Az ügyben jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalból büntetőfeljelentést tett a rendőrségen. Az MSZP szerint a történetek már-már polgárháborút idéznek, míg a Fidesz "ÁVH-s módszereket idéző provokációt" emleget. A Narancs a tényeket vette sorra.
Munkaadói egy hónappal ezelőtt, február 28-án megváltak a Gyulai Többcélú Kistérségi Társulás térségfejlesztési menedzserétől, Ferenczi Lászlótól. Kiderült ugyanis, hogy információkat szolgáltatott a választókerület szocialista jelöltje, Perjési Klára gyulai polgármester lejáratásához. (A gyulai választókerületről lásd: Végvári vitézek, Magyar Narancs, 2006. március 16.) Lapunk úgy tudja, már egy ideje élt a gyanú, hogy a politikai ellenfelet valaki folyamatosan tájékoztatja belülről a polgármesteri hivatal és a gyulai kistérség ügyeiről és belső adatairól. (Gyula és Sarkad, noha közel fekszik egymáshoz, immár külön kistérségi társulás központja. Ugyanakkor a két város Békés megye egyazon, 2. számú országgyűlési választókerületében van. A gyulai polgármester, Perjési Klára a szocialisták, míg a sarkadi elöljáró, Tóth Imre a Fidesz - MPSZ jelöltje az áprilisi voksolásokon.)
Közös megegyezéssel
Lebenszky Attila, a gyulai kistérségi társulás vezetője "munkaköri kötelezettséggel nem összeegyeztethető tevékenységre utaló adatokat talált" azon a munkahelyi számítógépen, amelyet Ferenczi használt. A térségfejlesztési menedzser Tóth Imrének, valamint kampányfőnökének írt tucatnyi elektronikus levelet - bizalmas hangnemben és tegező formában. Ezekben Ferenczi egyebek mellett a beadott fejlesztési pályázatok állásáról, az MSZP Békés megyei elnöke, Veress József államtitkári felmentésének lehetséges indokairól, a gyulai önkormányzat honlapján futó vitarovat regisztrációját kikerülő technikai megoldásokról, valamint a hozzá befutó választói névjegyzékek hibáiról, hiányosságairól írt. 2006. február 17-én délelőtt például ezt küldte Mokán Istvánnak, Tóth Imre kampányfőnökének: "A településekről most kellenek igazán pontos adatok, elsősorban saját magunknak és nem a budapesti központnak."
Ferenczi Tóth Imrének írt levelei között találni olyat, amely arról szól, hogy január elején a gyulai általános iskolákban nem kapták meg az étkezési jegyet. Ebből a térségfejlesztési menedzser az ellenfél, Perjési vezette város súlyos gondjait olvasta ki, és jelezte: gond lesz a 13. havi fizetések kiutalásával is. Egy nappal a felmentése előtt, "Sokat gondolkodtam azon" kezdetű levelében Ferenczi az ajánlószelvények leadásának lehetséges stratégiájáról elmélkedett Tóth Imrének.
Az irodavezető minderről értesítette a kistérségi társulat alelnökét, Pluhár László eleki polgármestert, majd tisztázó beszélgetésre ültek le Ferenczivel. A térségfejlesztési menedzser elismerte: ő a levelek szerzője. Magyarázatként elmondta: összekülönbözött Lebenszkyvel, és úgy vélte, ha belső információkkal segíti a politikai ellenfelet, akkor egy esetleges kormányváltás esetén ő lehet a kistérségi társulás vezetője. Pluhár a történtekkel szembesülve a munka-viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését javasolta. Ezt Ferenczi elfogadta, egyúttal annyit kért, hogy magánjellegű dokumentumait töröljék. Felettesei gyanúperrel élhettek, hiszen az elbocsátott térségi menedzser számítógépét BIOS-kóddal lezárták, és egy páncélszekrénybe helyezték.
Március 14-én a gyulai kistérségi társulás új munkatársa jelezte: személyes adatok tömkelegét tartalmazó listákat talált a gépen. Ezekről a gyulai alpolgármester, Tóth Sándor, Sal Éva közjegyző, Lebenszky Attila, valamint egy számítógépes szakértő és egy jegyzőkönyvvezető közreműködésével közjegyzői okirat készült. A hiteles dokumentum rögzítette: két, "polgári" és "polgári saang" elnevezésű mappát találtak a winchester gyökérkönyvtárában. Ez tartalmazza a Békés megye 2. számú választókerület megközelítően 8300 választópolgárának személyes adatait. A nevek mellett az azóta elhíresült megjegyzés, hogy az illetőt az "E" (ellenség/ellenfél), "B" (bizonytalan) vagy "Sz" (szimpatizáns) kategóriába sorolták be. A közjegyzői okirat szerint távmunka lehetőségeként ajánlották fel Ferenczinek, pénzért, hogy ezekkel az adatbázisokkal foglalkozzon. Azt máig nem tudni, hogy ki volt a megbízó. Az elbocsátott megjegyezte: őt úgy tájékoztatták, mindez egy közvélemény-kutatás előkészítését szolgálja. Ám e magyarázatot a tárgyban folytatott Ferenczi-levelezés semmiben sem támasztja alá. A volt térségfejlesztési menedzser elmondta: otthoni gépére kapta a listákat, amelyeket pendrive-val telepített a munkahelyi számítógépére. Az informatikus és a közjegyző amúgy bizonyítottnak látta, hogy február 28. és március 14. között senki sem nyúlt a számítógéphez.
A lista miatt még aznap az Országos Választási Bizottsághoz fordult Tóth Sándor alpolgármester és Lebenszky Attila. Egy nappal később, március idusán elsőként a hirszerzo.hu számolt be a fejleményekről.
Értelmezések
Az OVB szigorúan a választójogi törvényt szem előtt tartva a kifogást március 16-án elutasította. Ugyanis az elé tárt dokumentumokból nem volt minden kétséget kizárhatóan megállapítható, hogy az adatbázist felhasználták a választási kampányban. Az OVB ugyanakkor úgy vélte, hogy az adatsor egy része származhatott a Fidesztől is. Ezzel egyidejűleg az Országos Választási Bizottság hivatalból büntetőfeljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt. Azóta megkezdte a nyomozást a területileg illetékes nyomozó szerv, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. Emellett az OVB az adatvédelmi biztostól kért vizsgálatot az ügyben.
Jogászok arra hívták fel a Narancs figyelmét, hogy a jogosulatlan adatkezelés gyanúja, valamint ezzel összefüggésben a személyes adatokkal való visszaélés bűntettének gyanúja - ha beigazolódik a feltételezés - nyolcezer-háromszáz rendben történt meg. Csak azokat az állampolgárokat nem érte sérelem, akik valamilyen formában hozzájárultak adataik ilyen irányú felhasználásához. (Azt ugyanis nem tudni, hogy a Nemzeti petíció aláírói, a fideszes rendezvények résztvevői tettek-e ilyen irányú nyilatkozatot.) Mindez letöltendő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény. Jogászok ehhez hozzátették: a nyomozás bizonyítási részének nagyobbik fele megtörtént azzal, hogy megszületett az ügyben a hiteles közjegyzői okirat. Informatikusok szerint a történtek rekonstruálására kiválóan alkalmas az elektronikus levelezőrendszer, amely számtalan adattal, dátummal és egyéb információval szolgál a nyomozó hatóságnak.
Azt a nyomozásnak kell(ene) tisztáznia, hogy az adatok honnan érkeztek. Nem zárható ki, hogy a szimpatizánsok kijelölésében sorvezetőként használhatták a Fidesz nemzeti konzultációjakor beszerzett információkat, noha ezeket kizárólag a Nemzeti Konzultációs Testület használhatta fel. Másrészt a hatályos jogszabályok tiltják a személyes adatok osztályozását, legyen szó szexuális irányultságról, politikai szimpátiáról vagy másról.
A gyulai adatvédelmi botrány március 16-án egyszerre országos vezető hírré vált, ám Tóth Imre és a Fidesz közel másfél napig hallgatásba burkolózott. Az érintettek telefonjaikon elérhetetlenek voltak, majd Tóth jelezte: időt kér tájékozódni az ügyben. Ebben a majdnem 36 órában több egymástól független információforrás azt sem tartotta kizárhatónak, hogy a gyulai választókerületben induló Fidesz-jelölt visszalép - de nem ez történt.
"Az adatbázist készítő Fidesz megsértette az adatvédelmi és a választási törvényt. Egyúttal átlépték azt a határt, ami elválasztja a demokratikus rivalizálást a polgárháborútól" - adta meg március 17-én a vita alaphangját Gál J. Zoltán, az MSZP-kampány kommunikációs vezetője. Tóth Imre március 17-i gyulai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: neki és a Fidesznek semmi köze a választói adatokhoz. Azt elismerte, hogy Ferenczi vele mint parlamenti képviselővel "különböző információkat megosztott", ám hozzátette: ha a megvádolt férfi nem volna baloldali szimpatizáns, akkor nem tölthetett volna be bizalmi állást a polgármesteri hivatalban. Végül a fideszes jelölt megjegyezte: Ferenczi számítógépéhez abban a tizennégy napban bárki hozzáférhetett. A Fidesz-központ ezzel egy időben sajtóközleményben reagált a történtekre, és "ÁVH-s módszereket idéző provokációról" beszélt, kiemelve, hogy "semmi közük az adatbázishoz". Ráadásul - állt a közleményben - az eltanácsolt dolgozó MSZP-szimpatizáns, akinek azért kellett otthagynia a munkahelyét, mert korrupciógyanús ügyeket tárt fel.
Ekkor a közvélemény még nem ismert egyetlen momentumot, sort vagy idézetet sem a Ferenczi-levelezésből, amelyből fentebb már idéztünk. A levelek sok mindenre utalnak, csak balos elfogultságra nem. A Ferenczi által állítólagosan feltárt korrupciós ügyekről pedig immár két hete nem hallunk semmit, és ő maga sosem beszélt erről. Arról a Tóth Imre-i gondolatkísérletről nem is beszélve, amely szerint polgármesteri hivatalokban és kistérségi társulásoknál bizonyos, de szigorúan apparátusi állásokban csak a politikai szimpátia alapján tölthető be poszt. Azt sem érteni, hogy a kistérségi térségfejlesztői megbízatás miért számítana bizalminak. De ha mégis az, akkor annyi bizalmi állás van ma az országban, amely értelmetlenné teszi az ilyesfajta osztályozást. Végül Tóth minden bizonyíték nélkül semmibe vette a közjegyzői okirat vonatkozó részének a hitelességét, amikor azt mondta, hogy az információkat bárki rátehette a számítógépre.
Arról végképp nem beszél senki, hogy Ferenczi még az előző ciklusban, 1999-ben lett kistérségi térségfejlesztési menedzser; amikor még fideszes polgármestere volt a városnak. Mint ahogyan arról sem, hogy Ferenczit közeli ismerősei úgy ismerik, mint aki rendszeresen részt vett polgári körös rendezvényeken.
A gyulai szocialisták okiratokkal és levélrészletek nyilvánosságra hozatalával cáfolták, hogy az elbocsátott kistérségi munkatárs MSZP-szimpatizáns lett volna. Így az a Fidesz-vád, miszerint provokációról van szó, szerintük megbukott - összegezhető az álláspontjuk. Emellett azt is a nyilvánosság elé tárták, hogy Ferenczi kis túlzással napi levelezésben állt Tóth Imrével, valamint bizalmi embereivel.
Ferenczi egyik e-mailjében azzal kérkedik, hogy olyan adatbázist alakított ki, amely megfelel a központ kívánalmainak is. Egy másik levélrészletben a választói listák összeállításának nehézségeiről és arról ír, hogy ez ügyben kevés telefonszámot tud. Majd örömmel jelzi, hogy Elek város fideszes alpolgármestere, Turóczy András átadta neki a közel hatezres településre vonatkozó anyagot. Ezt Turóczy utólag határozottan cáfolta.
"E" a zakón
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság március 24-én jelentette be, hogy megindította a nyomozást az OVB feljelentése nyomán a gyulai adatkezelési ügyben. Ennek a kimenetele nehezen megjósolható. Elméletben és jócskán előre szaladva kijelenthető: ha a bíróság elé politikus kerülne és őt jogerősen elítélnék, akkor az halasztó hatály nélkül összeférhetetlenné tenné bármilyen politikai közfeladat vállalására - legyen szó országgyűlési képviselőségről vagy polgármesterségről.
Gyulán és Sarkadon nagy visszhangja volt az ügynek. Túl a törvénysértés gyanúján sokakat mindez az ötvenes évekre emlékeztetett, mondván, Rákosiék idején a búza mázsáját és az állatok számát írták össze, most meg az embereket politikai szimpátia alapján.
A 2002-es választások előtt Kövér László Békéscsabán elmondott "köteles beszéde" a rendkívül kiélezett választási küzdelmet befolyásoló tényező lett. Most néhányan azt mondják: országosan a voksolás végső kimenetelét meghatározó momentum lehet a gyulai adatbázisügy. Mások ennél szerényebben fogalmaznak, amikor azt mondják: Perjési Klára a gyulai adat-védelmi botrány kirobbanásának pillanatában megnyerte a választást Békés megye 2. számú választókerületében.
Tóth Imre választói köreiben a zavar mellett a sorok még szorosabbra zárása látszódik. Mindenesetre a sarkadi képviselő-testület szocialista frakciójának tagjai a múlt szerdai ülésre nagy, narancsszínű "E" betűt tűztek ki zakóik hajtókájára, tiltakozásképp az öncélú politikai címkézés és az ellenségkeresés ellen.
Múlt vasárnap délután Orbán Viktor kampánykörútja részeként a gyulai vár tövében Tóth Imre mellett korteskedett. Itt egyetlen szóval sem beszélt az elmúlt hetek vezető hírének számító helyi adatkezelési botrányról. Tóth Imre gyenge szóviccet gyártva bázisadatokról beszélt, és a szokásához híven a kormány ténykedését bírálta.
