetve folytatják a kapcsolódó módosítók - az egyes fejezeteken belüli, sarokszámokat nem érintő tologatások - vitáját. A kabinet magabiztosságát mutatja, hogy a költségvetés végszavazását két nappal - december 19-re - előre hozták.
